Miután hazaértem felrohantam a szobámba, és lenthagytam anyát a sok kérdésével együtt. Leültem a babzsák fotelembe, majd a gondolataimba merültem. Nem hittem volna, hogy találkozunk még azóta az eset óta. Sajnáltam Vikit, hogy nem tudott annyira megjavulni. Segítenem kéne neki? Talán. Beszélnem kéne vele? Tuti. De nekem mára már elég volt belőle. Úgy éreztem ki kell szellőztetnem a fejemet, így elindultam sétálni.

- Hová mész? - kérdezte anya meglepetten.

- Csak sétálok. Kiszellőztetem a fejem - anya nem kérdezett semmit, csak bólintott. Tudta, hogy elfogom mondani neki mi történt.

Valójában én sem tudtam hova megyek. Ahova a lábam visz. Végül a közeli parkban találtam magam. Leültem egy padra, és néztem az előttem elsétáló embereket. Hirtelen egy alakot láttam közeledni felém.

- Heló - köszönt. Már innen tudtam, hogy ő Viki.

- Szia - köszöntem vissza.

- Bocs, hogy durva voltam - jé, tud kedves is lenni?

- Semmi baj...de miért is voltál durva? - kérdeztem.

- Nem tudom. Nem tudtam mit csináljak - vont vállat.

- Oké. Honnan tudtad, hogy itt vagyok? - néztem rá értetlenül. Bár nem tudom mennyit látott belőlem, mert sötét volt.

- Anyud mondta - ó, szóval nálunk járt.

- És most... Velünk leszel mindennap?

- Úgy tűnik. Elég jófej társaságod van.

- Ja, hát persze, hisz ők olyan menők mint te.

- De te is az voltál, nem tudom miért változtál meg - vont vállat.

- Hogy ne forduljon elő többet a... Tudod.

- Úgy volt, hogy nem emlegetjük!

- Nem is fogom! - védtem magam azonnal.

- Most említetted! - háborodott fel.

- Csak megemlítettem előtted. Úgy volt, hogy mások előtt nem emlegetjük, szóval nyugodj le!
Amúgy meg te is megváltozhattál volna.

Majd kínos csend telepedett ránk.

- Mit csináltatok a garázsban, miután elmentem? - kérdeztem halkan.

- Zenéltünk, majd beszélgettem a többiekkel. Inkább Cortezzel - nagyon örülök, hogy már sokkal jobban bírja őt Cortez. Haha irónia. De tök mindegy, nem vagyok már olyan menő mint Viki.

- Cortezzel?

- Ja, és aztán összejöttünk.

- MI? - csattantam fel idegesen. - HOGYHOGY? - kiabáltam. Őszintén a sírógörcs kerülgetett. Most mondaná azt Kinga, hogy én egy erős független nő vagyok. Hallom a fejembe ahogy kiabál velem.

- Megkérdezte járunk-e, és tök jófej, meg helyes volt. Baj?

- Tudod mit? Inkább hagyjuk - majd elrohantam. Ahogy csak tudtam. Nem bírtam többé a szemébe nézni, bár azelőtt is alig bírtam mielőtt össze jött vele. Nem értem. Hogy jöhetett össze pont evvel a csajjal Cortez? Összetörtem. Ma már másodjára. 10 óra van, össze kell szednem magam. Nem adhatom meg Vikiéknek, hogy holnap összetörten jelenjek meg a suliba. Mondjuk nem hiszem, hogy akkor Viki ott lesz, de most már Cortez barátnője, lehet megjelenik reggel.

Amikor hazaértem, és kisírtam magam (ami 1 óráig tartott), elmentem letusolni és fogat mosni, majd vissza mentem a szobámba.

- Kopp-kopp - lépett be apu a szobámba. - Elhalasztjuk a pótvacsorát vagy ne?

- Nem kell, amúgy is beszélni szeretnék veled.

- Velem? - lepődött meg. - És anyád?

- Vele majd holnap, korán kel és nem akarom zavarni.

- Rendben - majd lementünk pótvacsizni.

- Szóval, mi történt? - kérdezte miközben, egy kenyeret kent meg majkrémmel. Amíg a paprikát és szalámit vettem elő, elkezdtem magyarázni mindent a legelejétől. Garázstól a parkig. Bár apu többször megpróbált beleszólni, de mondtam, hogy várja ki a végét.

- Szóval Viki összejött Cortezzel? Beszélgessek el velük?

- Öhm... Apu inkább ne - néztem rá furán.

- Hát jó. Nem értek ehhez, majd holnap anyáddal beszéld meg.

Amikor végeztünk a kajálással felmentem a szobámba, és felléptem az msn-re. Még én se tudtam miért. Gondoltam megnézem Virág fent van-e még. De nem volt. Épp kijelentkeztem volna, amikor bevillant egy ablak. Cortez. Legszívesebben hagytam volna a fenébe, de győzött a kíváncsiság, mert érdekelt miért írt rám.

Cortez: Hát te ilyen későn mit csinálsz? :)

Én: Semmit. Csakúgy fent vagyok.

Cortez: És jól érzed magad? Tudod Viki miatt...

Wow érdeklődik afelől, hogy, hogy vagyok? Minek is kéne törődnőm vele, hisz Vikivel jár.

Én: Persze, jól vagyok.

Nos, egy kis hazugság sosem árt. Amúgy meg mindketten beletrafáltak a lelkembe.

Én: Mennem kell. Jó éjt

Cortez: Jó8

Majd lehajtottam a gépem fedelét, és elgondolkoztam. Ismét. Holnap beszélek Ricsivel. És Viki... vele nem tudom mit csináljak. Nem nagyon néztem ki Cortezből, hogy összejön egy Viki típusú lánnyal. Csalódtam. Összefogom szedni magam, és nem fogom hagyni, hogy Viki megszégyenítsen. Mosolyogva lépek majd be az iskola kapuján. Addigra összeszedem magam, hétvégén meg lesz az időm rá.

| Mai nap 5/1* no comment