-Hé ne fussatok ilyen gyorsan- lassult le Ayano, mire Lolyval hátra néztünk és megragadva a kezét, kezdtük magunk után húzni.
-Azért ez okos húzás volt tőlünk- nevetett fel mellettem Loly, mire én is nevetem egy kicsit.
-Lányok, a fiúk utánunk futnak
-Mi?- fordultunk meg egyszerre és tényleg utánunk futottak.
-Na ez gáz. Utol fognak érni
-Nem, ha elbújunk valahova- kémleltem körbe a körülöttünk lévő helyeket, de mindegyiknél megtalálnának- gyertek utánam- fordultam be az egyik standnál, amibe simán elbújhatunk. Kinyitottam az ajtót, így mind a hárman bementünk, majd gyorsan becsuktam és kulcsra zártam.
-Mi lesz
-Css- csitítottuk le egyszerre Lolyval, miközben az ajtón lévő kis lyukon néztem ki. A három fiú tovább futott, majd mikor már nem lehetett látni őket, kifújtam a bent tartott levegőt.
-Elmentek.
-És most mi lesz?
-Valahogy ki kell mennünk, hogy ne vegyenek majd észre. Örökké még sem bujkálhattunk. Hm és ha elbújnánk a kocsimba? Az sötétített
-Ne kezdj te is hümmögni, mert lecsaplak- szólt rám Loly, mire gúnyos vigyor terült el az arcomon- ne merészeld
-Hmm
-Lányok, halkabban. Közelednek ide- szólt ránk Ayano, mire egyből befogtuk.
-Hahó- kopogtattak az ajtón, mire megfagyott bennünk a vér. A kilincs el kezdett mozogni, de mivel zárva volt, nem igen tudta kinyitni
-Kívülről van zárva. Miből gondolod, hogy itt lehetnek, hm?
-Csak itt lehetnek. Máshova nem futhattak el
-Jó napot uraim. Mit szeretnének?
-Azt hisszük, hogy itt lehetnek a barátnőink, hm
-Bocsánat, de ezt még én zártam be, mielőtt elmentem. Senki nem tudná kinyitni, mivel nálam van a kulcs és ahogy látom, zárva is van az ajtó
-Mondtam, hogy nincsenek itt, hm
-Akkor keressük őket máshol- kulcszörgések, majd lassan kinyitódott az ajtó és egy 40-es éveiben járó nő lépet be, maga után felkapcsolva a villanyt.
-Elmentek, nyugodtan gyertek elő.
-Honnan tudta, hogy itt vagyunk?- álltunk fel és oda mentünk hozzá
-Láttam, hogy bejöttök ide és hát arra gondoltam menekültök valakik elől és hát akkor jól gondoltam.
-Köszönjük, hogy nem mondta el nekik- hajoltunk meg, mire elnevette magát
-Ugyan, nem kell ezt csinálnotok. Nekem is volt ilyenem, még mikor olyan voltam mint ti. Na menjetek- mosolygott ránk, miután elállt, így kiléptünk onnan és futásnak eredtünk.

-Mm, olyan jó végre pihenni és nem futni- feküdtem el jobban a matracon és belelógattam a kezem a vízbe.
-De még mennyire- úszkált el mellettem Loly, miközben Ayano kint feküdt a napágyon. Egy hirtelen mozdulattal a vízbe kerültem, majd mikor feljöttem Loly nevetve támaszkodott meg a matracon.
-Hülye- fröcsköltem arcon
-Hé nézd. Az mi ott?- mutatott mögém, mire megfordultam és megláttam egy akadálypályát.
-Hé Ayano!
-Hm, mi az?- ült fel, miközben közelebb jött a medence széléhez
-Nem jössz kipróbálni azt az akadálypályát?
-De miért is ne
-Jó napot, egyszerre csak egy menyen- állított meg minket egy nő, mire bólintottunk és Lolyt engedtük előre. Megfogta a kötelet és elindult lefele a vizes akadály pályán, viszont a közepénél megcsúszott a lába és beleesett a vízbe.
-Na én jövök- fogtam meg a kötelet és elindultam a csúszós pályán végig. A közepén járhattam, mikor Loly oda úszott és lökdösni kezdte azt, amin éppen álltam.
-Hé Loly. Ez nem ér- csúszott le a lábam, de még időben megtartottam magam és átléptem a következőre. Már csak egy kicsi kellett, mikor megcsúszott mind a két lábam és a vízbe estem. Miután feljöttem a víz alól, Ayano is megindult, sajna ő az elején elvesztette az egyensúlyát, így mellénk került a vízbe. Lassan úsztunk ki a medencéből és vissza fele vettük az irányt oda ahonnan eljöttünk.
-Elmegyek a mosdóba, mindjárt jövök- mondta Ayano, mire bólintottunk egyet és leültünk a napágyakra
-Loly, gyere gyorsan- álltam fel, ahogy megláttam azt a férfit, aki a boltban volt és gyorsan a mosdó felé rohantam.
-Ki az?- ért utol
-Ayano régi barátja- nyitottam ki az ajtót, ahol Ayano a falnak volt szorítva.
-Hé te melák. Takarodj el innen
-Már megint te vagy, szajha- fordult felénk
-Na most gyere ide és kiverem a fogad- indultam volna el, de Loly lefogott
-Ha így mész, baja lehet Ayanonak- súgta a fülembe, mire kicsit megnyugodtam.
-Menjetek ki innen, különben titeket is megöllek
-Próbáld meg, te melák. Idáig se bírsz elfutni- jelentek meg a sharinganjaim és elléptem Loly mellől. Elengedte Ayanot, aki így a földre esett és elindult felénk. Erőszakosan az állam alá nyúlt, miközben Loly lassan oda ment Ayanohoz és felsegítette. Az arcomon egy pofon csattant, minek következtében oldalra bicsaklott a fejem. Ördögien kezdtem nevetni, miközben a szememben lévő minta megváltozott.
-Most kihúztad a gyufát- mélyült el a hangom és vissza fordítottam felé a fejem