Június eddigi legmelegebb napja van 17.-e. Még csak most kezdődött a nyár de már előre érzem,  hogy a végére sült garnéla lesz belőlem. Nem csak azért mert sokat eszek hanem mert mindig a napon vagyok ha tehetem.
Jó kedvel indult a napom, a húgom még aludt a szobájában vagy nem is aludt itthon, nem tudom nem avatkozom bele. Anyukám a hátsókertben szedte a gondosan nevelt kis gyümölcskéit. Apám pedig újfent korán elment, vagy nem is aludt itthon. Megittam egy frissítő pohár limonádét és előkerestem a fülhallgatóm. Kisétáltam a ház elé és egyből megérzem testemen a reggeli tűző nap erejét. Nálunk nem szokás szólni ha csak a boltba ugrunk el vagy futni, ahogy én szoktam mert ez egy nagyon jó környék. De ha a barátainkkal megyünk találkozni vagy iskolába akkor azért szólunk mert az nem olyan rövid idő. Elindítottam a legtöbbet hallgatott zenelistámat és futni kezdtem. Találkoztam sok környékbelivel ők megszokták, hogy szinte mindig futni megyek így reggel 7-8 óra tájt. Egy kézlendítéssel vagy mosollyal el is szoktuk intézni az üdvözlést. Néha egy két percre megszoktam állni mert ilyenkor már sok barátom és barátnőm felkel és csak úgy pittyeg megállás nélkül a telefonom. Nem szeretem lehalkítani így mindenki felfigyel a sok csingi lingire ami a zsebemből jön. Amint lerendezem a válaszadást már visszafelé futok. Éppen az egyik kedvenc számomnál van és én nagyban ugrabugrálok és énekelek már amikor megtorpanok mert egy elég karakán és mogorva férfi áll előttem az utcán.

-Elnézést..

Mögé kukucskálok és látom a sok dobozt a járdán szétszórva.. Jaj istenem csak ezt ne.

-Ne haragudjon!  Pontosan mi folyik itt?

-Minek látszik fiam? Mi költöztetők vagyunk vagy tán nem tudsz olvasni.

Lekezelő mondata után az autóra mutat amin tényleg nagy betűkkel fel van írva a cég neve.

-Köszönöm.

Szerencséd, hogy anyám jó fejnek nevelt mert most szívem szerint téged is elköltöztetnélek hidegebb éghajlatra. Még ilyen bunkót, hát még neki áll feljebb pedig nekem lettek új szomszédaim. Elég siralmas, hogy így kell szembesülnöm. Beviharzok a házba és egyből anyát keresem.

-Anya!  Hol vagy?

-Még mindig a kertben drágám.

-Anya. Mi a fene ez a költözés??  Én erről miért nem tudtam? 

-Tudtam, hogy ki lennél akadva és nem akartam, hogy idegeskedj. De egy nálad nem sokkal fiatalabb fiú is lesz a szomszédban hát ha jól kijöttök majd. Van egy nővére és egy húga is.

-Ez engem kicsit sem érdekel. Tudod mennyire utálom a változást. Megint egy csomó időbe fog telni mire megszokom.

-Tudom. De légyszíves próbálj meg kedves lenni velük. Nem olyan régen halt meg az apukájuk.

-Nagyon jól vagy informálva. Hogy lehet az, hogy hozzám mégse jutottak ezek vissza?! 

-Mindenki lekenyerezhető kisfiam jobb ha tudod.

-Csodás.

-Majd a gyümölcsökből amiket szedtem vihetnél át.

-Kérd meg Jessit én találkozok a haverokkal nemsokára. Bemegyünk a városba enni.

-Rendben. Kell pénz?

-Nem, van nálam.

-Jól van akkor majd beszélünk kicsim még ezt befejezem.

-Rendben. Ja és anya, elmúltam már 23 éves légyszíves ne ilyen bugyuta beceneveket aggass rám.

-Igyekszem.

Letusoltam és felvettem egyiket a héten vett szerelésemet aminek a kiválasztásában a legjobb haverom segített. Csináltam egy gyors szelfit az instagarammomra és már indultam is a kedvenc büfémbe.

Szokás szerint én értem oda előbb nem is lepődtem meg. Már vagy öt üzenetet írtam Namjoonak és én Taenak.. Mi van ezekkel a fiúkkal. Megáll az eszem, éhen halok mire ide érnek. Nem telt sok időbe és megérkezett Namjoon rendeltünk mert már nem akartam tovább várni. Finom célzásként csak egy képet küldtem V-nek. Már nagyon régóta ez a beceneve mert folyton béke jelet mutat, ez már rá ragadt.

Jiminie

V
Miket nem kapok.. Most be kellett volna gerjednem?

Jiminie
Nem vagy vicces.. Hol vagy már?!

V
Ne haragudj kis kavicsom de nem tudok menni. Majd este benézek hozzátok. Addig is érezzétek jól magatokat. Inkább figyelj arra az állatra mert nagyon belebújt abba a telefonba.

Jiminie
Hogy te mindig variálsz.. Hát jól van.

V
Bociii! Puszikaa😘😘

Hát ez mostanában elég gyakori, nem igazán lepődtem meg.
Végre megérkezett a várva várt ebédünk és neki is kezdtünk. Mint akik nem ettek egy hete úgy tömtük magunkba a tápláló garnélákat. Igen-igen ismét azt eszek. Elmentünk még sétálni bevásárolni ebéd után el is ment vele pár óra utána közös megegyezés alapján a haza utat választottuk mindketten. Láttam rajta, hogy nem bír nyugton maradni, biztos találkozója van vagy nem is tudom. Nem akartam firtatni mert lehet azzal csak elrontottam volna a szép délutánunkat. Majdnem a házunk előtt voltam amikor megláttam, hogy egy kicsi lány cipel egy dobozt a szomszédságunkba. Gyorsabb lépteket vettem és elvettem tőle a dobozt.

-Várj egy kicsit, segítek.

Nagy csillogó fekete szemekkel meredt rám, talán még zavarba is jött. Milyen aranyos, az én húgom régen volt ilyen kis cuki.

-Hova vihetem?

-Be.

Huha de kis bő beszédű..

-Itt jó lesz? Segítsek még?

-Nem

Már majdnem kint voltam a verandán amikor utánam szólt.

-Köszönöm szépen!

Kis szendén rám mosolygott majd meg libbentette a szoknyáját és elfutott. Tünemény, imádom a gyerekeket. Na jó ez egy jó pont a szomszédéknak. Most egy kicsit kíváncsi lettem.

Ez lett volna az első rész. Remélem felcsigáztam a fantáziátokat.. Ha tetszett és szeretnéd tudni ugyan ki a szomszéd akkor dobj egy csillagocskát!  Puszikaa!  Sietek vele. 😉