Miután szüleim meghaltak depresszióba estem. Elkezdtem drogozni,vágdostam magam. Nem beszéltem senkivel. Nem voltak barátaim.

Taehyung és Hoseok próbáltak segíteni nekem de nem hagytam nekik hogy segítsenek. Már több hete nem mentem suliba. Egyszerűen nem voltam rá képes. Hoseok minden nap kopogott az ajtón de nem engedtem be. Nem akartam hgy igy lásson. Túlságosan szenvedtem ahhoz hgy bárkit is lássak. Nem tudtam emberek közé menni. Folyton édesanyám mosolyát láttam magam előtt. Nagyon rossz volt.

Mikor belenéztem a tükörbe nem láttam mást csak egy hullát ugy néztem ki mint egy kibebaszott hulla. De nem érdekel. Engem már soha többet senki nem fog szeretni. És én sem leszek képes ezek után szeretni senkit sem. Végül Hoseok egyik nap valahgy bejutott hozzám és nagyon megijedt tőlem. Nem akartam megijeszteni.

Szegény próbált segíteni rajtam. Végül valamennyire emberi formám volt. De még mindig szörnyen néztem ki.

Basszameg.

Nagyon csúnya volt a kezem de leszartam. Őszintén bárki látta volna egy őrültnek nevezne. Leszarom mások véleményét. Akinek nem tetszik ne nézzen rám. Szarjon le magasról. Rágyújtottam egy szál cigire amit Hoseok rosszallóan nézett végig.

Új sztori kezdtem remélem teccik ha igen voteoljatok és jelezzétek kommentben köszi 😊❤