34.rész
Felkeltünk a földről, majd inkább a konyhában lévő kanapéra ültünk le.Mit keres egy kanapé a konyhában? Sőt,még egy Tv is volt vele szemben.Nem sokára meg is találtam a távirányítót, valamint egy puha takarót is találtam.
Bekapcsoltam a Tv-t,betakaróztam, majd elkezdtem nézni.Nem sokkal később Kaminari és Bakugou vetődött le mellém, majd loptak a takaróból.
-Addj már csoki, legalább, hogy ha a takarómat ellopjátok...-nyújtott egy új, még fel nem kezdett táblát, kibontottam, majd mikor haraptam volna bele, megelőztek.Katsuki volt...
-Ez nem is olyan rossz.
-Tényleg?-fordultam felé, kicsit mérgesen.Még is, hogy képzeli, hogy csak úgy beleeszik a csokimba?
Reggel, mikor kinyitottam a csipáimat,a konyhában lévő kanapén találtam magam Katsuki-val és Kaminari-val.Mivel a telefont nemhoztam így azt sem tudom hány óra...Próbáltam közülük kimászni, mikor mind a kettő megébredt.Remek,eddig legalább csönd volt.
-Hol vagyok? - törölgette a szemét Pikachu.
-Mondjuk ott ahol tegnap elaludtál?A faszomat, szét megy a fejem, megyrk lopok valami gyógyszert Momo-tól-indultam meg a lift felé.Momo szobája előtt álltam, kopogtam, nehogy valami olyat lássak, ami elveheti a gyerekkorom.
-Kiaz?-szólalt meg bentről egy álmos Shouto.
-Csak én-nyitottam be.
-Ohh, [Név]. Mit szeretnél?-ült fel Momo a jégcsap mellől.
-Valami gyógyszert, mert szétmegy a fejem-elkezdett kutakodni a fiókjában, majd adott egyet-Köszi,örök hála-csuktam be magam mögött az ajtót és kimentem.Bevettem a gyógyszert,majd elkezdtem készülődni a suliba, ezt lehet okosabbetz volna ma tartani...Nah mindegy.
A tanárok elnézőbbek voltak velünk és sajnálják, miszerint nem bíztak meg bennünk, hogy nem iszunk alkoholt.Volt aki elégedetten vigyorgott, páran pedig kínosan nevettek,köztük én is.
Órák után Katsuki-val mentem vissza a koliba.
-Végre hétvége-dőltem be az ágyba.A szöszi is így tett, majd a hasa alól, kiszedte a Eugeo plüssöt.
-Hát ez?
-Hagyd a Drágám-kaptam ki a kezéből.
-Nem elég, hogy az a bazi nagy párna, már ez is?
-Ő-javítottam ki.
-Esetleg valami élő pasit nem tartadz az ágyad alatt.
-Nem, miért?
-Ez meg mi?-bazdmeg, teljesen kiment a fejemből, hogy oda raktam el a BL[boy love] mangáimat...Í,innen hallom a koppanásom...Elkezdte lapozgatni, majd inkább visszarakta.
-Eleget láttam...
-Én szólni akartam, de te már lapozgatni kezdted.
-Néha elgondolkozom azon, hogy miért is te vagy a barátnőm...
-Mert én vagyok a legaranyosabb az egész világon?
-Ez az egy szerencséd van-puszilt bele a hajamba,majd támaszkodott fölém az ágyamon.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro