Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

❣ Zwei

-Mit szeretnétek még? ~ kérdeztem unottan. Hiszen eddig mindig örültek mikor haza akartam menni. Mindegy is már...

-Tudom hogy nem szeretc velünk időt tölteni de azt szeretném ha nem lennénk rosszba. ~ mondta mosolyogva Osztrák-Magyar.

Majd egyenesen rám szegezte tekintetét. Most mégis mit várnak tőlem? Miattuk lettem ilyen! Ugorjak mosolyogva a nyakukba hogy, köszönöm szépen?

Mert akkor azt még várhasák egy kicsit!
-Mi ez most így hirtelen?... Sajnálom de nem értem!

Azt várjátok tőlem hogy mosolyogva ugorjak a nyakatokba? Vagy mégis mi a franc? ~ kérdeztem kissé nagy hanggal. Mire apám rögtön rám kapta gyilkos tekintetét.

Most mégis mi a franc ért nem tud engem sose megérteni?
-Fiam tud kivel beszélsz! ~ mondta apám fölényesen. Mire mérgesen pillantottam rá.

-És te tudod kivel beszélsz? A fiadal nem pedig a kibaszott kurvádal! ~ kiabáltam apámra. Mire apám keze a köztünk lévő asztalt találta meg.

Minek egyik lába ki is dőlt az erős ütés miatt.
-Kérlek szívem nyugodj le! Te pedig Reich gyere velem. ~ mondta nyugodtan Osztrák-Magyar.

Majd lépkedni kezdett az emelet felé. Kövessem? Ne kövessem? Mindegy inkább megyek utána.
-Miért jöttünk a padlásra? ~ kérdeztem értetlenül.

Mire Osztrák-Magyar csak egy fa ládára mutatott. Olyan ismerős ez a hülye láda csak tudnám hogy honnan...

-Szeretném ha ezt a ládát úgy nyitnátok ki mint egy nagy család. Remélem minden rendben lesz utána. ~ mondta Osztrák-Magyar.

Majd már magamra is hagyott azzal a hülye ládával. Mivan? Most...akkor szólnom kell Soviet-nek? Vagy mi a kukim?
-Sziasztok! ~ köszöntem el apáméktól.

Majd nagy erőfeszítéseket árán de betuszkoltam a ládát a kocsimba.

-Szia rá érsz ma?
-Oh, szia Nazi! Persze de baj van? Hogy hogy szeretnél ma ennyire találkozni?
-Nincs bajom csak ma voltam apáméknál és Osztrák-Magyar rám sózott egy hülye ládát. Nincs kedvetek át jönni? Hiányoztok már nekem...
-A gyerekek nem tudnak most menni de én megyek szívesen.
-Oh, hát akkor rendben gyere csak nyugodtan Soviet.
-Oké szia!

Pedig azt hittem láthatom újra őket... Már egy napja nem láttam őket... Hiányoznak nekem... Talán ha hallanám Német hangját attól... Talán kicsit jobban lennék...

-Miért hívsz?
-( már most jól kezdődik ). Neked is szia! Csak azt szeretem volna kérdezni hogy, nem bírsz kicsit haza jönni?
-Sajnálom de most nem jó...
-Oh, hát mindegy... Um, de ha ráérsz akkor ugorj be nyugodtan! Na hagylak is titeket.

Remek hát ez kurvára remek! Most mit mondjak Soviet-nek? Ahjj! Már nem is érdekel mi lesz!
-Na most mit tegyek veled? ~ kérdeztem a ládára nézve.

Miután be basztam szó szerint a nappaliba. Soviet nemsokára megjöhet addig csinálnom is kellene valamit. És ráadásul még éhes is vagyok...

Ki csoszogtam a konyhába majd a szekrényből kivettem egy nagy két kilós gumicukros zacskót majd vissza mentem a nappaliba és enni kezdtem közben pedig játszotan a zöld kis gumi macikal.

-Mit játszol szerelmem? ~ kérdezte Soviet. Majd nyakamba  puszilt. Mire mosolyogva szálltam ki a fotelből.
-Csak unatkoztam. Mióta vagy már itt? ~ kérdeztem.

Mire Soviet újra megpuszilt csak most a számon.
-Angyalom vagy öt perce ülök itt melletted és nézem a csodás arcod! Mondtam már hogy csodás vagy? ~ kérdezte aranyos mosolyal az arcán Soviet.

-Huh, mondtad már egy párszor. ~ mondtam zavarom leplezve. Mire Soviet bólogatni kezdett.
-Hát...akkor most ketten vagyunk? ~ kérdeztem Soviet-et.

Majd a nyakába karoltam. Istenem hogy milyen kurva magas! Mint egy kibaszot fa! De mint minden mást ezt is imádom benne...

-Tudtomal igen. ~ felelt Soviet. Majd már vitt volna az emeletre.

-Nem Soviet most nem azt szeretném! Nyissuk ki a ládát kíváncsi vagyok mi van benne. ~ mondtam izgatottan. Mire Soviet sóhajtva tett ki öléből.

-Van hozzá kulcs? ~ uh, Soviet ezzel most megfogtál! Nem legesen rázni kezdtem a fejem mire Soviet mérgesen olyat rúgott a ládába hogy az el is dőlt.

Majd minden ami benne volt a földre borult.
-Emlékszel erre? ~ kérdeztem Soviet-től. Miközbe kezembe  vettem egy irtó régi közös képünket.




























✴✳❇✴✳❇❤✴✳❇✴✳❇

Késői rész és kicsit meg is vagyok csúszva de végre kész!
Remélem tetszeni fog valakinek is ez a könyvem! :)
Próbálom gyorsan hozni az új részt!

✴✳❇✴✳❇❤✴✳❇✴✳❇

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro