Hungary szemszöge

  - Tudjátok, igaz hogy rengeteg karácsonyi reklám ütötte meg szemünket és fülünket, de... Ténylegesen csak most realizálódott bennem hogy mindjárt jönnek az ünnepek. - szólalt meg Romania a nagy csendben. Legtöbben közülünk Pocket Minecrafttal töltöttük az időt eddig, de a jó játék ellenére is azért felnéztünk erre.
   
- Hát igen, ezért az évben még egyszer mindenképpen kell majd még vásárolnunk karácsonyra. - vigyorgott Slovakia.

- Na persze, majd ha megfordulunk akkor ott egy... Nagyon súlyos in... Inflációval rendelkező országban... - ásított fel Czech Romania combjait mellette kihasználva párnaként. Sikerült rávennünk hogy pihenjen, azóta egy tizenkét órát aludt, most meg szerintem tetszik neki ez a félkómás állapot. Ilyen nyugodtnak és boldognak egyszerre egyidőben ritkán tűnik józanul. Nem akarom elrontani neki hogy miatta kétszer annyit vezettem és ezt annyiszor visszajárja majd.

- Na és honnan jutott ez így eszedbe? Csaknem a tegnapi forralt borom? - lépett közénk Transylvania.
- Talán éppen az. De neked nem vezetned kellene? - csodált rá Romania.
- Egy kis pihenő ránkfért, na meg ha nem vetted észre, kicsit ringatóztunk. - büszke mosoly üllt ki a száján.
- Dehát miért? - kérdezett ismét Romania.
- Miért-miért, hát kell több alvás is neki ahogy látom. - emelte a tenyerét mutatva Czech Republic felé.
- Ahhoz elég lett volna hogy megyünk tovább, annyira kimerült ő hogy mozgás sem zavarja. - bökdöste Czech arcát Japan.

- Szerintem elvan így is. - pillantott rá Romania.
- Elvan mert zsírtól puha a lábad. - nevetett fel Poland.
- Na ez gonosz volt! - nézett fel a játékból Slo'.

- Pol, nem azért de ha még valaha megállunk pár napra, neked is kellene híznod. - tettem fel a régi vitát fel neki.
- Persze, igazad van, de ő egy férfi, nincs szüksége máskor élelemre mint mikor éhezik. És mivel az európaiak általánosságban csak harminc százalékban éheznek, túlélné ha egyszer étkezne egy évben. És az legyen húsvét mikor én valamennyit csak hagyományból is eszek. Hanem neki, akinek még terhességgel sincsen nagyobb gondja mint hogy szakadt a gumi, neki egyébként minek lenne? - dumált folyamatosan kicsit végigsértetten.

- Aranyos vagy, de másokon nem kell problémáznod amíg nem érint, ez úgy megmaradt bennem. - mosolyogtam. - Ha neki nem számít, hát ne számítson neked sem. Nem tehet róla annyit sem hogy tegnapelőtt megkívántam a főzést.
- Na hát akkor miért is te szólsz közbe nekem! - vágott vissza.
- Feleséged vagyok, jegyesed, barátnőd és barátod is voltam egykor, van jogom ehhez! - tartottam fel a kezeimet.
- Tényleg, baj az hogy ízlett az amit összedobott nekünk akkor még Hungary és Lithuania? - folytatta Romania halkabban beszélve. - Azt hittem legalább kedvesebb leszel velem mikor megkaptad amit akartál.
- Kedvesebb is vagyok. De néhány csata belefér, nem gondolod úgy? - vigyorgott.

   - Könyörgöm mintha nem érdemelné ki, úgy viselkedtek. - kezdett Transylvania dühödtebb lenni. Vagy a hangom, vagy a múlt miatt. - Hangosak ne legyünk mert csak ettől is felébredhet.
 

  - Áruló mint... - mormogta Czech. - Hogyan te... Minden...
- Miket mondott? - kérdezte Lithuania.
- Valami árulóról beszél. - idéztem.
- Csaknem láza is van? - furcsálta Slovakia.
- Én nem érzem úgy, pedig én azért hidegvérűbb vagyok. - vonta meg a vállát Romania.
- Nem. - rázta a fejét Transylvania. - Ismerem Czech alvását a DNS-e miatt, sokszor volt hogy összerakta a történtekből egy képet és azzal közeledő jövőt jósolt.
- Hm, például neked milyen álom volt a jövő? - érdeklődött Switzerland.
- Például hogy... - vakarta a nyakát Transylvania. - Mondjuk hogy az álmomban össze raktam a képet hogy egyszerre árulnak tíz használatra óvszert férfiaknak és azt is beleraktam hogy Romania egyszer beszerzett még valamikor tavaly a tavaszi szünetben és az is beraktam hogy azóta körübelül huszonegyszer voltunk együtt ágyban, így azt is minden második alkalommal használt egyet, akkor az a kép lesz előttem hogy nem szükséges fogamzásgátlót vennem magamhoz a következő alkalomra.
- És bevált? - folytatta a kérdéseket Switzerland.
- Mondjuk azt hogy bevált ez a jóslás. - tette csípőre a kezét.

