3.rész
Az ebédszünet után,úgymond egy felmérést tartottak.Először kislabdát dobtunk.A szelet irányítottam,ezzel végtelenre dobtam.Azaz nagyobbra,mint Bakugou.Hogy éreztessem vele a törődést kinyújtottam a nyelvem.Mentem volna a lányokhoz,amikor kigáncsolt.Míg az idegbeteg röhögött rajtam,addig Kirishima kapcsolt és felsegített.
-Jól vagy?-nyújtotta a kezét.
-Persze-segített fel.Leporoltam magam és mintha semmi sem történt volna mentem tovább.
-Miről van szó?-kérdeztem,mikor odaértem Momo-ékhoz.
-[név]-chan,lenne kedved neked is eljönni ott aludni?Ne aggódj,csak Uraraka,Mina,teés én lennénk,a szüleim üzleti úton vannak.
-Mikor lesz?
-Ma.Tudom,kicsit későn szólok.
-Persze,miért ne?-anyum úgy is elenged,mert legalább nem otthon lebzselek egész nap.
-Akkor majd olyan 6-7 óra fele gyere.
Amikor hazafele tartottunk Todoroki-val elkezdtem neki mondani a fejemből kipattant sok okosságot,majd eszembe jutott valami.
-Nah ki megy ott aludni másnál antiszoc?-nyújtottam ki a nyelvem.
-Ki volt az a szerencsétlen aki meghívott?
-Kikérem magamnak,hogy nem szerencsétlen,csak féltékeny vagy,mert te nem jöhetsz.Amúgy Momo.
-Szegény csaj.
Miután hazamentem átöltöztem valami kényelmesebbe,felvettem egy rövid ujjút,meg egy rövid gatyát.Bepakoltam a pizsimet,és egy váltóruhát holnapra.Még gyors elmentem letusolni,aztán elindultam.Útközben bementem egy boltba,ahol a fél zsebpénzem csak kajára költöttem.Végre odaértem Momohoz,természetesen segítséget kértem,mert eltévedtem.Tipik én
-Sziasztok!-Mentem be az ajtón miután Uraraka nyitotta ki.Elkezdtem kipakolni a konyha asztalra.A többiek csak néztek,hogy normális vagyok?
-Higyjétek el,el fog fogyni.-nyugtattam őket,mielőtt kiesne a szemük.Elkezdtünk üvegezi(mi mást is játszhatnánk)én kezdtem a pörgetést.Urarakát pörgettem.
-Ochako.Felelsz vagy mersz?-nevettem gonoszan
-Felelek.
-Hogy állsz Deku-val?-vigyorogtam.A lány tiszta vörös lett
-Tényleg,mivan vele?-kérdezték a többiek is.
Elkezdett magyarázni össze-vissza majd a végére benyögött egy "sehogy"-ot.
-Hát jó.Pörgess-adtam neki az üveget.Minát pörgette,aki pont mellettem ült.Mina Momo-t.Momo Ochakot.Ochako,pedig engem.
-Végre-dörzsölgette a tenyerét-Felelsz vagy mersz?
-Hmm...Felelek,nincs kedvem felállni.
-Hogy álltok Kirishima-val,mostanában elég sokszor botlotok "véletlen" egymásba-erre mindenki felfigyelt.
-Sehogy-nevettem-bár jó fej tűnik.
-Itt a kulcsszó,azt mondta rá,hogy jófej-kiabálta Mina-Ha megkérdezhetem,ezt honnan tudod 1-2 összefutásból?
-Itt a kulcsszó az,hogy tűnik-nevettem,majd pörgettem egyet.Momo-Momo?
-Felelek.
-Biztos?-néztem rávigyorogva.
-Igen.
-Hát jó. Mivan közted meg Shouto között,mostanában sokat látlak titeket-húzogattam a szemöldököm.
-Semmi-vörösödött,elkezdte nézni a telefonját,amit feltűnően takart.Kikaptam a telefont a kezéből,mire egy lesi fotó volt beállítva háttérképnek Shouto-ról. Visszaadtam neki a telefont anélkül,hogy bárkinek is elmondtam volna,mit láttam.Elővettem a telefonom,amíg pörgetett.Írtam neki egy üzenetet:
Me: Hogy ha könnyű meréseket és kérdéseket adsz,akkor küldök neked egy jobb képet Shouto-ról.
Momo: Jó,de nem mondd el senkinek!!!!
Me: Úgy ismersz?Khmm..Szívesen.
Uraraka szintén felelt.Utána Mina pörgetett.
-[Név]-chan.Felelsz vagy Mersz?
-Merek.
-Mi lett veled?
-Nem tudom,hirtelen kedvem volt merni.
-Ugye tudod,hogy megbánod?De már kimondtad,szóóóóval...Hívd fel...mondjuk Kirishimát...
-Ez könnyű.Valakinek megvan a száma?
-Neked nincs?-kérdezte Uraraka
-Miért lenne?Jajj de kár,így sajnos nem tudom felhívni.
-Várj [Név]-chan. Megkérdezem Deku-t hátha neki meg van-kicsöngött,majd a brokkoli felvette,kikaptam a telefont a lány kezéből.
-Szia.Te vagy az Drágám?-utánoztam Ockao hangját.
-K-Ki vagy?
-Bocsiiii.[Név] vagyok.Kérdezhetek valamit?
-P-persze.
-Megvan Kirishima száma?
-Meg.
-Jajj de kár,hogy nincs-mire Mina elvette a kagylót.
-Megvan?
-Meg,de előbb is mondtam.
-Lediktálnád légyszi?-kikereste,majd elmondta,miközben,Uraraka írta egy papírra.
-Cseles vagy-nézett rám Momo.Elkezdtem csörgetni a számot,majd felvette.
-----------------------
Sziasztok remélem tetszett,lehet ez egy kicsit hosszabb rész volt,de ez kárpótlás az előbbi rövidebbért.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro