Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

#6

Cameron szemszöge:

Másnap Alaskával a szokásunkhoz híven együtt indultunk suliba.
Mindig én érek le hamarabb a ház elő, most azonban már ott ált valaki.

-Na...hogy lehetséges az, hogy még csak negyed nyolc van, és te már itt vársz indulásra készen.-ugratottam a lányt,miközben szoros ölelésbe húztam, s össze kócoltam a haját.
-Nee!! Te féleszű! Normális vagy? Mit csinálsz? 1 órámba került mire kivasaltam a hajamat. Erre most pár másodperc alatt tönkreteszed? -rikácsolt. De persze a hangszínében észre lehetett venni azt, hogy bizonyos lányomat az osztályunkból utánoz.
-Jajj.. szivem semmi gond. Így is úgyis te vagy a legszebb.- váltottam én is kényes hangnembe.
Azonban amikor ezt kimondtam mondhatni kissé megfagyott a levegő.
Végülis teljesen normális, hogy csak úgy dícsérgetek egy lányt. Ja, hogy mégsem.

Attól függetlenül, hogy a reggelünk kicsit furcsán indult, az egész napot együtt töltöttük. A suliban is egymás mellett ülünk, illetve francián már elültettek engem mellőle, mert a tanárnő szerint feltartottam a "kisasszonyt". De semmi gond. Következő órán majd az akkor aktuális padtársamat fogom piszkálni és mivel már mindenkinek van párja, kénytelen leszek Alaska mellé vissza ülni.
A szünetekben is együtt ücsörögtünk a suli folyosóin, és még ebéd-szünetben is elválaszthatatlanok maradtunk.
Akármennyire is rövid ideje ismerem ezt a lányt, olyan, mintha már ezer éve sülve- főve együtt lennénk. Rengeteg mindent megtudtam róla, és én is próbáltam a lehető legtöbb fontos információt elmondani magamról. Minnél jobban kezdem megismerni a legjobb barátomat.... igen, ma megbeszéltük azt is, hogy innentől kezdve "BFFFFFFFFFFFF"-ek leszünk. Persze ezt is kényesen jelentettük ki,de igazából mindketten komolyan gondoltuk. Legalábbis én 100%-osan komolyan gondoltam azt, hogy innentől nincsenek titkaink, és teljesen megbízunk a másikban.

-Hé Alaska. Délután nem jössz át filmezni hozzánk?
-De. Szivesen megyek. Főleg ha én választhatok filmet.
-Felőlem rendben van. De nehogy valami csöpögős romantikus filmet válassz.
-Álljunk csak meg egy kicsit. Szerinted én szeretem ezeket az " jajj úgy imádlak kincsem. Ha te nem lennél nem is tudnék létezni" filmeket?-vonta fel az jobb szemöldökét, mire rám jött a nevető görcs.
-Óh..pedig már reggel kikészítettem az asztalomra a világ legromantikusabb filmjét.
-Valóban? Na és mi a címe?
-He? Jaa..hát nem mindegy, ha az a legromibb? -változtattam ismét nyávogósra a hangom.
-Na..de tényleg választhatok én filmet?
-Igen. De áthívnék magunkhoz még néhány haveromat. Nem lenne nagy gond?
-Nem dehogy. De a film marad!

-------------------------------------------------------------

Alaska szemszöge:

-Hoztam nasit. Hova rakjam? -kérdeztem miközben egy gyors ölelés után befáradtam Cam-ék házába. Most járok itt először, de hamar kiismerem a házat. Nem csoda, hiszen egy emelettel lentebb, a mi házunk is hasonló elrendezésű. Az ilyen társasház-félék általában kis lakásokkal rendelkeznek. Ám amiben mi lakunk egészen más. Minden lakás két emeletes, viszont a szobák nem túl nagyok. Pont megfelelő méretűek.
Cam szobája fent van, pont mint az enyém. Mellette található egy fürdő és még egy szoba, ami nagy valószínűséggel a testvéréé lehet, mivel az ajtó baba rózsaszínben pompázik. A földszinten van a szülők szobája,illetve egy tágas nappali nagy konyharésszel és az erkély.
-Hű.. nagyon szép lakásotok van- csodálkoztam, mivel a miénkhez képest kicsit azért szebb volt.

-Na és akkor mit nézünk Princess?
Szeretem amikor csak úgy becézget. Jól eső érzés fog el ilyenkor.
-Az Éhezők Viadalára gondoltam.
-Az meg mi? -nézett rám furcsálló szemekkel Cami baba. Na igen én meg így szoktam hívni..főleg amikor idegesíteni akarom.
A szemöldököm az égbe szökött.
-Nem láttad még?
-Nem.
-Nem is olvastad?
-Nem.
-Nem is hallottál még róla?
-Nem. -ismételete újra, bár az utolsó nem már inkább csak kérdés volt.
-Hát..akkor itt az ideje annak,hogy elkezdjük nézni.
-A fiúkat már meg se várjuk?
Furcsán nézhetten rá mivel nevetni kezdett.
-Tudod..kérdeztem a suliban is, hogy nem e zavarna, ha átjönnek.
-Jaa.. persze. De ha nem érnek ide..-kezdtem volna, de már egy csapat fiú be is özönlött az ajtón.
Hát..ez így érdekes lesz.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro