Bikini

Kedd

Reggel a kanapén feküdtem. Az óra kereken nyolcat ütött, pont most kezdődött a kedvenc mesém. A műsor láttán elmosolyodtam és egy kicsit bodogabban kezdtem nézni. Viszont ebben is megkellett zavarnia valakinek. Hangosan kopogott.
Odaléptem az ajtóhoz és unottan kinyitottam azt.
-Mi az? -kérdeztem Pietrótól. Egy térdig érő dzsekis rövidnadrágot viselt egy rövidujjúval vegyítve.
-Készülj, megyünk! -lépett be a házba nyugodtan.
-Mégis hova mennénk? - kérdeztem ingerülten és becsaptam mögötte az ajtót. -Csak készülj! És vegyél fürdőruhát!

~

Csöndben ültem az anyósülésen. Nem akartam ma sehova sem menni, de persze Pietrót ez nem érdekli.
-Sajnálom a tegnapit. -kezdett bele de nem mondtam semmit.
Pietro elfordult a főútról egy földes útra.
A kocsi összevissza zötykölődött.
-De komolyan! -mondta és leállította a kocsit egy fa alatt.
Kinéztem az ablakon.

A tenger gyengéden hullámzott. A part nem volt tele emberekkel, túristákkal, senki sem volt ott rajtunk kívül. Pietro kiszállt és a csomagtartóból kivett egy plédet. Odasétált a homokos partra majd leterítette a földre a pokrócot és levette a pólóját.
Idő közben én is kiszálltam. Pietro várakozva nézett rám én pedig unottan néztem vissza rá. Nem akartam itt lenni.
-Gyere! -mondta a félmeztelen Pietro és kinyújtotta felém a kezét. Lassan felé lépdeltem és megálltam elötte. Nem fogtam meg a kezét.
Pietro mosolyogva nézett engem majd tekintete nyakamra terelődött. Elsöpörte onnan hajamat. Eközben keze nyakamat súrolta, engem pedig kirázott a hideg.
-Megint itt van egy. -nyomta meg óvatosan a nyakamon lévő lila foltot én pedig felszisszentem.
Pietro visszarántotta a kezét majd pár pillanatig szomorúan nézett. Megdörzsölte arcát, és elmosolyodott.
-Gyere velem, szivi. -kérte én pedig elmosolyodtam. Csakis ő hívott szivinek.
-Le kell vennem a ruhát!
-Ilyet sem hallottam még tőled! -nevetett Pietro majd megállt és rám nézett.
-De ne nézz, az úgy nem megy! -ellenkeztem mire ő nevetve elfordult.

Levettem ruháimat ami alatt egy fekete bikini volt. Miután ezt megtettem leraktam farmeremet és pólómat a földre és Pietro mögé lépkedtem. Pietro megfordult és feltűnően végignézett rajtam.
-Gyönyörű vagy! -mondtatába belepirultam. Azzal próbáltam ezt leplezni, hogy lassan a tenger felé kezdtem sétálni. Pietro utánnam rohant és felkapott a vállára majd a tenger felé kezdett futni.
Amikor odaértünk beledobott a vízbe.

A víz kellemesen meleg volt. Mikor leértem  a tenger aljára fellöktem magam és levegőért kapkodtam. Lábam pont leért így nyugodtan lélegezhettem. Pietro hozzám úszott majd vihogva nézett engem.
Orrom vérezni kezdett amit gyorsan le is töröltem. Az elöttem álló fiú aggódva méregetett engem de én csak biztatóan rá mosolyogtam.

Ez csak egy kis vér.