11. Fájdalmas mosoly
A következő években Liu Qingge messziről vigyázott Shen Qingqiu-ra, akiből mintha elszállt volna a lélek. Liu Qingge folyamatos vágyat érzett rá, hogy odamenjen, megvigasztalja, megölelje, megcsókolja. De Shen Qingqiu egyértelmű visszautasítása után, inkább csak távolról figyelte, magába fojtva az érzelmeit. A fájdalmát tovább erősítette, hogy Shen Qingqiu a történtek után hidegen és távolságtartóan kezdett el viselkedni vele és Yue klánvezérrel is.
Liu Qingge bűntudatosan járt-kelt, úgy érezte a Shen Qingqiu az ő meggondolatlan cselekedetei miatt nem bízik már senkiben. A klánvezér is furcsállta a dolgot, többször is rákérdezett Liu Qinggénél, hogy mégis mi történt a küldetésen, de az csak szégyenkezve hallgatott. Ezt látva Yue klánvezér neki adta a feladatot, hogy havonta kitisztítsa a Gyógyíthatatlan méreget a másik meridiánjaiból. Nem titkolt szándéka volt, hogy csökkentse a közöttük lévő feszültséget és újra megnyissa Shen Qingqiu szívét. A kezét tördelve, szinte minden nap elment meglátogatni, néha Mu Quingfang társaságában.
Liu Qingge alig tudta kivárni, a hónap azon napját, mikor eljött a kezelés napja. Shen Qingqiu azonban udvariasan viselkedett vele, mint egy idegennel. De bármennyire is elutasító volt, ezen a napon közel lehetett hozzá. Két kezével óvatosan megérinthette a hátát, hogy energiát adjon neki és kitisztítsa a meridiánjait. Shen Qingqiu ilyenkor mindig megremegett, majd egy nehéz mély sóhaj kíséretében fájdalmasan elmosolyodott. Liu Qingge semmiképpen nem akarta megkockáztatni, hogy esetleg az előtt baja essen, mielőtt közbe tudna lépni, hiszen ő nem védhette közelről. Nem akarta hát megtörni a fizikai kontaktust így annyi erőt adott át amennyit csak tudott, sokszor jóval többet, mint amit a Gyógyíthatatlan megkövetelt volna. Shen Qingqiu ilyenkor finoman felé fordult, gyengéden eltolva magától a Liu Qinggét.
- Köszönöm! – mondta minden egyes alkalommal, lágyan, egy pillanatra elfelejtkezve magáról, hogy aztán pár pillanat múlva újra magára öltse a szokásos üres érzelemmentes arckifejezését.
Egyetlen reménye az lett, hogy az idő múlásával megfakulnak és megszépülnek Shen Qingqiu emlékei és nem marad más, mint egy röpke fájdalmas pillanat. Akkor talán barátként és klántestvérként, még mellette lehetne, és vigyázhatna rá a közvetlen közeléből.
A várakozás könyörtelenül húzta-vonta a napokat, heteket, hónapokat, éveket. Shen Qingqiu előbb – utóbb kissé megnyílt Yue klánvezér és mások felé, de Liu Qinggével még mindig hidegen bánt.
Így teltek a hétköznapok, amíg Yue Qingyuan össze nem hívta a Cang Qiong – hegység szektáját Jinlan város ügyében. Shen Qingqiu érdeklődve kérdezgette a klánvezért, aki egyre borúsabb arckifejezéssel válaszolgatott. Liu Qingge aggódva figyelte a Shen Qingqiu szokatlan lelkesedését.
– A barátaink üzenetet küldtek Cang Qiong-hegység szektájának, és a segítségünket kérik. Mindenképpen segítenünk kell. Ez az ügy sürgős és attól tartok, hogy "egyesek", akik szívesen okozzák a bajt, állnak emögött. Néhányunknak mennie kell, és néhányunknak itt kell maradnia. – Yue Qingyuan hangja visszhangzott a nagy teremben.
Liu Qingge felkapta a fejét és a tekintete találkozott a klánvezérével. Az üzenete egyértelmű volt: Vállald be, mielőtt Shen-shidi tenné meg! Azonban Liu Qinggének nem volt szüksége bátorításra. Vetett egy kósza pillantást Shen Qingqui-ra.
– Bai Zhan-hegy becsülete nem engedi, hogy kihúzódjon a munka alól. Jelentkezem, hogy elkísérjem Mu-shixiongot. – hangjában gyűlölet, szeretet és aggódás váltakozott.
– Én is jelentkezem – mondta Shen Qingqiu.
Arca megfejthetetlen vonásokba gyűrődött. A szeme egy pillanatra összefonódott Liu Qinggével, azonban az rögtön elkapta a tekintetét.
– Arra akartalak megkérni, hogy maradj itt és védd meg a szektát – vonakodott Yue Qingyuan.
- Szekta mester, miért hiszed azt, hogy olyan törékeny vagyok? Lehet, hogy nem vagyok olyan tehetséges, de ha tényleg démonokkal van dolgunk, sok információm van, ami a hasznunkra válhat. - Shen Qingqiu hangja magabiztosan csengett.
Liu Qingge gondolataiba, újra besettenkedett a gyilkos aura és a valóság repedése. Shen Qingqiu törékenynek tűnt.
Ui.: A történet egyes párbeszédei, hogy hűek legyenek az eredetihez szó szerint lettek átvéve. Az íráshoz DCG fordítását használtam. Ezúton is köszönöm neki!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro