Mayu kómásan ébredt fel. Nem tudta hány óra van mennyit aludt vagy egyáltalán hol van éppen. Még fekvő helyzetben oldalra fordította a fejét úgy nézte meg a helyet. Sötét volt a teremben, ami alig lehetett 10-15 négyzetméteres. Nem sok bútor volt benne egy asztalon és néhány széken kívül. Egy kanapén feküdt.

Felült, hogy nyújtózzon egyet és hogy kitörölje az álmot a szeméből. De valami visszahúzta őt a párnára. Vagyis inkább valaki. Nehéz test volt, akinek a karja átölelte a derekát úgy tartotta fekvő helyzetben. A sötétben befelé a fal felé fordította a tekintetét, hogy kinézze ki tartja fogva. A kanapé belső felén Osamu feküdt. Csak sötét ruhájában szinte beleolvadt az ülőgarnitúrába. Ezért nem vette észre Mayu sem korábban.

A lány szíve majd kiugrott a helyéről ijedtében. Vissza is tartotta a levegőjét egy pillanatra azért, hogy még azzal se ébressze fel. De hamar rájött elég mélyen alszik. Hiszen a korábbi megmozdulása miatt sem kelt fel. Mert nem tudta, hogy mikor került mellé a kötéses. Nem emlékezett tisztán arra hogyan került az erdőből egy épületbe, sőt mi több Osamu karjai közé. A fiú átölelte és ha megpróbált megmozdulni szorította jobban magához. Nem hagyva neki menekülő utat. Nehezen ugyan de sikerült a fiú karja alá nyúlnia, hogy kihámozza magát. Mikor felemelte a karját, hogy szabadulhasson Dazai hirtelen felébredt rá.

Valószínűleg korábban is csak tettette az alvást és csak tesztelte a lányt, hogy marad és tűr vagy inkább megpróbál majd szabadulni. Amikor Mayu a második lehetőséget választotta majdnem felnevetett. De tartotta magát. Egészen mostanáig. Egyből fordított az erőviszonyokon. Nyekkenve puffant Mayu a kanapéra míg a barna felette magasodott. Bekötözött szemét eltakarta a göndör barna tincsek kuszasága. Míg a másik szemével végig mérte az alatta remegő lányt. Akinek hosszabb vörös haja szétterült a szófán, míg pupillái remegve figyelték a felette lévőt és bár próbálta lecsillapítani, a mellkasa is gyorsan vert és rendezetlenül emelkedett és süllyedt le.

- Mit akarsz tőlem?

- Ejnye Mayu, ennyire azért te sem lehetsz kómás. Tegnap megszegtél egy parancsot rémlik? - mondta ijesztő vigyorra húzva ajkait.

A lány pupillái riadtan húzódtak össze. Leesett neki, hogy korábban csak álmodta azt, hogyan is találkozott első alkalommal a kötésessel. Annyira élethű volt az az álom elsőre fel sem fogta, hogy „mikor" van éppen most? Hiszen mikor becsukta a szemét még az álomvilágban volt. És úgy ébredt fel mintha csak most hozta volna ide őt a barna. És Chuuyáról még mindig nem lehet tudni merre van. A sötétség és a kimerültség miatt képzelhetett be magának ilyesmit. Hiszen arra emlékezett most már hogy a saját lábán jött be a szobába, hogy pihenjen egyet két küldetés között. Remélte, hogy itt nem talál majd rá senki. De melléfogott ezzel a lépéssel.

Szépen lassan megértette, hogy a saját képzelete csapta be és hogy nagyon gyorsan vissza kell térnie a valóságba, hogyha nem akar még nagyobb bajt. Mivel a Port Maffia első számú embere térdel mellette. Nincs kiút a fogságából. Hiszen minden honnan végtagjai ketrecébe zárta őt a fiú. Egy menekülő út lenne, de azt azért mégsem teheti Mori jobb kezével. (Egyébként is lehet, hogy Osamu még akar apa lenni a jövőben) Vigyáznia kellett minden következő mozdulatával mert már nem az a lány, aki az álmában volt.

Sőt azóta, hogy találkoztak Osamu már a felettese. Hiszen Chuuyával együtt ő is bekerült a Maffiába. De nem volt egyszerű a bátyjának folyamatosan védelmeznie őt. Szerencsére Osamu is kivette a részét ebből a feladatból. Chuuya kérdezte is tőle több alkalommal is, hogy miért? És Dazai mindig azt felelte rá, hogy: „Egyszer már megkértél arra, hogy vigyázzak rá. Amíg ráérek és nem okoz nekem gondot addig tartom, amit ígértem!" És egészen addig nem is kellett foglalkoznia Mayu-nak az árnyvilággal míg nagyobb nem lett.

Viszont már nagyobb. Már nem kerültheti l a maffia cselekvéseit. Ő is egy közülük. Már neki is tapad vér a kezéhez. Neki is vannak feladatai. Neki is meg kell tennie olyan dolgokat, amiket neki parancsba adtak a felettesei. Legyen az a bátyja Chuuya, Osamu Mori vagy bárki, aki felette van a ranglétrán.

Visszaemlékezett és valóban. Mori egyik parancsát megszegte a minap. Pontosabban csak nem teljesítette az akaratát. Az volt a feladata, hogy élve hozza be a célpontot a központba. Nem eshetett baja. De sajnos a célpont miután elkapta, annyira felidegesítette a visszaúton Mayut, hogy behúzott neki egyet. Nem bírta tartani magát tovább. Nem csak hogy szidta a bátyát és a Maffiát de mellette még nagyon szexistán is beszélt. És Mayu nem tudta tovább hallgatni azt, hogy miért nem legalább egy fiatal srácot küldtek érte? Miért egy lányt? Egy lányban semmi jó nincsen. Meg egyébként is mit képzel Mayu, hogy maffiózónak állt? Otthon lenne a helye a tűzhely mellett és várja az urát otthon, hogy kielégítse egy hosszú nap után mert másra haszontalan. Mayunál itt telt be a pohár. Akkora pofont kapott tőle hogy repült is tőle egy betonfalig ami be is horpadt az ütközéstől. Reménykedett benne Mayu hogy eltörte az állát és akkor legalább befogja majd a pofáját. De ezzel csak egy zúzódást okozott az arcán. Viszont mellette azt is okozta, hogy kimozdult a fogában elrejtett ciánkapszula. Amivel így öngyilkosságot követhetett el.

Hiába saját magának okozta a halálát Mayu volt az, aki lehetőséget adott rá neki erre. Tudta jól mikor a fájdalomtól ordítva összeesett a célpont és meghalt, hogy ezt ő okozta. Tudta mit tett és hogy ennek még következményei lesznek. Vagyis bajba fog még kerülni emiatt.

14 éves volt Yokohama alvilágához tartozott. Mégpedig az egyik, ha nem a leghatalmasabb szervezetben volt a maffiavezér egyik bábúja. Engedelmesnek kellett volna lennie. Parancsot szegett és tudta Mori nem tűri az ilyen szintű engedetlenséget sem.

Áldott volt, de csupán egy kis gyalog a táblán. Még nem volt teljesen ura az erejének használatában. Még sokat kellett tanulnia. Nem csak arról hogyan kell szakszerűen és gyorsan megölni valakit. De Ane san-tól különböző kínzási módszereket is elsajátított.

Chuuya mindig azt akarta, hogy biztonságban legyen, lehetőleg távol a harcmezőtől. De mikor betöltötte a 14-et Mori nem engedte tovább céltalanul élnie az életét. Azt akarta, hogy kiképzést kapjon mert sejtette, ha csak egy kicsit is hasonlít az ereje a bátyjáéhoz, akkor belőle egy nagyon erős katonát lehet majd faragni.

A testvére ezt nem nézte jó szemmel. De miután összeverekedtek a kötésessel és az győzött kénytelen volt engedni. Chuuya sokáig nagyon haragudott Dazai-ra a történtek miatt és azt mondta, hogy csalt. Nem győzhette le. De Mayu is végig nézte a verekedést. És nem olyan kocsmai porban fetrengő verekedés volt amilyennek elképzelte, hogy majd olyan lesz, hanem tényleg komolyan vették. Egyikük sem használt segédeszközt, hogy nehogy megöljék a másikat, de tényleg megküzdöttek egymással. Dazai ezzel nem csak elérte Mori akaratát, de megmutatta Chuuyának, hogy tényleg ő van magasabban a hierarchia létráján. Nem véletlenül van ő Mori mellett.

