Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Tizenegyedik

"Este buli nálam. Itt a helyed Csajszi" - írta Vanessa, mire elhúztam a szám, bár ő ezt nem láthatta.

"Szerintem kihagyom, de köszi." - pötyögtem be, majd egy kis hezitálás után elküldtem válaszomat. Semmi kedvem a szombat estémet részeg egyetemistákra pazarolni. Egész héten erre vártam. Imádok a lányokra vigyázni, azonban nagyon kimerítő, és örülök ha van egy kis szabadidőm, amit a tanulásra tudok fordítani. Ráadásul másodállásban jövőhét hétvégétől egy bárban fogok kiszolgálni, hogy fussa az albérletre amit kinéztem magamnak. Tény, hogy nem befolyásolja a mai napomat, de ki szeretném használni az utolsó nyugalmas szombat estémet.

"Ó, ugyan már! Gyeree, jó móka lesz!" - pittyegett azonnal telefonom, Vanessa válaszától.

"Mondom, hogy nem. Nincs kedvem."

"Ne legyél már gyíkarc.."

"Köszi"

"El kell jönnöd! Még egy buliban sem voltál mióta egyetemre jársz.."

"Nem a buli miatt járok egyetemre.."

"Elég nagy baj"

"..."

"Lizzzzz"

"Neeeem"

"Gyíkarc"

"Elviselem"

"Nem foglak békén hagyni."

"Jajj Nessa, ne csináld már. Nincs kedvem, és amúgy sem vagyok túl jó társaság, én nem szoktam bulikba járni."

"Épp itt az ideje elkezdeni"

"Azt se tudom mi kell felvennem."

"Valami dögöset."

"Farmer?"

"KI VAN ZÁRVA! Mondom valami dögöset.." - írta, mire fújtatva a szekrényemhez léptem, hogy átkutassam. Leakasztottam az egyetlen alkalmi ruhámat a fogasról és szemezgetni kezdtem vele. Egy egyszerű, de mégis csodaszép fehér ruha volt. Gyorsan ledobáltam magamról az elnyúlt pizsamámat, és belebújtam a ruhába. Szív alakú dekoltázsa kiemelte melleimet, de mégsem volt kirívó. A melltartóm pántját lecsatoltam, hogy ne nézzen ki hülyén a ruha spagetti pántjával, majd végig simítottam a ruha szoknya részén, hogy a fodrok megfelelően álljanak.

"Naaa" - írt ismét Nessa.

"Készülődöm"

"Ez a beszéd Gyíkarc. Ha elkészültél gyere rögtön"

Mivel nem volt sok kedvem ott lenni, így lassan készülőtem. A hajamat, miután megmostam, kifésültem és lágy hullámokba sütöttem, végül két oldalt eltűztem, hogy ne lógjon a szemembe. Nem akartam teljesen fehérbe lenni, így egy ezüst nyaklánccal, amit még apukámtól kaptam, és egy hasonló színű csillogó magassarkúval kiegészítettem öltözékem. Amint kész lettem felkaptam a kabátom és kisiettem a házból, nehogy összefussak valakivel. Alex jelenlététől nem tartottam, mióta hétfőn megdicsérte nevetésem, nagy ívben kerüli a helyeket amerre valaha is jártam.

Mivel inni nem terveztem bátran ültem be Ash kocsijába és hajtottam a megadott címre, Nessa háza felé.

A hatalmas családi ház udvara tömve volt emberekkel, és zengett a hangos zenétől. A visszapillantó tükörben utoljára megnéztem magam, mielőtt kiszálltam volna. A feltűzött hajamat kibontottam, s egy kicsit felborzoltam, hogy takarja arcomat. Inkább ne lássak, mint, hogy felismerjenek, s odajöjjenek bájologni hozzám. Nagy levegőt vettem, s átvágtam a részeg fiatalokkal teli udvaron.

Alex Davis

Csendben ültem, s hallgattam a többiek bódult nevetgélését, és nehezen forgó nyelvvel fromált szavaikat. Én még nem ütöttem ki teljesen magam, de nem kellett sok hozzá. Muszáj kikapcsolnom, egész héten megállás nélkül Amelia lebegett a szemem előtt, ahogy édesen elmosolyodik, vagy felnevet valami hülyeségen. Ahogy kecses mozdulatokkal körbelengi a konyhát, hogy az ikrek kedvére kotyvasszon valami finomságot. Az őrületbe kergetett ártatlan megjelenésével, ugyanakkor rohadt makacs stílusával. Egész héten próbáltam kerülni, de abból is csak az sült ki, hogy figyeltem, s mindenhol őt kerestem.

- Davis, csak egy slukkot.. - tolta a képembe füves cigijét Benjamin.

- Faszt! Vidd innen. - mordultam rá cseppet sem kedvesen, majd meghúztam a kezemben tartott sörös üveget. Valami ütősebbet kellene innom. Ben nevetgélve szívta tovább cigijét, majd valamit a mellette ülő csaj fülébe súgott, és tovább nevetgélve leléptek.

- Milyen a parti srácok? - lépett a társasághoz Vanessa. Tekintetem többször végig futtattam hosszú fedetlen lábain, s akaratlanul is megnyaltam alsó ajkamat. Egynek elmenne.

- Fantasztikus. - mondtam, immár melleit bámulva. Ez a csaj aztán nem szívbajos, rendesen kipakolta testi adottságait.

- Hé, hé Davis! Nessy az én csajom, keress magadnak más bigét! - mordult fel Jack nehezen forgó nyelvvel, majd Vanessa mellé tántorogva átkarolta őt.

- Talán hagyhatnátok másnak is piát. - nevetett fel a lány, majd elkerekedett szemekkel figyelt hátam mögé. Akarva, akaratlanul odapillantottam, s hirtelen levegőt venni is elfelejtettem. Egy gyönyörű, karcsú lány lépkedett felénk, akár egy angyal. Lehajtott fejje miatt hosszú szőke haja előrebukott, ezáltal eltakarva arcát. Felül testhez simuló ruhája, kiemelte vékony derekát, mély dekoltázsa pedig látatni engedte gömbölyded melleit.

- GYÍKARC! - kiáltott fel Nessa, majd az angyalhoz rohanva megölelgette őt, aki édesen felnevetett. Ismerős nevetés.

- Gyíkarc? - nevetett fel Jack, amit én is követtem. Dögös gyíkarc, az egyszer tuti. Talán sikerülhetne fűzögetnem őt, s vele kiverni a fejemből Amelia hibátlan arcát.

- Gyere, bemutatlak a srácoknak. - mondta Nessa, és felénk húzta a lányt. Ahogy elhaladt mellettem végig formás lábait figyeltem, míg meg nem csapott finom vattacukor illata. Istenem, Amelia-nak is ilyen illata van.. Nyughass Alex, verd ki a fejedből! Verd ki.. hm Amelia kiverhetné..

- De hisz ismerem őket. - beszélt a lány, de gondolatban teljesen másol jártam, nehezemre esett figyelni rá.

- De azt hiszem ők nem ezt a Lizzie-t ismerték meg! - nevetett még mindig elképedve Nessa. - Ez egy teljesen más Elizabeth Moon. - kacagott tovább, nekem pedig elakadt a lélegzetem. Lassan, ismét alaposan végig mérve vezettem fel tekintetem ezúttal láthatóvá vált arcára. Elnyílt ajkai, s elkerekedett íriszei jelezték számomra, hogy ő is csak most ismert fel engem.

Elizabeth Moon

- Gyere, igyál valamit! - lépett mellém egy magas srác, azt hiszem Kevin a neve. Mikor megéreztem erős karját derekam köré csavarodni, rémülten kaptam el tekintetem Alex-étól, akivel egészen idáig farkas szemet néztünk.

- Nem, nem kell, köszi! - mondtam, s igyekeztem lerázni magamról barangoló kezeit. Halkan felkiáltottam, mikor fenekemre csapot, s megmarkolva azt a fülembe suttogott.

- Gyere, szórakozzunk egy kicsit. - motyogta nehezen forgó nyelvvel. Hova lett Vanessa? Összeszorított szemekkel ráztam meg a fejem, s vártam a csodát, hogy Kevin leakadjon rólam.

- Húzz el Kev. - mordult rá Alex, elsötétült tekintettel. Több sem kellett, Kevin mint a köd, elillant.

- Gyíkarc.. - fürkészte tekintetemet mosolyogva Alex, miközben közelebb lépkedett hozzám.

- Részeg vagy? - fontam keresztbe karjaimat mellem előtt. Alex kigúvadt szemekkel figyelte mellkasom, mire észbe kaptam.

- Ezt ne csináld, többet. - motyogta levegőt kapkodva. Zavarba ejtett, s azonnal elszégyeltem magam, ugyanakkor mélyen legbelül jól esett reakciója. Jól esett, hogy tetszek neki.

- Mit ne csináljak? - pillantottam fel, fölém tornyosuló magas alakjára.

- Mit keresel itt? - hagyta figyelmen kívül kérdésemet.

- Nessa vett rá, hogy eljöjjek, de már bánom. Ez nem nekem való. - panaszkodtam magam köré mutatva.

- Gyere, tudok egy nyugisabb helyet. - mondta vigyorogva, majd a félig levő sörös üvegét felkapva, teljesen közel jött hozzám. Derekamnál fogva magához rántott, s míg át nem értünk a hatalmas embertömegen szorosan tartott, nehogy lemaradjak. Érintése helyén a bőröm bizseregni kezdett, a gyomrom pedig liftezett a kellemes érzéstől, amit közelsége nyújtott.

______________________________________
Sziasztok! Íme az új fejezet. Ne haragudjatok, hogy csak most töltöm fel, tudom, hogy szombatra ígértem, de mentségemre szóljon, hogy most értem haza (hajnali 2:14 van). Ha tetszett írjatok kommentet és csillagozzatok! Egy hét múlva új rész!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro