Chris szemszöge

Tehát nem csókolta meg. Én hülye azt hittem, mert ahogy beléptem, teljesen úgy tűnt. Viszont most már tuti biztos, hogy Thomasnak köze van Kimberlyhez, csak rá kell jönnöm mit terveznek. Annyira jó érzés volt újra megcsókolni, megérinteni. Láttam rajta mennyire összezavartam. De ez nem mehet így tovább! Csak tönkre teszem magamat, és őtet is. Igaz hogy már hajnali egy óra, de nem érdekel, most azonnal átmegyek hozzá, és mindent elmondok neki! Meg kell tudnia az igazat!

Stella szemszöge

Egyszerűen nem tudok elaludni! A picsába már! Miért csókolt meg? Miért? Ahogy közel húzott magához... Ahogy átkarolt... Éreztem a csókján, éreztem minden egyes mozdulatán, hogy még mindig... Jajj Stella ébredj már fel! Csak össze akart zavarni! De még is, olyan jól esett, újra érezni őt! Még is mit csináljak? Bocsássak meg neki? Vagy beszéljek vele arról miért tette? De ilyen hülye nem lehetek, ezt ő rontotta el! De azóta sem kért tőlem bocsánatot! Helyette összeverte Thomast, és még hülye módra vele jöttem el, őt ápoltam! Mekkora egy barom vagyok már! De ne gondolkozz már ennyit foglald el magad, egyél, filmezz, vagy vidd ki a szemetet! Jah tényleg hajnal egy órakor miért is ne?

Felveszem gyorsan anya köntösét, és kinyitom az ajtót, de ahogy kinyitom... Egy hatalmas gombóc nő a torkomba. Egy magas, kigyúrt férfi áll az ajtóban. Azonnal megpróbálom visszazárni az ajtót, és közben rohanni kezdek, de egy rúgással sikerül kinyitni az ajtót. A lépcsőhöz sem érek, és már ott terem. Felkap az ölébe, és valami fura szagú anyagot nyom az arcomra. Hiába ütöm, rúgom nem ér semmit. Érzem hogy a testem folyamatosan elgyengül, és tudom hogy hamarosan el fogok ájulni. Miért történik ez velem? Most hova fog vinni? Mit fog velem csinálni? Chris... Kérlek... Segíts!!!

Chris szemszöge

Már úton vagyok hozzá most végre megtudja az igazat, és minden a régi lesz, vagy lehet hogy rosszab lesz, de ez most nem fontos! Ahogy megérkezek, kiszállok a kocsiból, és elkezdek a kapu felé sétálni, ami furcsa módon nyitva van. Ahogy belépek egyből észre veszem, hogy az ajtó tárva nyitva van! Azonnal felrohanok Stella szobájába, de semmi! Át kutatom a ház minden szegletét, de sehol nincs! Mi történt hol van? Ezt nem hiszem el! Pont amikor mindent megpróbálnék helyre hozni, elrabolják!
Azonnal hívom apát! Itt most csak ő tud segíteni. Perceken belül Joshhal megérkezik. Elmesélem neki, hogy mit akartam, és hogy mikor már ide értem Stella sehol sem volt.

- Oké, oké! Lassíts kicsit! Csak nyugalom! - fogja meg vállaim. Hol van Kate?

- Ő dolgozik! - felelem.

- Hadd nézzek körbe kicsit! - mondja, és megáll a bejárati ajtó előtt. Úgy tűnik a szemetet akarta kivinni, hiszen itt van közvetlen az ajtóban. És itt a nappaliban, dulakodás nyomai látszanak. Még nedvesek a lábnyomok is a hó miatt! A szobájába felesleg felmenni, mivel itt a lépcső előtt rabolták el.

- Miből gondolod? - kérdezem idegesen.

- Onnan hogy aki elvitte, volt olyan hülye, és itt hagyta ezt a rongydarabot. Így kábította el.

- Mit fogunk mondani az anyjának? - nézek apára kétségbeesetten.

- Nem mondhatunk neki semmit sem! Nem keverhetjük bele! Úgy kell tenned mintha semmiről sem tudnál! Stella reggel iskolába ment, és kész! - feleli határozottan.

- Josh, szólj néhány embernek! Minden nyomot eltüntetni ami utalhat rá, hogy itt jártak!

- Úgy lesz! - válaszolja Josh, és már megy is intézkedni.

- Te pedig! - néz rám. - Velem jössz haza! Johs majd haza hozza a kocsidat, ilyen állapotban nem vezethetsz! Amúgy is mi történt veled? Már megint verekedtél? - néz rám kérdően.

- Valami olyasmi, nem számít! Találjuk meg minél hamarabb, Stellát! - felelem, és beülök, mellé a kocsiba.

Haza úton szinten meg sem szólalok. Nem is tudok mit mondani! Ha hamarabb indulok... Most nincs ez! Most nem viszik el őt!

- Hé, ugye nem magad hibáztatod? - kérdezi apa, ahogy besétálunk az irodájába.

- Pedig de!

- Akkor ne te tedd! Nem tehetsz róla!

- De igenis én tehetek róla! Ha hamarabb elindulok hozzá, még most is vele lehetnék! De tudom, hogy ki áll a dolgok mögött! Az a hülye picsa Kimberly, ő tette!

- Miből gondolod, hogy ilyet tenne.

- Megfenyegetett ha nem szakítok Stellával, elbarolja, és megöli! De szakítottunk érted! Akkor miért tette? Mire kell neki Stella? Egyszerűen nem értem! Megjátszotta, hogy lefekszik velem, tehát nem kellek neki, nem szerelmes belém! Akkor mi a francot akár tőlem! - csapok az asztalra idegesen.

- Nyugodj meg! Épségben fogjunk őt hazahozni! Ezt megígérem neked! Nem hagyom, hogy bántsák! - mondja biztatva. - Tudom, hogy hülyeséget kérek tőled, de próbálj meg pihenni kicsit!

- Ez tényleg nagy hülyeség apa! Inkább átmegyek Maxhez!

- Most? Hajnali két órakor?

- Igen! Indulok, ha nem gond! - felelem, és már megyek a kocsimhoz.

Hogy is tudnék most aludni, mikor ő veszélyben van! Szólnom kell Maxnek, szükségem van az ő segítségére is! Ahogy a házuk elé érek, azonnal hívni kezdem. Nem szeretném a szüleit felébreszteni. Nagy nehezen, de felveszi.

- Nyomós okot mondj, hogy miért ébresztesz fel az éjjel kellős közepén!

- Itt vagyok a házatok előtt! Stellát elrabolták!

- Most, csak hülyülsz ugye?

- Azt akarom mutasd meg az a házat, ahol Thomassal láttad!

- Adj öt percet és lent vagyok! - feleli, és pár perc múlva, beszáll mellém.

Ahogy elindulunk a házunktól nem messze lévő sarkon, az első ház előtt állunk meg. Tehát itt voltak! Talán az is lehet, hogy még most itt van!

- Hé, hé hová mész? - ránt vissza az ülésre Max.

- Szerinted hova? Meg kell néznem, hogy oda bent van e!

- Chris ebben a házban laknak! Eksüszöm, hogy amikor Stellát láttam itt, nem volt ilyen otthonos az udvar. Nézz körbe tele van gyerekjátékokkal, és egy kocsi is áll a garázsban!

- Nem érdekel akkor is bemegyek! - felelem, és elindulok az ajtó felé.

Max perceken belül mellém szegődik.
Elkezdek csengetni, addig míg ki nem nyitják. Egy idős néni nyit ajtót, köntösben.

- Elnézést kérek, hogy ilyen későn zavarom önt, de szükségem lenne a segítségére! - nézek a még kómás nénire.

- Tessék? Mi a baj? Ilyen későn mit kerestek az utcán? - dörzsöli szemeit, alig figyelve ránk.

- Kérem asszonyom feleljen pár kérdésre, életbe vágóan fontos! Szó szerint valaki élete múlhat rajta! - szólal meg Max!

Az öreg hölgy egyből komolyan vesz minket, és behív a lakásba.

- Megengedi, hogy kicsit körül nézzünk? - kérdezem.

- Csak nyugodtan, bár nem hiszem hogy találtok bármit is. Ma töltjük itt a második esténket. Minden bútor ami volt ki lett cserélve.

- Kikkel lakik itt, ha szabad kérdeznem? - kérdezi mosolyogva Max.

- A lányommal, a férjével, és a kis unokáimmal - mosolyog vissza Maxre

- Ők most hol vannak?

- Éppen egy házassági évfordulón vannak, a gyerekek pedig már alszanak.

- Értem, és esetleg emlékszik arra a személyre, aki eladta önnek a házat? - kérdezi tőle Max, miközben, én mindent szemügyre veszek.

- Azt hiszem, egy magas, vékony alkatú olyan harminc év körüli férfi lehetett. Emlékszem, hogy hosszú haja volt lófarokba volt kötve, neki, és még egy tetoválása is volt. Egy skorpió! Nagyon jó árban vették meg a házat a lányomék! - mosolyog.

Max, és én egymásra nézünk! Már ez is elég ahhoz, hogy nyomra akadjunk!

- A nevére emlékszik? - kérdezem tőle.

- Arra sajnos nem... De! Adott egy névjegy kártyát! Mindjárt oda is adom! - feleli, és a pénztárcájából kihúzza a kis papír darabot.

- Köszönjük szépen! Tényleg nagyon sokat segített! - felelem, és már húzom magam után Maxet.

- Mai fiatalok! - hangzódik el még egy mondat az idős hölgy szájából.

Ahogy kijövünk a házból azonnal kocsiba szállunk, és Maxel együtt hazamegyünk. El kell mondanom mindent apának!

***

- Szóval illik a leírás bármelyik férfira? - kérdezem idegesen apámat.

- Chris ezzel csak az a baj, hogy nekem is van olyan emberem, akire illik a leírás! Talán ha lenne valami ami...

- Azt elfelejtetted mondani, hogy van tetoválása is! - szól közbe Max

- Milyen tetoválás?

- Egy skorpió! - válaszolja Max.

- Oké, miért nem ezzel kezdtétek? Ha van egy skorpiója az azt jelenti, hogy a lengyelnek Drabwoskynak dolgozott, akit mint tudjuk Chris megölt!

- És mi van akkor... Ha van egy utódja? - pattan ki Max fejéből a kérdés.

- Van egy lánya, akit mindenképp szeretett volna Chrishez adni, így egyesíteni a két családot, de még sohasem láttam, még csak fotón sem!

- A kurva életbe! A büdös kurva életbe! Ezt nem hiszem el! Nem hiszem el! - kapok a fejemhez.

- Mi van már? - néz rám apa idiótán.

- Az a hülye picsa! Kimberly! Tuti... tuti, hogy a lánya! Apa ott dolgozott neked a Los Angelesi szállodában! Azt mondta te adtad meg neki a telefonszámom is!

- Igaz, hogy leadtam a számod egy lánynak, de ilyen dolgokkal nem szoktam foglalkozni! Addig nyagatott míg nem adtam meg neki! De nem az a lényeg van fotód róla?

- Tudok mutatni! Egy perc... - kezdem keresni a képet. - Itt is van ő az! - mutatom a képet apának.

- Igen, szinte mindig ő veszi fel, és hozza ki a rendelésem ha a szállodában vagyok!

- Vajon ő lenne a lengyel lánya? - nézek kétségbeesetten apára.

- Talán igen! És mivel ő volt az aki megfenyegettet, nem is tudok másra gondolni. Talán Rafael keze is benne van kitudja! Próbáld meg felvenni vele a kapcsolatot minnél előbb!

- Már annyiszor hívtam, és írtam is neki, de egyszerűen nem lehet nem elérni.

- Próbáld, elérni! Van egy ötletem ami talán sikerülhet! - mondja apa. Ha felveszi a telefont, talán sikerülhet bemérni a címet ahol épp tartozkódik!

- Legyen megpróbálom apa. Addig, Max próbáld megkeresni a férfit a neve rajta van a névjegy kártyán!

- Felesleges! Az nem az igazi neve! Csak hamisítvány a kártya! És ne kérdezd miért, egy maffiához tartozó személy sohasem árulná ki saját magát! - feleli apa vállvetve.

- Erre, hogy nem gondoltunk? - néz rám idiótán Max.

- Nem gond Chris, még ma éjjel kiderítem, hogy ki volt az a fickó. Elmegyünk, és megkeressük azt a helyet ahol ezt a névjegy kártyát csinálták! Ha szerencsénk van még kamera felvételen is láthatjuk a személyt! - mosolyog elégedetten apa.

Mi is lenne velem nélküle! Egy hatalmas, és befolyásos ember! Mindent amit akar megszerezhető, egy csetintéssel!

Stella szemszöge

Szétrobban a fejem, mint akit leütöttek. Várjunk csak! Hol vagyok? Miért vagyok megkötözve? A francba nem tudok mozogni! És látni sem látok semmit! Mi történik? Éppen... ELRABOLNAK? Egy szűkös helyen fekszem, és hallom a motor hangját. Kétségtelen, hogy egy kocsi csomagtartóban fekszem! Kelett nekem kivinni a szemetet! De ha nem próbálom meg kivinni, akkor is ez történik, hiszen az a férfi akkor is értem jött volna! Amint lehetőségem adódik rá, azonnal megpróbálok elszökni. Vajon hány óra? Mióta utazunk? Meddig aludtam? És anya! Biztosan aggódhat értem! Fogalmam nincs mi fog történni velem!
Ezeken agyalok mindaddig, míg a kocsimotor meg nem áll jelezve, hogy megérkeztünk. Hallom ahogy becsapódik a kocsi ajtó, ahogy egyre közelebb ér hozzám az a személy, aki nemrég elrabolt. Felnyitódik a csomagtartó, és kirángat a férfi onnan. Folyamatosan fogja a karom, és vezet. Valamiféle ajtó nyitódik ki, tehát nem a szabadban maradunk.
Kongó üresség, csak a mi lépteink visszhangozzák be az üres helységet.

- Ki maga? Miért rabolt el? Hová hozott? Mit akar tőlem! - teszem fel a legfontosabb, kérdéseket, de sikító csend a válasz.

Percek múlva egy székre ültet a férfi, eloldoz egy pár perc erejéig, csak hogy újra megkötözhessen, ezúttal a székhez. Lekerül rólam, a fekete csuklya, így végre láthatom hol vagyok. Eddig nem éreztem, de most már érzem, a vér szagát, látom a romos, és vér foltoktól tele falakat. A gyomrom felfordul ettől az ocsmány helytől. Kevés világítás van, de jól lehet látni mindent! Elképesztően büdös van! Milyen vicces! Elraboltak, engem pedig a szag zavar a legjobban! Egyedül, vagyok mindaddig, míg be nem lép valaki. Nem látom ki az, de jól kirajzolódó alakja azt sugallja, hogy egy nő lesz az!

- Legalább az elrablóm arcát hadd lássam! - szólalok meg határozottan.

- A legnagyobb örömmel! - válaszolja kuncogva, és közelebb sétál.

Most már látom ki az. Százhatvan körüli magas, hosszú szőke hajú, és még így is a kevés fény ellenére is jól látható tengerkék szemű lány. Elegánsan öltözött, hófehér ujjatlan overálban, és egy hozzá illő tűsarkúban mosolyog rám.

- Tehát te lennél Stella ugye? Nem is rossz! - lép még közelebb hozzám.

- Honnan ismersz? Ki vagy te?

- Kimberly a nevem! De szólíts nyugodtan Kimnek.

- Megtudhatom miért vagyok itt... Kim?

- Azt sajnos nem árulhatom el! De hamarosan rájössz! El se hiszem, hogy Chris te miattad nem akart még meg csókolni sem! - feleli le nézően.

- Hogy mit mondtál? - nézek rá meglepődve.

- Jól hallottad! Te miattad nem akart engem! Csak hogy... - kuncogja. - Kicsit eljátszadoztam vele! Talán már tudod, de azért elmondom neked... Hogy elképesztő milyen jó az ágyban! És amit a nyelvével tud... Az csak hab a tortán! - mosolyog elégedetten.

- Szóval veled csalt meg!

- Azt mondta, életében soha ilyen jót még nem kefélt senkivel! De minden bizonnyal láthattad, hiszen nem szakítottál volna vele!

- És ő most hol van! Tudja, hogy én itt vagyok? Tudja hogy mekkora egy ribanc vagy? - mosolygok rá.

- Miért kéne tudnia róla? Te már az enyém vagy, és képzeld... - sétál olyan közel hozzám, hogy a fülembe suttoghason. - Senki sem fog a megmentésedre síetni! - vigyorog rám, én pedig leköpöm.

Távolabb lép tőlem, letörli arcát, és elégedetten behúz egyet! A szám széle felszakad, és kibugyannak a vércseppek.

- Csak szabadíts meg ezektől a kötelektől, és meglátjuk melyikünk arca lesz véresebb! - üvöltök rá.

Mosolyogva, válasz nélkül, sétál ki. A hülye kurva! Mi a francot akar tőlem, kinek képzeli magát! Nem hiszem el, hogy Chris tényleg vele csalt meg! Egy pszichopata őrült kurvával! Ha kijutok innen eskü kinyirom Christ!

Újra kinyitódik az ajtó, de ezúttal valaki más toppan be... T... Thomas!

- Thomas! Hé Thomas! - szólítom meg, de még csak rám sem néz.

Nagyok sok furcsa éles tárgyat pakol kifele egy tálcára. Mi a fasz?

- Thomas, nézz rám! - kiabálom, és ekkor rám néz. Kétségbeesetten, és zavartan, nézek rá, már már könnyes szemekkel. - Ki a franc vagy te? - suttogom elcsukló hangon, de nem válaszol. Úgy néz rám, mintha egy idegen lennék számára! Miután végzett rám sem hederítve megfordul, és elkezd kifelé sétálni, de amikor megfogja a kilincset még is megáll, és hatalmasat sóhajt.

- Nagyon sajnálom! - mondja, és kisétál.

- Ki a franc vagy te! Mit akartok tőlem? - üvöltöm hangosan, az üres szobában. - Engedjetek el!

Chris szemszöge

- Válaszolj végre! - húzok be újra a férfinak!

- Hagyd csak Chris! - feleli az apám.

- Még a halála után is, ennyire tiszteled őt? - hajol közel a férfihez. - Ha nem mondod meg ki volt az a férfi, aki ezt a névjegy kártyát csináltatta... Elküldöm, pár emberem a házadba! Ha akarom már most ott vannak! Felmennek a feleségedhez páran, és addig fogják baszni, míg levegőt, bír venni. Azután... - kezdi apa teljesen nyugodt hangon. - Megcsonkítsák, és kifeszitik. Ha ez nem lenne elég, a hat éves, és a négy éves kislányodat még ma éjjel eladom, és utána azt csinálnak velük Szicilában amit akarnak!

A férfi könnyes szemekkel dadogva néz apára.

- Mindent elmondok csak, ne bántsa őket! Kérem! - síránkozik.

- Hallgatom! - ül szembe vele apa.

- A férfi igazi neve Lewandowsky Igoor. A mi nap be toppant hozzám, a lengyel lánya azzal, hogy átvette az apja helyét, és hogy mivel mindig én intéztem a hamisításokat, ezért hozzám fordult segítségért. De mielőtt bele kezdenék elmondanám, hogy az apja halála után kiszálltam! Nen akartam tovább csinálni! Csak megfenyegettet, ezért nem tehettem mást!

- Ha ezzel arra céloz, hogy védjen meg a családját miután maga elárulja a Drabwosky családot, akkor nem kell aggódnia!

A férfi sóhajtózva kezd hálálkodni.

- Nem mondta el részletesen, hogy mit akar, csak annyit hogy bosszút akar állni az apja gyilkosán.

- Szóval az ő lánya! - nézek magam elé.

- Igen, és else hiszed mekkora hatalom van a kezében az apja után! Mintha mindig is tudta volna, hogy ő egy vezetőnek született! - néz rám félelemmel a férfi.

- Menjen haza a családjához! Már majdnem öt óra. És ne aggódjon! Nem hagyom hogy a családját bántódás érje! - mondja apa, és kisétálunk az épületből.

- De őszintén, ki az aki ilyenkor az irodájában dolgozik? - néz rám Max.

- Max légyszi! Hanyagoljuk most a viccet! - nézek rá komoly tekintettel. - Most már tudjuk kit kell megtalálni!

- Nem kell hogy megtaláljuk! Tudom ki ez az ember!

- Honnan ismered? - kérdezem apát.

- Onnan, hogy nekem dolgozott!

- Az komoly! És miért nem dolgozik, már neked?

- Több mint egy éve hogy átpártolt Drabwoskyhoz, mert engem okolt a bátyja halála miatt!

- Hogy halt meg? - kérdezem kíváncsian.

- Megmentette az életem, elém vetette magát, így a golyó az ő szívébe talált.

- Azta! Becsületes ember lehetett!

- Az volt! Nah de ez már a múlt, nem lehet megváltoztatni, viszont Igoorhoz el kell mennünk! Szeretném Stellát még a mai nap folyamán megtalálni! - mondja határozottan.

- Akkor induljunk! - felelem.

Stella szemszöge

Fogalmam nincs hány óra lehet, azt se tudom hol vagyok, és talán tényleg itt fogok meghalni.

- Stella?

- Ralf? Ralf segíts! Hogy kerülsz ide? - talán még is van esélyem kijutni innen.

- Nah, nah, nah lassan a testtel! - lép ki a háta mögül Kimberly.

- Mi a fasz? Azt ne mondd, hogy vele vagy! - nézek Ralfra.

- De igen, velem van! Ne is számíts arra, hogy innen kiszabadulsz! - nevet fel az a hülye ribanc.

- Most hogy itt vagy, végre elmondok neked mindent! Mielőtt még megölne Kim! - nagyot nyelek mikor Ralf ezt így nyíltan kimondja. - Először is csak hogy tudd, az anyádat Chris apja erőszakolta meg! Másodszor...

- Mit... mondtál? - nézek rá tágra nyílt szemekkel.

- Igen jól hallottad! Ő tette! Mivel ő egy maffia, és az apád neki tartozott!

- Állj! Én.. én ezt nem hiszem el! Nem tudom felfogni amiket elmondtál! Chris apja egy maffia? És ő tette anyával? Ezt nem hiszem el!

- Pedig így van! Sajnálom, hogy így kell megtudnod az igazat, ilyen körülmények között! Most pedig mennem kell, nem maradhatok sokáig! Már így is a nyomomban vannak!

- De....

- Sajnálom Stella ég veled! - mondja, és kisétál!

- Nem mondod hogy, nem tudtad Chrisről, hogy egy hatalmas maffia fia? - nevet fel hangosan.

Csak némán ülök, könnybe lábadt szemekkel. Chris apja... tette tönkre a családom. Az apám... Miatta halt meg? Hogy nem vettem észre eddig?

- Hé! - szorítja össze az arcom! - Kérdeztem tőled valamit!

- Nem tudtam! Semmit sem! - válaszolom egyhangúan.

- Képzeld csak! Elmesélek neked egy történetet! Van most időm rá! - mosolyog, és oda tol egy széket elém.

- Nem vagyok kíváncsi rá!

- Az apám úgy döntött, persze mikor még élt, hogy a két hatalmas családod egyesíteni kell. És a két hatalmas birodalom egyesítéséhez én, és Chris lettünk volna a kulcs! Az apám megmutatta nekem fotón Christ, és azt mondtam legyen! Nem irtózok attól, hozzá menjek, utána is megismerhetjük egymást, így gondolkodtam.

- Hogy érted azt, hogy két hatalmas birodalom? - nézek rá értetlenül.

- Az apám egy olyan maffia birodalom örököse volt, ami gerenácioról, gerenácioról öröklődik, ahogy Chris apja is az!

- Vagy is apáról fiúra száll! - egyszerűsítem le.

- Így is mondhatjuk!

- Szóval te lettél a következő örökös?

- Igen, de hogy visszatérjek a lényegre, az apám arról álmodott, hogy a két birodalomból, egy nagyot csináljon. Leült Chris apjával, a híres Dominikkal, hogy tárgyaljanak a dologról, de nem egyezett bele! Azt mondta nem kényszeríti arra, hogy egy olyan lányt vegyen feleségül, akit nem is szeret! Egy maffia nem gondolkodhat így! Nem is értettük miért nem akarja! De az apámat évek múlva sem hagyta nyugodni a dolog, pedig azt hittem már elfelejtette. Egyik nap viszont azt a hírt kapom, hogy az apám elrabolta, Dominikot, és megpróbálta erőszakkal rávenni a társulásra.
De az egész annyira rosszul sült el, hogy az apám meghalt, még hozzá Chris keze által!

- Chris ölte meg? - nézek rá csodálkozva.

- Igen! Szóval ezt az egészet azért csinálom mert...

- Mert bosszút akarsz állni! - fejezem be a mondatát.

- Pontosan! Elveszem Christől azt, ami a legfontosabb számára! Ahogy ő tette velem!

- Ez akkora hülyeség! - nevetem el magam. - Hogy lehetnék, neki fontos ha megcsalt veled? Ezt valahogy nem értem!

- Majd megérted, mikor érted jön... És akkor majd a szeme láttára foglak megölni, utána pedig őt is, és az apját is, és beteljesítem az apám akaratát!

- Hogy te mekkora egy őrült picsa vagy! - nézek rá értetlenkedve.

- Majd akkor is ezt mond, mikor könyörögni fogsz a porszemnyi kis szaros életedetért! - nevet rám, és kisétál.

Fogalmam sincs, hogy mi történik körülöttem, Chris egy maffia örököse, és ha ez nem elég, évekkel ezelőtt az apja erőszakolta meg az anyámat! Beleszerettem egy olyan srácba akinek az apja tönkretette az életem! És most csupán bosszúvágyból ki akar nyirni egy másik maffia lánya, hogy teljesítse a apja akaratát. Szuper! Nem tudom mi lessz velem!