Chuuya onnantól sokkal többet edzett, hogy még egyszer ilyesmi ne fordulhasson elő. nem engedhette meg magának, hogy a kötéses megint csúffá tegye mikor arról volt szó, hogy Mayu-nak mi a jó és mi a biztonságos.

Dazai szerint, ha többet tanul akkor Mayu könnyebben megvédi magát és minél hasznosabb Morinak annál nagyobb biztonságban van. Mert ha történik vele valami akkor meg fogják védeni. Megmentik, ha bajba kerül. Valamint, ami nagyon fontos volt. Minél hasznosabb a maffiának annál kisebb az esélye annak, hogy Mori feláldozza a lányt valami elérése miatt.

Az edzéseken Osamu-tól is tanult. És együtt gyakorolt egy korabeli fiúval Ryunosuke-val és annak húgával Ginnel. Dazai pár honappal az előtt szedte össze a testvéreket, hogy Mayu betöltötte a 14-et. Ezért is kerültek egy kiképzésre.

Mivel egyszerre kezdték, úgy gondolták majd egy csapatot fognak ők alkotni ezért egymás gyengeségeire is nagyon figyelniük kellett, hogy ha van, ami nehezen fejleszthető akkor a másik kettő azon a téren erősebb legyen. Így kiegyenlítik a különbségeket. Össze kellett szokniuk és ez egészen jól is ment nekik. Egyidősek voltak és sok időt töltöttek együtt. Barátokká váltak a szabadidejükben is együtt szórakoztak. Bár Ryuu nehezebben nyílt ki, de a két lány mindig elérte, hogy a végén jól érezze magát. Gin és Mayu pedig mint legjobb barátnők összetartottak.

Chuuya is örült annak, hogy Mayu olyanokkal kötött barátságot, akik vele egyidősek. Mert, tudta, hogy nem egészséges, ha mindig csak vele meg Osamu-val van. Saját barátokat kellett szereznie. És az Akutagawa-testvérekben megtalálta ezt.

A fiúnak is volt áldása nem is akármilyen. De főleg a támadásra fókuszált. Miközben Gin áldatlan lány volt. Mayu több alkalommal is megvédte őt és ezek miatt meg is kapta a maga büntetését. De csak nem volt hajlandó hátra hagyni az egyetlen lány barátját, aki volt. Vigyáztak egymásra. És Ryuu-val is nagyon jóban lettek. Ugyan annyi idősek is voltak De főleg éppen amiatt, hogy Mayu vigyázott a náluk kicsit fiatalabb Gin-re.

Hozzászokott már ennyi idő alatt ahhoz, hogy valamiért mindig büntetést kap. Nem tartott Mori-tól. Nem félt a kiképzők, vagy Ane san szidásától és verésétől. Az egyetlen, akitől tartott az Osamu volt.

Ezért félt most mert Mori nem akárkit küldött, hanem a jobb kezét, Dazait. Vele kellett megértetnie magát, hogy miért tette azt, amit tett. Félt. Mert látta milyen Osamu mikor ideges vagy mérges.

Egyszer szemtanúja volt annak, hogy lelőtte az egyik emberét amiért hátráltatta a feladatának elvégzésében. Nem volt kíméletes az embereivel. Főleg akkor nem, ha nem tették azt, amit mondott nekik. Csak egy alkalommal volt olyan az irányítása alatt, akiről kiderült, hogy kém. Pontosabban Osamu rájött erre. Pedig nem viselkedett gyanúsan, a kötéses mégis rájött valahogyan. Megkínozta mialatt infókat szedett ki belőle. Majd hagyta meghalni fájdalmak közepedte, addig amíg nem könyörgött azért, hogy kivégezze.

Terjedtek legendák arról, hogy igazából Dazai találta ki hogyan kell azokat eltenni lábalól, akik elárulták a maffiát. A betondarabon el kell törni az álkapcsát majd golyók által kivégezni. De Chuuya egyszer nyíltan rákérdezett a dologra és Osamu is meglepődött azon, hogy ezt is az ő nevéhez kötik. Mikor ez már akkor is régóta bevett szokás volt mikor ő bekerült a maffiába az előző főnök halála után.

