Na, szóval most kicsit passzív agresszív depresszív vagyok, már csak azért is, mert kurvára Hungaroring van és ki nincs ott? Hm? JA, IGEN ÉN HAHA. Ja, mégsem vicces.

Sztoritájmok:

1. Ugye én voltam olyan szorgos, hogy átmentem a Facebook falamon és szelektáltam a posztokat. Úgy gondoltam, hogy ez egy könnyű időtöltés lesz, sőt majd biztos jókat fogok nevetni és egy kellemeset nosztalgiázok.

MEG A NAGY LÓFASZT.

Én voltam az a hihetetlenül idegesítő hatodikos, aki minden szarról posztolt és azt hittem, hogy ez érdekli az embereket. Szerintem ha Rice Gum tudna magyarul már régen kaptam volna egy Diss Track-et és egyébként ki is érdemeltem. Annyira idegesítő voltam, hogy szó szerint megfájdult a fejem a szelektálás alatt.

2. Aki ismer, egy dolgot biztosan tud rólam: allergiás vagyok a szúnyog zümmögésre. Egyszerűen nem bírom. Rengetegszer volt olyan, hogy éjjel találtam egy szúnyogot, nem tudtam elkapni és – mivel az irritáló hangtól nem tudtam aludni – egész éjjel az ágy szélén ülve sírtam.
Na, csütörtök este bejött hozzám a nyár első szúnyogja, és eldöntöttem, hogy ez bizony nem egy átsírjuk az éjszakát dolog lesz. Úgyhogy úgy, ahogy voltam – bugyi meg egy roppant szexi Family Guy-os póló – felpattantam, lámpa fel és kezdődött az irtás. Most képzelj el egy ilyen öltözetben lévő, félálomban ugráló lányt, aki szúnyogölő spray-vel a kezében tanulmányozza át a szobája összes szegletét és amikor megtalálja a szúnyogot – éjfélkor – egy győztes csatakiálltás és sátáni röhögés közepette fújja le a szúnyogot. Igen, ez voltam én *taps taps*

3. Még annó, a fénykoromban – két hete – voltam Conon és bizony teljes egészében elfelejtettem erről beszámolni. Szóval kezdjük is.
Ülünk a metrón, a hármason.
METRÓ: Vigyázat, az ajtók záródnak.
NŐ: Nem záródnak, mert én bejövök.
Persze ezt a mi kis társaságunk nem bírta ki, hogy ne röhögjünk. És a néni meg olyan jófej volt, hogy ő is röhögött velünk. (Én is ilyen felnőtt szeretnék lenni.)

4. Ugye én jelenleg full szingli vagyok (KERESEM A PÁROM) és hát van egy enyhe mániám az ázsiai fiúkkal. És conon volt egy fiú. Ázsiai ✔, nálam magasabb ✔, aranyos ✔.
És hát, éppen a kijárat felé ment, rajtam pedig átfutott az a: nem hagyom ki a lehetőséget érzés. Így aztán mindössze a telefonommal elkezdtem sprintelni utána. Én még így nem rohantam soha életemben.
CS: Szia, csinálunk egy képet?
CUTE ASIAN: Jaja, persze *nem vágja a szitut*
CS: *csinál egy hihetetlenül előnytelen képet*
CUTE ASIAN HAVERJA: Már értem, miért szeretsz conra járni.
CS: *büszke mosoly, majd hallótávolságon kívülre kerülve elkezd levegő után kapkodni*

5. Aztán a helyes ázsiai srác visszajött a conra, és Brigi – hozva a szokásos formáját – elkezdett sikítani asszem. Mindegy, egy hangos és elég röhejes hangot adott ki, azzal a céllal, hogy a srác felénk nézzen. Ez szerencsére nem történt meg, mivel én egy (vagy talán több hehe) baromi erős ütéssel elcsendesítettem.

Prodzsektek:

Szóóóóóval éppen progressben van egy novella, amit abszolút nem biztos, hogy ki fogok rakni, mert egy bazinagy katyvasz az egész ellenben az én kicsi lelkemnek sokat jelent. Meg van még egy, az augusztus másodikán fog kikerülni.
Most persze sokatokban felmerülhet, hogy mégis miért pont akkor.
MERT AKKOR LESZEK KÉT ÉVES A WATTPADON. Eyo.

Nagyon várom, a tervek szerint aznap az összes sztoriban lesz update valamint tervezek írni egy ilyen köszöntő szerűséget – pont, mint tavaly – és akkor mindenki nagyon happy lesz meg minden. Ezt persze jó későn találtam ki, de akkor is.

Azt páran észrevették, hogy leszedtem a Suprise Roommate-et, egész egyszerűen azért, mert baromira nincsen értelme a sztorinak. Nincs cselekmény, ami ugyebár minden történet alapja. Plusz az utóbbi időben realizáltam, hogy nem egy egészen jó ötletem van, amikbe sokkal érdemesebb időt és munkát fektetnem.

Meg mostanában inkább olvasok, egyrészt azért, mert baromira el kéne kezdenem a kötelezőket, másrészt pedig a fogalmazásom mostanában szar. Rengetegszer veszem észre magamon, hogy szükségtelenül használom a trágár szavakat és sokszor, amikor visszaolvasom a kész részt egyszerűen olyan mondatokat találok, amiknek egész egyszerűen nincs értelme.

Viszont szerencsére már pontos utam van a Gamer VS Bloggerben. A Reason to stay-t meg ugye – értelemszerűen – az F1-es idény alakulása viszi előre.

https://youtu.be/aLibWXsYqO0

Na, addig ugye mindenkinek megvan a dolog, hogy CUZ ÁM HÓPFUL JESZ ÁJ EM? Na, ez egy "új" daluk. Imádom őket. Még az angol akcentusuk sem zavar. Lol.

All the love, Ch