25. rész (+epilógus)
Pár perceg még engedélyeztem magamnak, hogy a hírt feldolgozzam miszerint újra szülői örömök elé nézünk. Titkon reménykedtem, hogy a picivel is olyan könnyed terhességem lesz mint a fiunkkal.
A remény olyan halovány akár csak a lepkepuki. Egy dackorszakos mellett aki ráadásul félig jotün, megfejelve Loki alaptermészetével csoda ha egyáltalán le tudok majd ülni mellette.
Persze Loki is kivette a részét a nevelésből amikor tudta, de mostanában újra sokasodtak a bevetések amin ő is ezer százalékig oda tették magukat. Mivel azt a ritka pillanatot éltük, hogy Bruce itthon van ezért a pozitív teszttel a kezemben az orvisi szobába szaladtam. Nem kellett attól tartanom, hogy valaki meglát mert a többiek még javában aludtak, Loki pedig a testvérével volt Asgardban.
Mint az őrült úgy dörömböltem a labor ajtaján. Mikor Bruce kinyitotta hatalmasat nevettem:
A doki kócosan állt előttem, fején csálén állt a szemüveg amit csak kutatáshoz használ.
-Már megint ruhában aludtál az asztalon?-Kérdeztem újra jókedvűen
-Egész éjszaka fent voltam, egy új kutatásba kezdtem bele.
-Oké oké, most nem érek rá a bájcsevejre, meg tudnál vizsgálni?-Tértem a lényegre, de közben már félúton a vizsgáló asztalhoz jártam
-Miért, mi történt?
Válasz helyett a pozitív tesztet mutattam meg a zseninek, ő persze a pisis végénél fogva vette el tőlem
-Legalább ne a koszos végét fogd.-Nyüszítettem majd felpattantam az asztalra
Vizsgálat után
-Gratulálok Miley! Sikerült egy újabb mini jotünt gyártanotok.-Cukkolt Bruce. Noha szigorú arcot vágott tudtam, hogy csak viccel, a szeme elárulta.
Kicsit kótyagosan jöttem ki a vizsgálóból, neki is mentem valakinek. Felnéztem és Loki állt előttem:
-Bocsi bocsi..-Úgy mentegetőztem mintha minimum gyilkosságot követtem volna el
-Nyugi, nem eszlek meg azért mert nekem jöttél, miért voltál bent ?
-Gyere, megbeszéljük..-Megfogtam Loki kezét, majd a lakrészünk felé indultam vele. Úgy húztam mint a vadász kutyák amikor szagot fognak
Lakrész
Nem tagadom, hogy szeretem a színpadian „műsorokat", így második gyermekünk érkezésének bejelentése remek alkalmat teremtett eme hobbimhoz.
-Loki, az a helyzet, hogy teljesül a vágyad.
-Nem kell már a világ uralma. Nekem épp elég, hogy Asmund és te itt vagytok nekem.
-Épp ez az, hogy nemcsak mi ketten.
-Úgy érted, hogy leszünk még többen is ?
Válasz helyett megmutattam neki a tesztet. Közben elmagyaráztam a kis ketyere működését. Rátértem arra is, hogy már Bruce megvizsgált így egyenlőre úgy néz ki, hogy bővül a mi kis családunk.
Loki térdre borult előttem, fejét a térdemre hajtotta. Nem mondtunk semmit, csak simogattam a haját. Kis idő múlva azt éreztem, hogy a térdemnél átázott a nadrágom. Mintha kértem volna már fel is emelte a fejét és észrevettem, hogy sírt.
-Loki, mi a baj édesem ? A vágyunk teljesülni fog.
-Nincs semmi baj Miley. Örömömben sírok. Már épp kezdtem feladni, hogy rendbe jöjjön a kapcsolatunk. Nem győzöm elégszer elmondani, hogy mekkora kincsek vagytok az életemben. Hiába ez az eszme ha épp kezdtünk darabokra hullani. De ugye már minden rendben ? Együtt maradunk ?
-Ne aggódj Bambi ! Minket semmi sem fog szétválasztani.
Születés
Egy nehéz terhesség és egy még nehezebb szülés után a karjainkban tarthattuk a mi kis hercegnőnket: Aira Elenor-t.
Nála is ragaszkodtam ahhoz, hogy legyen egy midgardi és egy asgardi keresztneve is.
Asmund mellett nehéz volt a babavárás. A fiú egy örökmozgó sajtkukac. Viszont szerencsénk volt mert nem ütötte fel a fejét a testvérféltékenység. Kettőnk közül Loki volt az aki tudatosan figyelt erre. Nem akarta, hogy As is szenvedjen mint annak idején ő.
A szülés sem volt egy gyalog galopp. Aira elakadt a szülőcsatornában, majdnem oda lettünk mind a ketten. Valamilyen felsőbb hatalom megszánt minket, végül megúsztuk mind a ketten ép bőrrel. Utána úgy éreztem magam mintha egy úthenger ment volna át rajtam.
Ez alkalommal a dokinak nem engedtem meg, hogy elvegye tőlem a kincsemet. Kettesben hagyott vele kis ideig, utána behívta Lokit és Asmundot.
Ekkor készült el az első családi képünk négyesben. Félik ülök az ágyon, karomban Aira. Loki az ágy szélén ül, előttünk szinten az ágyon ülve As.
Epilógus
10 éve annak, hogy Aira megszületett. Ő tíz éves kiskamasz, természetre rám ütött, de a külseje az apja női kiadásáé. Okos, tehetséges. A jotün külsőt nem tudja felvenni, viszont bármit le tud fagyasztani.
Asmund nemsokára betölti a 14. életévét. Egy az egyben az édesapja nem is olyan kicsi mása. Külsőben, viselkedésben és mágiában is. Csak ő legalább nem ott bosszantja Thort ahol csak lehet, csak a hugát gyötri, de eddig mindig megmaradtak a testvéries harcoknál.
Mi ketten Lokival olyan töretlen szerelemmel szeretjük egymást mint kapcsolatunk elején, semmit nem változtunk. Megharcoltuk a magunk csatáit, végül győztünk és már csak egymásért és a családunkért élünk.
Időnk nagy részét Asgardban töltjük. Ezek a tartózkodások egyre hosszabb időkre nyúlnak. Fáj látni, hogy a Bosszúállók nagy része ugyanúgy küzd az idővel. Egyedül csak Steve és Bucky tartanak ki az örök fiatalság mellett.
Nos, sajnos véget ért ez a fanficem is. Remélem mindenkinek tetszett aki olvasta.
Külön köszönet Tamati 1200-nak amiért végig támogatott és ötletet adott J
Amit megszokhattatok tőlem: most jön a kérdezz-felelek. Nyugodtan küldjétek el privát üzenetben vagy csak kommentben ha valamit még tudni szeretnétek a cselekménnyel vagy a karakterekkel kapcsolatban.
Legközelebb nem tudom, hogy mikor jelentkezek új írással.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro