2. A garázsban
A mai nap teljesen megváltoztatta az életemet... Na de kezdjük is az elejétől.
Mikor felkeltem, felhúztam egy fehér pulcsit, és trapézgatyát, majd lementem reggelizni. Miután elkészültem lementem, és elindultam Virággal az iskolába. Odamentünk a lépcsőnél álló társasághoz.
- Várjatok már a délutánt? - jött oda hozzánk izgatottan Dave.
- Már nagyon! - feleltük. Majd elindultunk befelé.
- Gördeszka a szekrénybe, kütyüket és ételt eltenni, Virág, ocsúdj fel ebből a depressziós állapotból! - szólt ránk Máday.
- De Máday néni! Leesik a vércukrom! - mondta Zsolti.
- Ja, emó meg nem adhatja önmagát? - szólalt meg Ricsi.
- Az agyamra mentek! Na indulás órára! - forgatta meg a szemét Máday.
...
Miközben mentünk haza Virággal és Arnolddal, folyton Vikiről beszélgettünk.
- Szerintem jófej lesz - vont vállat Virág.
- Remélem - sóhajtottam.
- Szerinted öltözzek át mielőtt megyünk? - néztem végig magamon.
- Jó vagy így Reni, ne izgulj annyira.
- Oké, oké.
- Nemtudom számít- e a véleményem, de ha az a lány Cortezékkel lóg, egyértelműen csökkent értelmüségű - szólt közbe Arnold, fel sem nézve a könyvéből.
- Ne legyél ilyen gondosz! - szóltam rá.
- Miért ilyen fontos ez a Viki? Megakarsz felelni neki? Esetleg hozzájuk akarsz csapódni? - faggatott Arnold.
- Még én sem tudom - az az igazság, hogy tudtam, miért ilyen fontos.
Amikor hazaértem, Virág közölte, hogy nincs kedve hazamenni, így nálunk marad, és majd hazamegy, miután Zsoltiéknál megnéztük a Jalapeno-t.
- Szerinted énekelnek majd Oasist vagy Beatlest is? - kérdeztem.
- Biztii - bólogatott Virág.
- Ha Cortezék szerint jófej a csaj... - kezdtem bele.
- Igen?
- Akkor ő is olyan menő lány lesz?
- Lehet, Reni majd meglátjuk. Ne kérdezgess már mer' nemtom - vont vállat Virág.
- Bocsiii. Csinálunk palacsintát mielőtt anya hazaér, és nekiáll főzni? - vontam fel a szemöldököm.
- Perszee! Úgy csináljuk, hogy tudjunk majd vinni a többieknek - bólogatott hevesen Virág.
*Zsoltiék garázsában*
- Huhh, na akkor megérkeztünk.
- Na gyere, menjünk be - rángattott magával Virág.
- Jó, de ne rángass, mert kiesik a kezemből a palacsinta! - szóltam rá.
Mikor beléptünk, levettem a kabátomat, és tekintetemmel folyton Vikit kerestem. Sehol sem láttam.
- Sziasztok! Kértek palacsintát? - fordultam körbe, de senki sem szólt egy szót sem. - Nem anya csinálta.
- Akkor idevele! - vette ki a kezemből Zsolti.
- Hé! Hol van Viki?
- Bement a házba, mindjárt jön - felelte, én pedig lehuppantam a kanapéra. Majd megláttam, hogy Kinga, Virág, Ricsi és Cortez csocsózik, így odamentem hozzájuk figyelni a játékot.
- Tudjátok mikor állok újra össze Virággal! Miatta veszítek!! - akadt ki Kinga.
- Ez egy csapatjáték, együtt veszítetek, vagy nyertek - mondtam Kingának. Lehet nem kellet volna.
- Kit érdekel Renáta! Nekem győznöm kell! Úgy beszélsz mint egy lúzer, szedd össze magad végre! - ordított le. Erre inkább nem szóltam semmit. Láttam ahogy tikkel a szeme.
Majd kinyílt a garázsajtaja, és belépett rajta...
| Arnold 5/2 szerintem dühös rám, hogy eljöttem :(
| Palacsinta 5/5 Zsolti és a rockerek rögtön befalták
| Csocsó 5/4 Kinga kiakadt
| Viki 5/? Félek
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro