Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

18. nap (2)

Az autó út szinte végig csendben telt, halk szipogások hallatszottak Sapnaptől hátulról, míg George lágyan dúdolgatott magának. 

-Elég nehezen dolgozom fel ezt az egészet.-szólalt meg végre Dream. George felemelte a fejét az ablak üvegétől.

-Én se értem igazán.

-Te ilyen zombi suttogó vagy most már?-kérdezte viccelődve.

-Nem tudom, nagyon érdekes. Olyan, mintha érezném őket. Mintha kapcsolatba tudnék lépni velük, mint egy rendes emberrel. Mintha még a testükben lennének.

-Ez nevetséges.

-Mi?-vonta fel az egyik szemöldökét.

-Mindenki tudja, hogy ők már semmik, elhalt az agyuk, George.

-Nem, nem úgy...

Dream vállat vont.

-Nekem úgy tűnik.

-Csak azért nem akarod elfogadni, hogy még lehet bennük az a valaki, akik a fertőzés előtt voltak, mert neked kellett megölnöd Dri-

-Ne merd belevonni ebbe!

-Csak mondom-

-Hát ne! Fogd be, George! Csak most az egyszer fogd be!

George sóhajtott egyet, és visszahajtotta a fejét az ablaknak. Egy erős hasogató érzés keletkezett a gyomrában, mire halkan felszisszent. Felhangosította a zenelejátszót, amiből éppen a Maroon 5 One more night című száma szólt.

-Köszönöm, hogy nem hagytatok ott.-súgta alig hallhatóan Sapnap. George volt az egyetlen, aki értette, hiszen Dream éppen mélyen a saját gondolatiba volt zuhanva. Belenézett a tükörbe; a barna szemei most sokkal sárgásabbnak tűntek. Visszahajtotta a napellenzőt, amikor Dream lehúzódott egy benzinkútnál.

-Ez az a hely?-kérdezte George, miközben kinyitotta az ajtót, és kiszállt.

-Nem.

-Akkor mit csinálunk itt?

Előhúzta a kését a tartójából.

-Csak megállunk egy pillanatra, vagy van valami baj ezzel, felség?

-Nem kell ekkora fasznak lenned, Clay.-morogta, és megelőzte, hogy előtte mehessen be a boltba. Egy zombi mászkált a sorok között, aki azonnal felkapta a fejét George jelenlétére.-Takarodj ki.

A halott bólintott, és kiment, azonban miközben Dream mellett haladt el, ő beleállította a kését a fejébe. 

George körülnézett, pár polc le volt borulva, még maradt pár használható holmi, bár nem túl sok.  Elkezdte megtölteni a táskáját, amikor az ajtó csilingeléssel kinyílt. Dream keresztbe font karral támaszkodott a falhoz.

-Te is eltakarodhatsz.

A hátára kapta a hátizsákját.

-George.

-Clay, megkértelek, hogy takarodj, úgyhogy légy szíves tedd is meg.

-Annyira drámai vagy.

-Próbálok haragudni rád.

Dream felnevetett, és elindult George felé. Egyik kezét a derekára tette.

-Akkor sem tudnál haragudni rám, ha próbálnál.

-Mit gondolsz, mit csinálok, te idióta...

-Gyere ide.

Közelebb húzta magához, és szorosan átölelte.

-Bocs, hogy egy pöcs voltam korábban.-súgta George fülébe.

-Én is bocs.

-Akkor mi? Én most valami zombi királlyal járok?-mosolygott Dream, és megfogta George kezét.

-Hm, olyasmi. A zombi király hülyén hangzik, de gondolkodok valami jó néven.

-Zombi hercegnő?

-Idióta. Nicket a kocsiban hagytad?

-Aha. Bezártam az ajtót, ne aggódj.

-Neked mondott bármit is?

-Nem. És hiányzik az egyik ujja. Biztos vagyok benne, hogy tíz volt, amikor ott hagytuk.

-Mit gondolsz, mit művelt vele Alex?

-Valami rettenetesen. Remeg, ha meghallja annak az állatnak a nevét.

-Remélem rendbe jön...-motyogta csalódottan George.

-Mindig rendben van, hiszen Nickről van szó.

-Induljunk, szedjük fel ezt a fickót, és gyerünk haza. 

Beültek az autóba, és folytatták az útjukat David tartózkodási helyéhez.

Nagyon nem volt semmi motivációm ehhez a fejezethez, de megláttam, hogy megvan a 2k megtekintés, és összeszedtem magam :) El is felejtettem, hogy ennyire fárasztó az iskola :( Remélem mindenkinek jó napja volt <3

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro