dix
Másság
Kedd
Miután Pietro hazahozott semmit sem csináltam. Csak ültem a nappali kellős közepén és néztem ki a fejemből. Az óra kereken este tizenegyet ütött mire sóhajtottam egyet. Nem akarok aludni. Az ég szerelmére nemsokára meghalok, nem akarok ilyenekre időt pazarolni. Az más kérdés, hogy nem is tudok aludni.
Hirtelen ötletből a telefonhoz kaptam és tárcsázni kezdtem megmentőmet.
Pietro álmos hangja mosolyt csalt fáradt arcomra.
-Tim?
-Aludtál? - idióta kérdésemen elnevettem magam és sétálni kezdtem a házban.
-Igen. Gond van? -kérdezte én pedig elmondtam neki minden gondomat.
-Máris ott vagyok! - mondta és rámcsapta a telefont.
Három perc múlva az ajtó kinyílt és belépett rajta a fáradt Pietro. Lassan hozzám lépett felkapott a vállára és a hálószobám felé vette az irányt. Mikor odaértünk letett az ágyra és levette a pólóját majd beakart feküdni mellém az ágyba, de megállítottam.
-Ne! Póló nélkül ide nem jössz! -ellenkezdtem és mellkasára helyeztem a kezemet, ezzel megállítva őt.
-Miért?
-Én sem vagyok póló nélkül! Mondtam felháborodottan mire ő halkan válaszolt.
-Pedig lehetnél. -suttogta de meghallottam.
-Tessék? -kérdeztem de a fiú nem válaszolt csak felkapta a pólóját és rám nézett.
-Így jó?
-Tökéletes! -forgattam szemeimet majd magamra húztam a takarót és a másik irányba fordultam. Pietro lassan befeküdt mellém majd ő is elfordult.
~
Szerda
Reggel a telefonom hangos rezgésére ébredtem. Felemelkedtem az ágyról és a mellettem fekvő srácra néztem aki már engem nézett. Kiugrottam az ágyból és a telefonomhoz szaladtam. Mikor odaértem rögvest felkaptam azt.
-Hallo? -hangom rekedt volt, hallani lehetett, hogy most keltem.
-Szia, Timothy! -köszönt a telefonba Gaten. Gaten a legjobb barátom, egyben az az ember, aki az ügyeimet intézi.
-El kell mondanom valamit. -kezdett bele én pedig halkan hallgattam, had mondja.
-Lewis halott. Megölték. -mondta halkan én pedig a szám elé emeltem a kezemet. Visszaültem a fekvő Pietro mellé. Leraktam a mobilomat és zokogni kezdtem.
Pietro rögvest mellém gurult és megfogta a vállamat.
-Minden rendben? -kérdezte de nem válaszoltam.
-Timothy! -felelte indulatosan.
-Hagyjál! -söpörtem le kezét vállamról és a mobilomért nyúltam.
-Rendezz egy találkozót!- utasítottam Gatent.
-Kivel?
-Mindenkivel! Akit csak elérsz. Hirdesd meg, jöjjön aki tud! Beszélnem kell az emberekkel. És intézd el hogy kamerák is legyenek! Azt akarom, hogy leadják a tévében! -mondtam majd leraktam a mobilomat és felpattantam az ágyról.
Idegesem a hajamba túrtam és az értetlen Pietróra néztem.
-Megbánjàk, hogy bántották.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro