Az ember nagyon meg tud lepődni, amikor péntek este a buli őrült barátnője az embernek  buliba megy, ám néhány óra múltán sírva szalad vissza. Főleg, hogy én már pizsamában feküdtem és próbáltam elaludni ismét egyedül.

- Jiseol! - hallottam Bora meggyötört hangját, mire meglepődve ültem fel az ágyban. Furcsálltam, hogy már ilyenkor itt van, nem is értettem a helyzetet.

Gyorsan kiszaladtam a szobából, ahol egy csupa vizes, könnyező lány állt egy hatalmas folttal a felsőjén. Érződött a felsőről a piaszag, így gyanítom, valaki telibe öntötte. Plusz mivel elkezdett esni de nem olyan nagyon, így gondolom most senki nem hozta ide vagy nem a közeli helyen volt.

- Jézusom, Bora, minden rendben? - mentem a barátnőm után, majd gyorsan magamhoz szorítottam az eléggé magas barátnőmet nem érdekelve, hogy a ruhájából bűzlik a pia szag egy kis esőszaggal és izzadsággal keveredve.

- Balhé volt. Jiminnel is kissé összekaptunk. - mondta halkan, mire elkerekedett a szemem.

- Mi történt? - kérdeztem becsukva az ajtót és bevonszolva a szobájába, hogy adjak neki valami normális ruhát, amit fürdés után felvehet.

Szemei kissé fel voltak duzzadva a sírástól, a smink az arcáról le is folyt és mivel gondolom törölgette a szemeit, elmaszatolta eléggé, így két fekete paca maradt az arcán.

- Hát, Yoongi egy csajszival beszélgetett a buliban. A csaj azt mondta, hogy nincs barátja, így végül smárolni kezdtek, mire egy fura, magas és eléggé izmos alak jól arcon vágta, hogy hogy mert a barátnőjéhez nyúlni, és hiába bizonygatta, hogy a csaj mást mondott, az eljátszotta a védtelen áldozatot. Ekkor ömlött rám az ital is. - mutatott a pólójára. - Jimin erre bedühödött és már rohant volna neki a palinak, mert hogy mi jogon bántja a barátját, de behúzott neki is a pali. Én elkezdtem aggódni, mert attól függetlenül, hogy leakadt Yoongiról, Jiminre pályázott és az a hülye ment is volna neki, de próbáltam visszatartani. Addig tartottam vissza, mire idegesen megfordult és lekiabálta a fejemet, hogy én mi jogon tartom őt vissza, meg hogy a barátja becsülete a tét, meg ilyenek és nekiment azért is, engem ott hagyva. Én meg sírva eljöttem onnan attól függetlenül, hogy igazából én csak jót akartam neki. Mert ha ésszerűen gondolkodunk, akkor rájössz, hogy  ha nekimész egy láthatólag sokkal nagyobbnak, az nem hogy segítene, de még magát is megsérti. Ilyenkor ésszerűen kell gondolkodni, és szavakkal lealázni a támadót, hiszen amekkora volt az az izomagy, és a beszédstílusa, rá lehetett következtetni, hogy nem egy épp túlzottan okos emberrel beszélünk. Segítettem volna. De eltolt magától. - zárta be igazán hosszú monológját. 

Borának igaza volt szerintem, hiszen ésszerűen gondolkodott, Jimint meg hajtotta az ösztön, hogy a barátját megvédje. Gondolom mostanra meg is bánta, amit tett, vagy még esetleg jól elverik és utána rájön, hogy az erőszak nem mindenre megoldás. Sőt, javarészt soha nem megoldás. Nem ismerem Yoongit, de úgy érzem, hogy ő sem támogatta volna a barátját, hogy miatta verekedjen. Bár ki tudja. Mint mondtam, nem ismerem azt a fiút. Igazából Jimint sem. De Bora igen.

- Bármiben merek fogadni, hogy ma vagy holnap még fog téged Jimin hívni és bocsánatot akar majd kérni. - simítottam meg a kezét, mire felém tekintett. - Ha nem is magától először, de úgyis felhív és majd ha elmagyarázod, hogy te hogyan akartál segíteni, biztosan rájön, hogy egy hatalmas barom volt veled. Plusz majd Yoongi felől is érdeklődj, hogy minden oké-e vele, mert ahogyan mondtad, most volt egy komoly kapcsolata, aminek vége lett és amikor újra csajozni akart volna, megszívta.

- Á, őt aztán ettől nem kell félteni. Amióta a csaj megcsalta és szakítottak, minden második lánnyal kikezd. - legyintett, de én megráztam a fejem.

- Jó, nem baj, ha egy nőcsábász lett belőle. De gondolj bele. Egy olyan szituációba került, hogy vele csalta meg a csaj a barátját, ő pedig csupán egy áldozat volt. És ahogy most mondtad, hogy megcsalták, biztos tudta, hogy mit érez az a fiú dühében. És ez azért szar helyzet. - mondtam, miközben a ruhát a kezébe adtam. - Na, irány fürdeni és be az ágyba aludni!

Döbbent tekintettel nézett rám, majd megszólalt.

- Te aztán mindenre tudod a választ. - szólt tátott szájjal, majd elindult a fürdő felé, hogy lemossa magáról a nap fáradalmait.

- Bárcsak mindenre tudnám. - kuncogtam fel a kijelentésén, majd leoltottam a villanyt és befeküdtem a közös szobánkba. Vártam, hogy Bora visszajöjjön a fürdésből, majd addig beszéljünk, amíg az egyikünk be nem alszik.

Reggel zenére keltem fel. Furcsálltam, mert nem állítottam be ébresztőt. Aztán Borára néztem, aki csak nézte a kezében rezgő telefont.

- Miért... - kezdtem volna, de megláttam, hogy nem zenét hallgat, hanem épp hívják.

- Már hetedjére hív, csak eddig rezgőn volt. - suttogta halkan, mire egyből rájöttem, hogy mi van.

- Jimin? - kérdeztem, mire bólintott. - Vedd fel. - ajánlottam.

- Rendben... - mondta, majd már húzta is volna az ujját a zöldre, de még gyorsan odaszóltam, hogy hangosítsa ki.

- Halló! Bora, végre, hogy felvetted! - hallottam meg egy aranyos, nagyon szép hangot. Kissé magas volt, ám mégis elég férfias. Szóval ez volt Jimin.

- Szia, Jimin. - mondta direkt halkan, hogy hallja, nem éppen a legboldogabb.

- Beszélhetnénk? Elnézést szeretnék kérni a tegnapiért... Csak kijöttem a sodromból. Plusz meg akartam védeni Yoongit. - mondta, mire rám nézett Bora, hogy eltaláltam.

- Örülök, hogy rájöttél, nem rosszat akartam. De ez akkor is fájt. - sóhajtotta, mire a fiú is felsóhajtott.

- Ma jössz a buliba? Mert ha már megint megy Yoongi, akkor... - kezdte, de Bora közbeszólt.

- Yoongi megy a buliba? 

- Igen. Csak megrepedt a szája és kicsit bekékült az egyik szeme alatt. De akkor is megy, csak most nem fog csajozni... Elvileg. - mondta, mire Bora végre halkan felkuncogott. - Akkor jössz? Élőben is bocsánatot szeretnék kérni tőled...

- Hát... - sóhajtott, majd rám nézett. - Jiseol, elkísérsz? Kérlek. - suttogta, és most a szemében láttam, hogy ha nem buliról lenne szó, akkor is segítséget kérne. Szájamba haraptam, majd felsóhajtottam.

- Jó, de szigorúan csak kísérőként. - mondtam végül, mire hálásan felcsillant a szeme.

- Igen, megyek. De jön egy barátnőm is, akivel együtt lakok albérletben az egyetem miatt. Akiről annyit meséltem. - mondta, mire elkerekedett a szemem. Mesélt rólam?

- Ó, rendben. Ebből a végén dupla randi lesz. - kuncogott, mire a lány is felnevetett.

- Yoongi nála tud próbálkozni. Nincs barátja. - mondta, mire felháborodottan néztem rá felemelve a szemöldökömet.

- Azt el is felejthetitek. - mondtam, mire Bora egy "majd meglátjuk" tekintettel  nézett rám. 

- Akkor ma ott tali, szia! - köszönt el Jimintől, mire ő is elbúcsúzott és letették.  Szúrósan tekintettem rá, amikor egy örömteli arccal nézett rám.

- Végre eljössz velem! Annyira örülök neki! - ujjongott, de én megszakítottam a nagy örömködését.

- Ti csak ne akarjatok engem összehozni senkivel sem! - dörrentem fel, majd végül elnevettem magam. - Nem hiszlek el! 

