Milyen egy héten vagyunk túl :D A MAMA awardsot még mindig nem néztem végig, de amit láttam, az megölt, valamint megcsinálhattam a kpop challanget, aminek nagyon örültem.

Sztoritájmok:

1. A minap ellátogattunk a Vörösmathy téri vásárba BFF-emmel, és hát voltak kalandjaink. Mivel – miután feljöttünk a Deákon – ötletünk sem volt, hogy merre induljunk el- Így én összekaptam minden bátorságomat, és odamentem egy információs pulthoz, és mily meglepő, ügyesen hellóval köszöntem.
CS: Helló *mosolyog*
CSAJ: Hi!
CS: *facepalm* tudok magyarul.

2. Ezek után elhatároztunk, hogy úgy teszünk, mintha turisták lennénk.
-Egyik pillanat-

CS: Mi ez a nagy ház?

B: Nem tudom.

-másik pillanat-

Csenge nem találja a dunát, így odamegy egy emberhez.
CS: Hello, where's DENYÚB?

EMBER: Go there...

B. *fél perc múlva, röhögve* hülye vagy.

3. Elhatároztuk, hogy álneveken kérünk Starbucksot, mert az úgy menő. Hát hehe. Brigi volt Lola, én pedig Emily.

· Lola egy jeges kávét kért, mert yolo.
CSAJ: Ugye tudod, hogy az hideg?

B: Persze.

CSAJ: Oké, LOLA mehetsz fizetni.

· CSAJ: Mi a neved?

CS: Emilí.

CSAJ: Angolosan?

CS: jaja.

4. Ez után megcéloztuk az éttermeket. Hát, csak sikerült megint a kínainál kilyukadnunk. Brigi nem volt bevállalós (és milyen jól tette), ellenben én egy tenger gyümölcsei zöldséges tésztalevest kértem. Voltak vészjósló jelek, például a szakács srác arca, melyről sugárzott a sajnálat, vagy az, hogy külön nekem csinálták meg. Hát mit ne mondjak... a polip lábon rajta voltak a kekszi hólyagocskák, tele volt az egész csápokkal, valamint állítom, hogy megettem egy szívet. Az óta alig bírok enni.

5. Múltkor nézegetem Messengeren az üzenetkéréseimet.

2015. 06. 23: XY: Szia, nem te voltál ma az a szép lány az okmányirodában?

Hozzá kell tenni, hogy akkortájt én bizony jártam az okmányirodákat rendesen, és hát... ekszdi.

Prodzsektek:

Huh, ezt de szeretném jó hangulatban megírni, de nem fog menni, mert a fájl, melyben a wattmas sztorimhoz lévő jegyzetek voltak leírva tök frankón elveszett és automatikusan megsemmisítette a drága windows. Remek, ugye?

Igazából pedig semmi fejlemény. Közeledünk a WTCF-on a 11K-hoz, ami számomra nem felfogható. A wattmas miatt sehova semmit nem tudok publikálni, ellenben örülök, hogy tudom a wattmast csinálni, mert addig is van valami napi történés a profilomon.

Szó jesz, eddig bírtam, most jön a sírógörcs, konkrétan az egészet kezdhetem elölről hehe.

https://youtu.be/CxMvQkcdPl8

Ez a fenti videó maga a mennyország a füleknek. Imádom, leírni is alig tudom.

All the love, Ch