-42. fejezet *Mr. Jung szemszöge*

Namjoon vallomása után azonnal elindultunk a nagyszülei házához. 3 rendőrautóval mentünk, összesen 9 rendőr.

Stílusosan becsengettünk (konkrétan ráfeküdtünk a csengőre), majd ahogy egy idős asszony ajtót nyitott, már be is ment mellette mindenki, rajtam és Seonghwan kívül.
-Asszonyom, a rendőrségtől jöttünk. Szeretnénk átkutatni a házat, leginkább a pincét és az unokája szobáját – ismertettem a helyzetet, miközben felmutattam a rendőrségi igazolványom. A nő csak sóhajtva bólintott, és félrelépett, hogy beengedjen minket.
-Megtudhatom majd, amiket Namjoon bevallott Önöknek? – kérdezte az asszony.
-Sajnálom, de ez bizalmas információ. Annyit mondhatok, hogy gyilkosságainak oka a szülei halála volt és annak körülményei, emellett az unokája skizofréniában szenved. – A nő szemei elkerekedtek, én pedig tovább indultam a kollégáim után a pincébe. Voltak, akik Namjoon szobájába mentek, de oda elég volt csupán 3 ember, a többiekkel a pincét kezdtük átkutatni.

Ahogy leértem a lépcsőn, csodálkozva néztem körbe. Tipikus sorozatgyilkosi szoba. Mindenhol térképek, vázlatok, rajzok, tervek, az áldozatok képei... woodoo babák.
-Itt véres a padló – szólalt meg az egyik kollégám, mire azonnal odasiettem. A padlón tényleg néhány vércsepp volt látható, emellett egy kisebb vonal. Szétkent vér.
-Körülbelül 4-5 napja lehet itt a vér. Még nem régi, de nem is friss – mondtam, miután leguggoltam, hogy jobban megvizsgáljam a foltokat.

Felálltam és lassan a falra kitűzött képek felé sétáltam. Volt egy kép Mr. és Mrs. Parkról, ami át volt piros filccel ikszelve. Ez jelentette, hogy meghaltak. Egy másik képen egy újabb pár volt látható. Mr. és Mrs. Choi, szintén kiikszelve. Volt ott egy kép Jungkookról, szintén áthúzva. Emellett egy-egy kép rólam, Jiminről, Hoseokról és egy harmadik fiúról, aki feltételezéseim szerint Choi Soobin lehetett. Ezek a képek nem voltak kiikszelve, viszont Soobin képén egy kérdőjel volt látható.

Egy másik táblán nem portrék voltak, hanem sokkal inkább Namjoon által fotózott képek. Jiminről és Hoseokról, ahogy az utcán megcsókolják egymást. Ez volt Hoseok tervének első lépése. Utána egy másik kép, amin egymás kezét fogva sétálnak. Ezt a képet küldte el Hoseokék összes barátjának. Egy kép Jimin halott, feldarabolt szüleiről. Egy kép a halott Jungkookról, melyet elküldött Jiminnek és Taehyungnak is. És egy kép a megkötözött Choi Soobinról. Ami...
Körbefordultam a pincében, keresve a pontos helyet. Végül megtaláltam.
Choi Soobint a vércseppeknél kötözte meg Namjoon.

Újra leguggoltam a vércseppekhez, és tekintetemet a falra vezettem, amin fehér krétával húzott vonalak voltak. Számlálta a pincében töltött napjait.
Öt... Tíz... Tizenöt... Húsz... Huszonöt... Huszonhat vonal. 26 napot töltött el a fiú a pincében. Mi történhetett vele? Hová vitte ezek után Namjoon?

Odaléptem az íróasztalhoz, ahol Seonghwa és két másik rendőr is állt, és én is tanulmányozni kezdtem a rajzokat és jegyzeteket. Az egyik lapot a kezembe vettem, melyre remegő kézzel írhattak:
„Félek Joonie-tól. Mi ez? Miért uralkodik el rajtam? Mire képes? 04.12."

04.12.? Ilyen hamar kezdődött ez az egész?

„Félek. Én nem akarom megölni Hoseokot. 05.28." – olvastam el a következő jegyzetet. Ezek szerint Namjoon eleinte nem működött együtt a másik énjével. Namjoon nem akarta megölni Hoseokot, míg Joonie el nem uralkodott rajta.

„Vajon engem is meg fog ölni? 06.06." – Ez volt az utolsó sor ezen a papíron.

Letettem a lapot és a többire néztem. Dátumok, mellettük a halottak nevei. Tervek gyilkosságokhoz, tervrajzok, például arról, kit hogyan fog megölni. Feljegyzések... Soobinról.

Az újabb papírt is a kezembe vettem.
„05.29. – Choi Soobin a társam
05.31. – Jó fiú. +1
06.04. – Segítség. +1
06.14. – Megérdemelte. -1
06.22. – Utolsó esély.
06.23. – Meghalt?"

Ez mégis mit akar jelenteni? Mi az a +1 és -1, emellett miért tett kérdőjelet a „Meghalt" szó végére? Tipikus sorozatgyilkos logika. Senki nem érheti meg, csak ő maga.

Elővettem a telefonom és lefotóztam a papírt. Megpróbálok agyalni rajta, hátha sikerül megfejtenem.

Juj, ez az egyik kedvenc fejezetem. Rengeteg munkám van benne, mert nem írtam dátumokat sehova, és alig tudtam visszaszámolni, hogy akkor melyik mikor történt. Ezzel a fejezettel és a 49-el volt a legtöbb munkám (TwT)

Próbáljatok meg ti is gondolkozni rajta, hogy vajon hogy érthette a jegyzeteket Joonie, nyugodtan írhattok nekem ide kommentbe vagy akár privátba feltételezéseket :3

2020.11.15. 11:58