Nehéz lenne megfogalmazni pontosan mi zajlott le Liu Qingge fejében. Egy darabig az önutálatba süppedve ült a hegyén elzárkózva a világ elől. Egész Cang Qiong hegység a gyász színébe öltözött és nyíltan ellenségének kiáltotta ki Lou Binghét és ezzel a Huan Hua palotát is. 

A napok teltek, Liu Qingge pedig már könnyek nélkül, de halott szemekkel bámulta a kezében lévő legyezőt, amit már soha nem adhat vissza a gazdájának. Az a nap is olyan volt, mint a többi azzal a kivétellel, hogy valaki kétségbeesetten bekopogtatott hozzá. Szokatlanul hatott a sok csönd után.

- Gyere be - szólalt meg rekedten, meglepődve a saját hangja megtörtségén.

- Liu- shishu! - üdvözölte egy fiatal lány, aki Liu Qingge emlékei szerint Shen Qingqiu egyik kedvelt tanítványa volt - Ning Yingyin vagyok. A segítségét szeretném kérni.

- Ugyan miben? - morgott Liu Qingge.

- Shizun... - kezdett neki, de a küszködéstől összeszorult a torka - Shizun teste... Shizun teste a Huan Hua palotába került és... nekünk ez nem tetszik. Tudjuk, hogy a szektafő is tervezi már a támadást, de mi arra gondoltunk, hogy esetleg ha Liu-shishu is...

Liu Qingge semmit nem tudott a tervezett támadásról, de ez nem is volt meglepő, hiszen ő és Yue Qingyuan már jó ideje nem szóltak egymáshoz. Shen Qingqiu említésére a maradék vér is kiszaladt a Bai Zhan hegy urának arcából. Szemei teljes ürességgel néztek rá a még mindig hajlongó lányra. Megjelent előtte a shixiongja élettelen teste, szája széléről csurgó vér. Visszanyelte a könnyeit és a sok heti értetlenség után hatalmas erővel feltört benne a harag. Hogy merte Lou Binghe elvinni? Hogy mert egyáltalán hozzáérni? Érezte, hogy a spirituális energiája kavarogni kezd körülötte. Ning Yingyin először riadtan hátrahőkölt, majd a tekintete megkeményedett és előrelépett.

- Liu-shishu kérem hozza vissza shizunt! -  mondta ki határozottan.

Liu Qingge indulattal telve fordult felé. Ning Yingyin arca egy pillanatra elbizonytalanodott, de csak addig, míg a shishuja nem bólintott felé beleegyezőleg. 

- Köszönjük shishu! - hajolt meg a lány, hangja remegett a visszafogott sírástól.

- Nem miattatok megyek - jelentette ki Liu Qingge visszafogottan - Shen Qingqiu biztos, hogy örülne, hogy a tanítványai ennyire törődnek vele.

Ning Yingyin válla megrázkódott és Liu Qingge sejtette, hogy sír. Ellépett a még mindig hajlongó lány mellett és kilépett az ajtón. Gyorsan leért Bai-zhan hegyről, hogy Yue Qingyuan elé állhasson. A klánvezér épp egy sereget hívott össze és amikor meglátta a közeledő shidijét az arca megrándult. Liu Qingge érzelemmentes arckifejezéssel meghajolt, majd a másik szemébe nézve megszólalt:

- Yue klánvezér kérlek engedélyezd, hogy veletek mehessek!

Yue Qingyuan egy pillanatig csendben végigmérte, majd mélyet sóhajtott.

- Legyen - jelentette ki mogorván - de vigyázz magadra. Nem veszhet kárba egy olyan valaki élete, akiért Shen-shidi feláldozta magát.

Most Liu Qingge arca rándult meg fájdalmasan.

- Észben tartom - felelte hidegen.

Nem kellett sok idő, hogy összekészüljenek. Liu Qingge nehéz szívvel vette a kezébe Chen Luant. Szeme előtt Shen Qingqiu mosolygós arca játszott.