- Haver, huszonegy alkalom tavasz vége óta brutális! - jelentette ki Slovakia.
- Ez csak egy példa volt abból ami eszembe jutott. - nézett rá Transylvania unottan.
- De azon kívül ez megtörtént. - suttogta Romania.

- Erdély! - néztem rá elképedve.
- A magyarázkodáshoz megfelelt ez a történetszál! - feleselt vissza.
- Mi az hogy huszonegy tavasz vége óta?
- Még te mondtad nemrég hogy ha nem számít neki neked se számítson!
- De én a nővéred vagyok. - játszottam ki a rendszerem széles kaján vigyorral az arcomon
- Igaza volt Slovakiának, ez még szerintem is sok, és brutál. - jegyezte meg Japan.
- Uraim kérem! - kezdett még dühödtebb lenni.
- Hát Transylvania, bocsánat de ezen illik csodálkozni. - szólalt meg Austria is.
- NE SZÓLJATOK BELE AZ ÉN [^^"]RVA INTIM ÉLETEMBE! - üvöltött fel teljes haraggal végre hogy mindenki lecsendesedett abban a tizedmásodpercben. Ő is észrevette ezt ahogyan fegyegyenesedett, széjjel nézett, és ott kifújta magát.

- Van még valakinek baja? - nézett le ránk beteges mosollyal.
- Milyen intim élet? - pislogott Czech elérve Transylvania rideg pillanatását magán, majd ezután hevesen rázni kezdte a fejét rémülten ahogyan a többiek is tették rajtam és Romanián kívül.

- Helyes. Szóval én egy ilyenre gondoltam. - nyugodott le végre. - Miről álmodtál Czech? Mond el amit tudsz.
- Én? Álmodni? Álmodni álmodtam, de miért érdekelne téged? - lepődött meg Czech.
- Azt motyogtad hogy "áruló". Tudni akarom ezúttal voltál-e olyan okos hogy összerakjál egy valós gondolatot magadnak, és ha igen, még ennél is részletesebben beszámolhatsz róla. - válaszolt neki Transylvania.
- Oh igen, álmodtam valami olyat ahol ezt elmondtam... Meg igazából láttam Lithuania Lelki Erősségét magam előtt és az mutatott meg valami... Valami érdekeset. - tűnődött el Czech.
- Tudod te Liet Lelki Erősségét? - pattant oda Vezlania.
- Tudom én, de legalábbis sejthetem... - meredt álmosan Lithuania felé. - Még mikor megpillantottuk Slo' egyik meggyőzöttét, az első aki megfigyelte az ő volt. Egy kezével hüvelyk- és mutatóujjával éppen elengedte az orrát, és ő is úgy nézett rá, ahogyan most teszem vele... Kiszagolta, mégha se országnak se meggyőzöttnek nincs számunkra érezhető aromája, de még különböztetni is tudja... Vadállat szerűen érzékeny tud lenni...

- Ez...igaz. - helyeselte Lithuania. - Úgy érzem, erről van itt szó. De igazán nem tapasztaltam többször... Csak akkor hűvös volt és azt hittem hogy már én magam is meghűltem, ezért fogdostam az orromat.

- Ez így szép, azt nem tudom tagadni, csakhát, nem tudok nyugodni hogy van köztünk egy feltételezett szélhámos... - próbált mosolyogni Romania.
- No azért nem kell nekünk félnünk. - rántottam a vállaimon. - Egyszerűen gondolhatunk valakire mint egy szélhámos, és azzal igyekszünk kerülni.

- Egyértelmű ha már szélhámos, akkor Austria lenne, és ez így nem lenne jó választás. - döntött Transylvania.
- Mivel mert én is rávoksolnék miattad? Hát igen, így lehet nem fair... - gondolta át Romania.
- Rossz döntéseim vannak de én ha választanom kellene Romania és Aust között és Romaniát mondtam volna, éppen ezért inkább Austria. Őt még úgy élvezet is verni. - határoztam én.
- Hát Aust úgy... Túlságosan érzékeny... De igaz, Hunnal teljesen egyet tudok érteni. Teljesen. - mutatott felém a feleségem.
- ...Bocsánat Austria. - feküdt vissza Czech az autó falának dőlve ezúttal Romania mellé.
- ...Bocsáss meg nekem is akkor. - intett Slovakia.

- Ti kegyetlenek vagytok velem. Mi rosszat tettem? - illetődött meg teljesen Austria.
- Tényleg, mi rosszat tett ő? - védte meg Switzerland.

- Azt tette meg hogy gyanús már nyár óta. - kezdte mondani és sorolni Transylvania. - Gyanús mert néha teljesen máshogy viselkedik mint szoktuk, érdeklődött azokról amiket én olvastam és vizsgáltam, majd még egy feszületet is vesz a nyakába. Illetve hált Romaniával.
- Mit csinált...? - jött a közösen hangzott kérdése az egész lakóautónak. Hiába, ezen mindig el kell álmélkodni már...

1163 szó.

Nyeh, lehet túlságosan előrehaladok...? Na lényegtelen, hamarosan csak belevágunk a történetbe-

A Nyeh legyen veled!