De megvolt az oka annak, hogy Osamu ilyen híres volt a maffia körein belül. Hiszen máshogyan kezelte az életet, mint az átlagos emberek. Volt olyan is, hogy azért lőtte lábon az egyik katonáját mert az az illető félrerántotta egy golyó elől. Megmentette az életét. Ezért büntette meg.

Mayu ijesztőnek találta a fiút. Hiába fiatal. Ő a maffia főnökének első embere, a jobb keze, a bizalmasa. És úgy is viselkedik, hogy ezt minden a maffiában dolgozó személy tudja. Mindenki féli valamennyire. Hallott már olyat, hogy valaki azért fordította maga ellen a kést mert kiderült, hogy Dazai alá osztották be.

Mindenki tudta, hogy bár nagyon okos és pontosan látja hogyan fog cselekedni az ellenfele szemrebbenés nélkül küldi halálba az embereit azért, hogy nyerjen. Ezért félték annyian a szervezetben és messzire elkerülték őt.

Tekintélye volt, hisz ő volt a legfiatalabb, aki végrehajtó lett. És a legfiatalabb a történelemben, aki a maffia első emberévé emelkedett ráadásul ennyire gyorsan. Ő ott volt mikor az előző boss, meghalt. Ezernyi szinte már legenda keringett körülötte. Nem csoda, ha ennyien figyeltek rá.

Mayu is. De ő kicsit más tészta volt. Dazai volt az első, akivel találkozott a maffiából. Megmentette. De még így is félt tőle. Hiába voltak gyakran közös programjaik. Hiába laktak közel egymáshoz. Főleg miután Chuuyával ők partnerek lettek. Voltak feszült pillanatok.

Hiába voltak olyan napok, mikor csak egy nagyra nőtt gyereket látott a kötések mögött. Mikor Chuuya és ő együtt szórakozott Dazai-al. Hiába volt a bátyja társa. Hiába tudta belül, hogy, ha vele bármi rossz történik, akkor Chuuya az egész maffiát teszi a földdel egyenlővé és a vérükkel festi vörösre a kikötő vizét. Mégis félt. Tőle, ettől a barna szemű titokzatos fiútól félt. Tudta, hogy a fentieket Chuuya csak akkor teszi meg, ha neki baja lesz. Ha Mayut bántják. De ettől még nem lehetetlen, hogy Osamu büntetni fogj őt valahogyan a parancsszegésért.

Abból a gesztenyebarna szeméből nem lehetett kiolvasni mit tervez. Mayu olyankor szerette nézni a szemét, mikor csillogott. Mikor együtt szórakoztak. Mikor bolondoztak a bátyjával szabadidejükben.

Most nem csillogott. Fakó volt a színe, mintha ködön keresztül tekintett volna a világra. Máskor még Mayu saját magát is látni vélte a szemének tükrében. Most mást nem látott komor elfolytot haragon kívül. Szinte már Vörösen izzott a szeme, mint mikor éppen ölni készül. Megrémítette az ahogyan rá nézett, mégsem jött ki egyetlen hang sem a torkán. Éppen ezért a hosszúra nyúlt csendet Osamu törte meg.

- Tudtad jól, hogy a főnök utálja, ha valaki megszegi a szabályokat. Meg kellene, hogy büntesselek.

- Da-dazai?

A büntetés szó után még inkább remegni kezdett a lány. Nem akarta, hogy lássa rajta mert ha Mori megtudja, hogy Osamu-val kell rá hatnia akkor képes lesz őt bármire rávenni. De nem akart annak az embernek a közelébe menni. Nem azért, mert félt tőle, hanem amiatt ahogy érezte magát a közelében. Mondhatni undorodott a maffiafőnöktől. Mert egy alkalommal rajtakapta őt a képességével tenni dolgokat. Az óta úgy érzi, hogy hánynia kell, ha a közelében van. Főleg mikor úgy néz a lányra. Rettegett attól, hogy ha Dazai-t küldi majd érte akkor tényleg bármire ráveheti majd.

- De most nincs olyan hangulatom... és Chuuya is kibelezne, ha bármit tennék veled.

Mayu-nak erre a mondatra volt szüksége. Most már tisztázták, hogy milyen következményekkel játszik a kötéses. És Mayu úgy érezte, hogy most már nem tudná legyőzni a bátyját. Még Úgy sem, hogy az nem tudja használni felette az áldását. Chuuya erősebb lett, mint ő. És ezt Dazai is pontosan tudja. Már éppen fellélegzett volna Mayu, hogy megússza a dolgot, de megérezte, hogy Dazai keze az oldalára siklik

- De talán ezért nem lesz olyan mérges rám.

- Mi-mit tervezel?

- Szórakozni szeretnék

- H-hogy- Dazai egyik ujjával befogta a lány ajkait. kicsit még ott pihentette a puha felületen miközben úgy kezdett mosolyogni, mint valami róka, aki éppen tervez valamit.

- Nyugi nem bántalak. Ne gondolj rosszra...

- „Úgy nehéz, hogy közben ilyen helyzetbe hoztál! És ennyire közel vagy hozzám! Most mit akarsz velem tenni?" – gondolta magában a lány, de csak addig volt ilyen éles a nyelve fejben is míg meg nem érezte az idősebb térdét fentebb csusszanni a lábai között.

Közelebb hajolt Dazai a lányhoz és adott egy puszit a homlokára. Mayu-nak, így is majdnem kiugrott a szíve a helyéről. Hát még mikor a fiú ajkai a bőrét érintették. Száraz és szélfútta párnák érintették a homlokát, de nagyon lassan adta azt az apró puszit. És bár nem tarthatott tovább egy másodpercnél ettől még sokkal hosszabbnak tűnt Mayu szemszögéből.

- Meg akarlak védeni Mayu... Megengeded ezt nekem? – nézett megint a lány szemébe míg hallkan suttogott.

- M-megvédeni engem?

- Igen... Azt szeretném, ha Mori nem érhetne hozzád. Féltelek tőle...

- Dazai?

- Nee... Mayu nem lehetne, hogy csak nekem engedelmeskedsz?

- Hogy érted ezt? Nem tudlak követni...

A fiú felemelkedett Mayu fölül. A térdeire ült, de még mindig a lány lábai felett helyezkedett el. Mayu is megpróbált felülni. De csak egy kicsit tudott távolabb kerülni a kötésestől. Éppen csak egy fél méterre nyúlt a távolság. De ennyi elegendő volt mindkettőjüknek a korábbi közelség után.

- Mayu... - fogta ujjai közé a lány egy hajtincsét és miközben játszott vele a szájához emelte azt, megcsókolta a tincset csak utána folytatta mondandóját. - Nekem lehetőségem van rá, hogy saját embereim legyenek és hogy ezeket magam válogassam össze. Mayu, ha te alattam dolgoznál akkor Mori nem vonhatna felelősségre a tetteid miatt. Azokat én vállalnám magamra. Mert én lennék a felettesed. És lényegében, amit teszel az olyannak minősülne, amit én parancsba adhattam neked.

- Mit tegyek? Mit szeretnél tőlem Dazai?

- Legyél az enyém Mayu...

- Mi?

- Legyél z enyém! Hallgass rám. Ha az enyém leszel Mori... nem... Senki sem bánthat majd téged. Meg tudlak védeni. De ehhez az kell, hogy amit mondok neked azt teljesítsd! Megértetted? Másra nem kell hallgatnod csak rám. Egyedül rám!

- Dazai?

A fiú ezalkalommal a kezéért nyúlt a lánynak simogatta a kézfejét míg odahúzta magához. Gyengéden mosolygott rá majd az ujjait is óvatosan három alkalommal is ajkaival érintette.

- Megkötöd velem ezt a szerződést Mayu?

- Sz-Szerződést?

Mayu ekkor értette meg mire megy ki a játék. Chuuyával az elmúlt hetekben rákaptak egy animére, aminek pont ez volt a témája. Arról szólt, hogy van egy világ, ahol a társadalom két részre van bontva. Pontosabban két rétege van, az egyik a mester, a másik a szolga. A szolgákat pedig ilyen szerződésekkel tartják kordában. Mágikus bilincsek ezek, amikkel lefoghatják egyes emberek erejét. De ugyanakkor a két társadalmi réteg között van átjárás is. Aki mesternek született lezuhanhat onnan. De, aki szolga volt az is felemelkedhet.

Az anime happy enddel zárult mert a mesternek született srác végül felszabadította a szolgáját mert beleszeretett a fiúba. Eredetileg is azért akarta pont őt a szolgájának mert tetszett neki. És így maga mellett biztonságban tarthatta.

Dazai is erre a kapcsolatra utalhatott hiszen ott is a védelmében cselekedett a mester. Dazai pedig biztosan tudta miről van szó mert volt olyan, hogy Chuuyával mikor együtt vacsoráztak ők öten akkor megbeszélték a látottakat. Plusz Mayu rá akarta venni Ryuut és Gint is, hogy nézzék velük. A feketehajú fiúra még hasonlított is az egyik szereplő.

Mayu megértette, hogy Dazai arra a felállásra utal a szerződés kifejezéssel. És tényleg komolyan gondolta. Látta a szemeiben is, hogy most nem szórakozik. Azt akarja, hogy Mayu bízzon benne. A kijelenésével egy burkolt ígéretet is tett. Megvédi Mayu-t, ha cserébe legalább rá hallgat a lány. Mert tudjaű, hogy Mayu önfejűsége bajba sodorhatja saját magát. Hiszen, ha most ellenszegült a parancsnak, akkor máskor is meg fogja tenni. Márpedig akkor Mori nem fogja annyira hasznát venni.

Dazai a csendet kihasználva megint Mayu fölé hajolt. A lány nem húzódott el tőle. Már nem félt. Mert most már látta, hogy visszatért a szemébe a csillogás. Már nem olyan gyilkos tekintettel nézett rá, mint mikor felébredt. Esélyes, hogy akkor csak azért nézett úgy, hogy Mayu komolyan vegye őt. Szerette volna, hogy felfogja a helyzetét. Hogy most tényleg veszélyben van.

A kötésekkel borított csuklók a kanapé karfáján támaszkodtak. Mayu orrát csiklandozta a barna kócos hajcsomó, ami Osamu szemét eltakarta. Megcsapta egy gyenge parfüm is a lányt szimatát. Hiszen korábban nem érzett még ilyesmit rajta. Nem tudta mikor kezdett el kölnit használni?

- Megkötöd velem ezt a szerződést Mayu? Mi a válaszod, kedves?

Mayu szíve most sokkal gyorsabban vert, mint mikor félelemből kalapált gyorsan. Ez most másfajta érzés volt. Nem tudta pontosan, miért van ilyen hatással rá a barnaszemű. Csak azt érezte, hogy bízik a fiúban. Egy aprót bólintott válaszként és még annyit súgott a levegőbe, kettőjük közé alig hallhatóan, hogy:

- Igen Osamu...

Dazai erre a pillanatra várt. Lassan érte el Mayu ajkait és óvatosan csókolta meg a lányt. Ezzel köttetett meg közöttük a szerződés mellyel kijelentették, hogy bíznak a másikban. Mayu megígérte, hogy hallgatni fog a fiúra és engedelmeskedik neki. Dazai pedig azt fogadta meg a lánynak, hogy bármi történhet vele ő védelmezni fogja mintha nem létezne nála fontosabb személy, Valamint azt, hogy ő maga sem fogja bántani. Nem tesz vele semmi olyat, amit Mayu nem akar.

Mayu érezte, hogy Osamu remeg, de nem amiatt, hogy nehéz lenne tartania magát felette. Nem ez más volt. Dazai visszafogta magát és várt. Mayu pedig erőt vett magán, hogy egy kicsit mozdítson a száján. Visszacsókolta a fiút. Dazai ekkor jólesően sóhajtott fel egy pillanatra elengedve a lány ajkait, de egyből visszatért és elmélyítette a csókot kettejük között.

Mayu nem lökte el, nem bánta, hogy ez megtörtént. A fiú korábban is a lábai között térdelt így tudott közelebb hajolni hozzá. Most még jobban oda mozdult, már csak egy kézzel tartva magát a kanapén. A másikkal gyengéden beletúrt Mayu vörös hajába.

Szinte tapintani lehetett, hogy Osamu mennyire vágyott már arra, hogy ez megtörténjen. Tényleg meg akarta már csókolni Mayu-t. De a lányt is elkapta a hév. Belekapaszkodott a felette magasodó zakójába, hogy kicsit közelebb húzza őt magához. Már éppen átkarolta volna a nyakát. Amikor kivágódott a kis szoba ajtaja.

- Maga szemétláda! Takarodjon a lányom közeléből! Vegye le a kezét Mayu-ról!