Lilu Qingge a frontvonalon várakozott a csatára. Soha nem gondolta volna, hogy valaha a Humán Hua palota ellen kell majd harcolnia, de nem volt más választása. Shen Qingqiu bent van valahol és neki ki kell hoznia. Oda kell kerülnie ahova tartozik.

A klánvezér hátul állt kezét a kardján tartva. Még Liu Qingge is aggódott, látva a szemében égő a gyűlöletet. Elkapta a tekintetét és rájött, hogy ő valószínűleg sokkal ijesztőbb lehet. Ekkor egy fiatal tanítvány Ming Fan előlépett és bekopogott az ajtón.

- A Cang Qiong szekta nevében szólok. Nyissátok ki a kaput és adjátok vissza Shen mester testét különben minden erőnkkel a Huan Hua palota ellen vonulunk.

Ming Fan hangja határozottan csengett. Liu Qingge azonban nem igazán tudta értékelni az ifjú tárgyaló képességeit. Nem akarta békés úton megoldani a dolgokat. Be akart rontani, hogy megölje Lou Binghét és kihozza onnét a szerelmét. Idegesen dobolt a kardján, egészen addig amíg Lou Binghe meg nem jelent az ajtóban. Yue klánvezér már éppen nekilátott volna a beszédnek, de Liu Qingge gyorsabb volt. Kérdés nélkül támadt. Lou Binghe láthatóan számított rá, hogy ilyen irányba fordulhatnak a dolgok, mert felkészülve és könnyedén hárította a támadásokat. Ez most más volt, mint korábban, Lou Binghe ereje mintha megduplázódott volna. Immár szabadon kételyek nélkül használta a démoni erejét.

Sokáig küzdöttek, azonban Liu Qingge legnagyobb elkeseredésére, úgy tűnt a másik nem akarja bántani. Hárította a támadásokat, de ennyi mást nem tett. Hova tűnt a vérszomjas fiú a fekete repedésből és ki ez itt előtte? Azon viszont, hogy megölte Shen Qingqiut semmi nem változtatott. Nem érdekelte a másik indítéka. A harc pedig folytatódott egészen addig, míg Liu Qingge térdre nem esett a kimerültségtől. Hátul a Cang Qiong szekta rémülten bámulta a jelenetet. 

- Add őt vissza... - sziszegte a fogai között Liu Qingge.

- Nem - felelte nyugodtan Lou Binghe.

- Megölted őt! - kiáltott fel váratlanul a másik - Valaha te is a szekta tanítványa voltál, ha van még benned parányi tisztelet a mestered felé, akkor hagyod, hogy békében nyugodhasson.  Add vissza!

Lou Binghe egy darabig hallgatott, majd szemében lassan kigyúlt az őrület fénye.

- Nem hagyom, hogy meghaljon - jelentette ki idegesen - Nem halhat meg! Nem engedem!

Liu Qingge nem szánta meg az előtte álló féldémont. Lenézően vizslatta, majd minden dühét kieresztette.

- Már megölted! - ordította.

Egy pillanatig teljes csönd lett. Aztán megtörtént. Lou Binghe üvölteni kezdett és körülötte megremegett a föld. Démonok törtek fel a mélyből és taoisták rohantak ki a palotából. A harc igazán elkezdődött, de nem tartott sokáig. Yue klánvezér megállította a támadást.

- Remélem megbocsátasz Qingqiu... - suttogta, majd hangosan hozzátette - Shen mester nem akarná, hogy a tanítványai miatta haljanak meg, vagy a holtteste háborút szítson. Most az egyszer visszavonulunk.

Liu Qingge zabolázatlan dühvel nézett rá vissza. Minek indított egyáltalán támadást, ha most vissza akar vonulni? Tényleg azt hitte volna, hogy a féldémon önként és dalolva átadja Sehn Qingqiut? A klánvezér elkerülte a shidije tekintetét. 

- Én nem megyek! - jelentette ki mielőtt újra nekiesett volna Lou Binghének.

A harc tehát folytatódott és ekkor már Lou Binghe sem fogta vissza magát. Liu Qingge vesztett és napokig ápolni kellett. Amint járni tudott, azonnal a Huan Hua palotába ment, hogy vissza szerezze a szerelme holttestét. Aztán vesztett. Majd újra vesztett. Mégis a rengeteg kudarc ellenére nem volt hajlandó feladni. Elhatározta, hogy vagy meghal, vagy elviszi innen Shen Qingqiut. Nem tűrt kompromisszumot.