- Tudom, hogy azért még szeretsz. - nevetett, majd szorosan megölelt.

- Örülök, hogy Jiminnel tisztáztatok mindent. - öleltem magamhoz én is a lányt, mire boldogan felsóhajtott. - De mivel nem akarsz tőle komoly kapcsolatot, nem értem, miért is sírtál érte ennyire.

- Van, amire én sem tudom a választ. - sóhajtotta. - Ki tudja... Ő olyan más...

- Más? - húztam a szájamat egy mosolyra, mire elengedett.

- Igen. Nem tudom miben. De más.

- Na, lehet, hogy mégis leragadsz nála? - húzogattam a szemöldököm, mire felnevetett.

- Remélem, hogy nem. Még fiatal vagyok ehhez.

- Az én véleményem az, hogy már eljött az időd, hogy egy fiúnál úgymond "leragadj". - húztam idézőjeleket a levegőbe az ujjaimmal.  - Úgyhogy ha már megyek veled, jól megfigyelem ezt a Jimin gyereket, hogy tudjam, jó helyen ragadsz-e le.- húztam össze a szemem, mire meghökkent.

- Rendben... Anya. - szólt, mire fejbe vágtam egy párnával. - Mivel tudom, hogy neked nincsen buliba illő ruhád, kapsz  tőlem. - mondta és a szekrénye felé sietett. Felvont szemöldökkel néztem utána.

- Még hogy nincs? Nem vagyok egy unalmas lány! - mondtam, majd kinyitottam a szekrényem, és kivettem a kedvenc szettemet. - Tessék. Egy fekete szaggatott farmer és egy ing. Nem jó?

Kezei megálltak a szekrény szétszedéséből, majd döbbenten nézett rám.

- Azt az inget felejtsed is el. - ragadta meg és visszarakta a szekrénybe. - A nadrág nem is rossz. Az megfelel. - bólintott rá, majd az ágyra dobta. - Milyen cipőt vagy hajlandó felvenni? - kérdezte, miközben az ő szekrényében turkált nekem keresve egy felsőt.

- Magassarkút nem akarok felvenni. - mondtam előre, majd épp nyitotta volna a száját, de közbe vágtam. - Nem, tűsarkúról sincs szó.

Csettintett egyet a nyelvével, majd tovább keresett.

- Akkor vedd fel azt a rövid csizmát. Annak is van sarka, de ez jó lesz. - szólt, mire kimentem az említett cipőért.

Nem is tudom, minek készülök ennyire ki. Hiszen csak kísérem. Nem fogok se inni, se ismerkedni, max Jiminnel, hogy tudjam, milyen. Előtte viszont nem akarok csinos lenni, mivel Bora pasija, plusz nem vagyok olyan bátor, hogy rácuppanjak. De nem is akarok.

Bora elé helyeztem az emlegetett párt, mire bólintott egyet, majd a kezembe adott egy laza fehér felsőt, aminek elől van két pántja, egymással merőlegesen, egy X-et alkotva.

- Ez jól fog állni. - rakta le az ágyra, majd az ajtó felé indult. - Próbáld fel, addig kimegyek. - mondta és már ott is hagyott.

Valamiért nekem is tetszett ez az összeállítás, ám a felső túlzottan ki volt vágva, így feszengtem is kissé.

- Bora! Ez kissé túl kivágott! - mondtam szégyenlősen, mire bejött megnézni. Elégedetten elmosolyodott, majd legyintett.

- Jó az. Nem látnak be, úgyhogy szerintem ez tökéletes. Plusz buliba mész. - magyarázott, de én a kezeimet a póló elé tettem.

- De ezt nem akarom. - nyafogtam, mire megforgatta a szemeit.

- Nem is tudom, hogy melyikünk az idősebb. - célzott a gyerekes viselkedésemre. Igen, idősebb vagyok nála, de mit ér ez, ha ő sokkal bátrabb?

- Most tényleg muszáj? - hisztiztem, mire felsóhajtott.

- Vagy ez, vagy egy ronda karácsonyi kötött pulcsi. Válassz. - mondta.

- Jó lesz ez. - vágtam rá. Bora divat őrült és utálja, ha valaki beleszól az ilyenbe. Engem is ki akart nyírni a tekintetével, így inkább hallgattam rá. Plusz nem akarok kötött pulcsiba menni.

- Jó, akkor leveheted, mert még sok idő van addig, amíg megyünk. Majd elkészítem a hajad és a sminked is... - kezdte, mire elkerekedett a szemem.

- Nem, azt már biztos nem! Nem kell smink! Maximum kihúzod a szemem, de semmi több! A hajam is jó simán kiengedve.

- De... - kezdte, de megráztam a fejem.

- Nem. Biztos, hogy nem. A ruhát még te mondtad, de sminket nem kenek magamra fel. - zártam le a vitát, mire felsóhajtott.

- Jó, oké. - mondta morogva, majd leült az ágyra és a telefonján pötyögött.

- Jimin az? - kérdeztem kíváncsian, mire először morcosan nézett rám, végül megenyhült az arca és bólintott. 

Többet nem kíváncsiskodtam, így felfeküdtem az ágyra és átolvastam a jegyzeteimet péntekről. Először csináltam olyat Bora kedvéért, hogy egy egész nappal később néztem át az anyagot. Tudom, hogy ez már túlzás, mert a szüleim is mondták, hogy "Könyörgöm, végre mozdulj már ki valahova! Egyetemista vagy, az Ég szerelmére!". Vicces, ha a szülők is mondják, akkor bizony igaz. Így kezdek kicsit lazítani, ám a tanulást nem szeretném elhanyagolni.

Miután jó néhányszor elolvastam, felsóhajtottam és a telefonomon elkezdtem nézni egy animét.

Mivel már többször láttam, már kissé untam és egyszer csak elaludtam.

***

- Jiseol! Kelj fel! - lökdösött meg "óvatosan" a barátnőm, mire kinyitottam a szemeimet.

- Mi az? - kérdeztem, mire az órára mutatott.

- Két óra és indulunk. Kezdj el készülődni. - mondta, mire nyújtóztam egyet és a telefonomra néztem, ami le volt állítva ott, ahol nagyjából abbahagytam. Bora úgy tűnik, észrevette, hogy bealudtam és lerakta. Ez kedves tőle.

Beletúrtam a hajamba és sóhajtottam.

- Most tényleg buliba megyek... Én! - hüledeztem, mire Bora kuncogni kezdett.

-Igen, te. És általam, szóval irány a fürdő. - mondta, mire meghallottam a Dreamcathertől a Good Nigh-tot. Ez Bora csengőhangja. Jimin hívta, gondolom, mert amikor felvette, csilingelő hanggal köszöntötte. Nevetve megráztam a fejem, majd bementem a fürdőbe, felvettem a ruhát és kiengedtem a hajamat. Épp húztam volna ki a szemem, mire Bora benyitott telefonnal a kezében.

- Gondoltam! Én csinálom! - támadt le, mire ijedten raktam le a szemceruzát.

- Jó, nyugi. - mondtam, de megragadta a karom és az ágyra ültetett, hogy ő húzza ki a szemem.

- Ja, semmi, csak Jiseol szemét húzom ki. Nélkülem akarta. - ciccegett, mire elmosolyodtam. - Igen, ő az, akivel filmet néztem. Mi? Meséltél róla Yoonginak? - kérdezte, majd rám nézett és húzogatni kezdte a szemöldökét. Ha a szemceruza nem lett volna ilyen közel a szememhez, tuti kibelezem őt is és Jimint is. - Hát, akkor meg fog lepődni. - mosolygott tovább - Hát, ő aztán teljesen az én ellentétem. Most megy először buliba, de erre is alig vettem rá. Igen, a tanulás miatt. Ja, aha. - folytatta, mire végre kihúzta mindkét szememet.

- Kinyírlak. - mondtam halál nyugodt arccal, mire egy darabig engem nézett.

- Ha nem mennénk a buliba, tudd, hogy Jiseol nyírt ki. 

Megforgattam a szemeimet, majd vártam, hogy ő is végezzen.

Neki kissé több időbe telt, mire elkészült, mert sokkal több sminket rakott magára, sokkal jobban kidolgozta a haját, és közben Jiminnel beszélt.

- Jimin üzeni, hogy elvisz szívesen minket a buliba. - szólalt meg már készen Bora, mire megrántottam a vállam.

- Nekem oké, ha nem akar elrabolni. - mondtam, mire felkuncogott, majd szólt neki, hogy jöhet értünk.

El sem hittem, hogy tényleg belementem abba, hogy buliba megyek. 

Sziasztok! ❤ itt a második része ennek a könyvnek. Remélem tetszik ♥
További szép napot! ❤💝