Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

#7

Alaska szemszöge: (még mindig)

-Csá haver! -hangzottak az üdvözlések, én meg csak álltam a kanapé mellett mint egy darab kaki.

-Skacok! Ő itt Alaska. Alaska, ők itt a...srácok.-nevett

Hamar bemutatkoztak és azt hiszem meg is jegyeztem a nevüket. A magas barna gyönyörű kék szemekkel Nash, és kisebb változatban az öccse Hayes. Shawn a gitáros. Jack & Jack a szőke és a barna. Matt, Carter, Taylor, Aaron.
És Cameron.

Elsőre azt hittem, hogy majd furán fogom érezni magam ennyi fiú között. De ezt már az első tíz percben el is felejtettem. Annyira nyitottak és kedvesek voltak már amikor elmondták a nevüket.

-Na és mit nézünk Cam?
De ő csak felém fordította a fejét és ennyit mondott: "Amit az az éhező lány akar".

És így történt, hogy az egész fiú társaság megkedvelte az Éhezők viadalát.
De oly annyira, egyes részeken néhány könnycseppet véltem felfedezni a srácok szemében. De ez még semmi. Na de az.m hogy Cam a film végén egyszerűen csak berohant a szobájába, majd pár perccel később egy kis játékszerrel jött ki. Ezt már furcsálltam, és amikor elkezdte lelőni sorban a fiúkat, és közben azt ordibálta, hogy "Katniss!", na az nekem már a vég volt. Ezek a fiúk valahogyan mindig megnevettetnek.

A filmezéssel sajnos rengeteg időnk elment, így mire észbekaptam, nekem már mennem is kellett.
Anyának megígértem..még ha ő talán nem is lesz otthon.

Igaz, hogy egy emelettel lentebb lakok, mint Cam, de inkább szót fogadok anyának.
Szerencsém is volt, mikor lementem, mert anya utánam 5 perccel lépett be az ajtón.

Éppen fürdeni indultam, amikor hallom, hogy rezeg a telefonom. Amint rá pillantottam, láttam, hogy Cam hív. Gyorsan felvettem, de azt már nem is figyltem, hogy ez egy videóhívás, így elég furcsán nézhettem ki kócos hajjal. De nembaj. Látott már így.
-Szia.- köszöntem mosolyogva.
-Szia Alaska.-mosolyodott el ő is, majd folytatta,- olyan rég láttalak.
-Ja. Én is. Vagy egy órája- röhögtem.
-Holnap megyünk együtt suliba?
-Omm.Sajnos nem jó a barátommal megyek.
Camerom szeme elkerekedett.
-El ne hidd már te buta. Csak ugratlak.-nevettem rajta.
-Jooo...Pedig most mutattam volna be a barátnőmet.-mondta, majd a képernyő elé húzta a kutyáját.
-Nee..Cam megcsalsz?-váltottam pláza cica stílusba.
Majd a következő 2 óra hosszát, amit még beszéltünk, szinte végig röhögtük.

Az estémet már Cam is feldobta, de az is rátett egy lapáttal, hogy a fiúk bejelöltek Facebookon.

-------------------------------------------------------------

Cameron szemszöge:

A film nézés remekre sikerült. És a legjobb, hogy Nash, aki tényleg az igazi legjobb barátom, és Alaska közé ülhettem. Nem beszélve arról, hogy mennyire tetszett a film. Bár az utána következő szórakozásnál, és nyilazásnál nem volt jobb a mai délutánban.

A fiúk már rég elmentek és már vagy egy órája egyedül vagyok itthon, és nem tudom, hogy mit kezdjek magammal.
A Facebookot végig néztem, instagramot szintén. Az összes közösségi oldalamat elrendeztem. Így jött az ötlet, hogy felhívom Black-et.

Másnap reggel:

Ismét a szokásos utunkon megyünk suliba Alaskával.
Éppen valami lényegtelen témát beszélünk át, már vagy harmadjára, amikor a lány, hirtelen megáll mellettem.
-Cam...Cameron.-kezd el dadogni.
-Miaz? Otthon hagytál valamit? Alaska?
-Az a fiú ott. Minket bámul.
-Ki? -kezdtem el forgolódni, de akkor már csak egy távozó alakot láttam a távolban.
-Cameron. Ismerted azt a fiút?
-Nem láttam az arcát.
-Én láttam. És nagyon remélem, hogy csak egy haverod volt az.
-Előfordulhat. Na de menjünk mert még a végén elkésünk.

A nap unalmasabb volt, mint valaha. Alaskával voltam ugyan, de szinte meg se szólaltunk egész nap.

Délután is együtt indultunk haza,viszont Alaskát hívta az anyukája, és megbeszélték, hogy elmennek vásárolni. Így az út további részét egyedül tettem meg.

Éppen befordultam az utcánkba, amikor egy pulcsis alakot vettem észre, a házunk körül ólálkodni. Tudomást sem véve róla indultam be a bejárati ajtón, aztán eszembe jutott, hogy lehetséges, hogy ő volt az aki reggel is figyelt minket.
De mit sem értem ezzel, mert mikor vissza néztem, már nem volt ott...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro