-Ti nem jöttök le?- álltam meg az ajtóba és néztem ahogy a két fiú az ágyon fekszik. Fejük lelógott az ágyról, miközben mind a ketten a telefonjukat nyomkodták. Sóhajtva lépkedtem oda hozzájuk és vettem ki a kezükből a telefont, amit a fiókomba zártam el.
-Hé- kiáltottak rám egyszerre, mire kinyújtottam rájuk a nyelvem és a kulccsal a zsebemben sétáltam le a nappaliba
-Na, bevált?
-De még mennyire- ültem le Akane mellé a kanapén és a konzolt megfogva, kezdtünk játszani

-Ne merészeld!- kiáltottam fel hangosan, mikor Akane próbált megölni a karakterével. Futást hallottunk a lépcső felől, majd a hang abba maradt. Oda se nézve nyomkodtam tovább a gombokat, míg végre sikerült győznöm -Há nyertem-  emeltem fel az öklöm a levegőbe és győztesen néztem rá Akanére.
-Asszem hozok valamit inni és enni- állt fel a kanapéról és kiment a konyhába
-Csak játszottak, hm
-Akkor feleslegesen futottunk le- motyogták a fiúk, mire felnevettem rajtuk
-Ugyan. Mit hitettek fiúk?- fordultam feléjük mosolyogva, majd Akane konzolját felmutattam- mindegy is. Kit verjek el?
-Szerintem ez fordítva lesz- vette el tőlem Sasori és leülve mellém kezdtünk bele a játékba. Dei leülve a másik oldalamra, karolt át- és ez is megnyerve- mosolyogtam el és fejemet Deidara vállára hajtottam
-Akkor most én jövök, hm- vette el Sasoritól és elindítva a játékot, kezdtünk neki a harcnak
-Hé, ez nem ér- próbáltam arrébb húzódni, Deidara mellől, mivel egy kézzel csikizte az oldalam. Belemarkoltam a combjába, amitől ugrott egy kicsit, ezzel is újra megnyerve egy csatát
-De ez nem ért, hm
-Te kezdted előbb- vontam meg mosolyogva a vállam, mire hirtelen az ölébe rántott és elkezdett csikizni
-Nh-nhe- nevettem fel és próbáltam volna kibújni a karjai közül, de szorosan tartott, így nem volt menekvés.
-Onee-san- ugrott ránk Rai, amitől Dei leállt- ügye holnapig maradsz?? Nem akarom, hogy lemaradj a szülinapomról
-Ne aggódj. Itt leszek holnap. Tényleg, menjünk el majd a vidámparkba- pöcköltem meg az orrát, mire elmosolyodott és megölelt.
-Nagyon jó lenne- bújt jobban hozzám, így a hátát simogatva vártam míg elalszik, majd felvittem a szobájába

-Rai ne siess ennyire- szóltam rá, miután húzni kezdett a parkban össze vissza. Akane nevetve követett minket, mikor Rai megállt
-De én szeretnék felülni mindegyikre. Menjünk a kísértetházba- csillant fel a szeme és újra húzni kezdett.
-Biztos be akarsz menni oda? Még meggondolhatod magad
-A kísértetház nagyon ijesztő. Tele csontvázakkal és szellemekkel. Csak egy igazi kisfiú meri betenni a lábát oda- kezdte ijesztgetni Akane Rait, így oldalba löktem- most miért?
-Engem is ezzel ijesztgettél akkoriban
-Jó, de te már akkor szeretted az ilyen dolgokat
-B-be megyek- fogta meg a kezem Rai, ezzel félbe szakítva a veszekedésünket, mire sóhajtottam egyet és beléptünk az épületbe- f-félek- sikított fel, mikor elénk dobtak egy csontvázat. Magamhoz ölelve mentünk végig a folyosón, miközben a fejét a kabátomba fúrta
-Elég sokat változott pár év alatt a ház. Meg is értem, hogy Rai megijedt
-Mit szólsz, ha nyernénk egy plüsst?
-Onee-san. 15 éves vagyok. Miért kéne nekem egy plüss?
-Pedig olyan jó azt ölelni
-És mindig szükség lehet rá. De ha nem akkor nem- vontam meg mosolyogva a vállam, mire megfogta a kezem.
-Nyerjünk egyet- mosolyodott el, majd húzni kezdett minket a standhoz.