Harry 5 előtt tíz perccel már Louist kezdte ébresztgetni édes puszikkal, amiket arca különböző pontjára adott.

-Kicsim lefogjuk késni, ha tovább lustálkodsz -bújik Harry közelebb Louishoz, mire az utóbbi hatalmasat sóhajt és Harryhez fordul. Lassan kezdi kinyitni a szemét és amikor Harry tekintete találkozik a sajátjával, halványan elmosolyodik -Jó reggelt szerelmem!

-Jó reggelt - suttogja Louis rekedt hangján és közel húzta magához Harryt, hogy megkapja a reggeli csókját, amit előbb vagy utóbb meg is kapott.

-Lefürdünk együtt? -Louis mélyen beszívta a levegőt, nem állt még készen arra, hogy Harry lássa őt.

-Még nem állok készen rá -Louis kipattan az ágyból és idegesen tördelni kezdi az ujját.

-Louis -kap Harry Lou kezei után.

-Nem akarom Harry -ül le az ágyra és sírásra fakad.

-Szerelmem egy egyszerű zuhanyzásra gondoltam -öleli magához Harry, majd megfogja a derekát és az ölébe ülteti -Mire gondoltál, mit csinálnék veled?

-Hogy...te meg... én - szipogja Louis, miközben arcát Harry nyakába temette.

-Ameddig te nem mondod, addig nem teszek veled semmit. Rendben? Ezen ne törd a kis buksidat, ha szeretnénk akkor megtörténik, ha nem akkor pedig nem -Harry csókot nyom Louis hajába, majd ajkára is.

-Szeretlek -mondja bátortalanul Louis. Harry megkönnyebbülten sóhajt fel, soha nem gondolta volna, hogy lesz egy olyan személy az életében, aki megváltoztatja és az sem érdekelte, hogy az a személy nem akar vele még szexelni és ő sem szexelni akart, hanem Louisal szeretkezni akart és ő sem érezte úgy, hogy ilyen korán kellene megtörténnie, még az sem érdekelte, hogy csak hónapok múlva egyesülnek testileg is, ő várt ameddig Louis azt kívánta.

-Csipked magad Szerelmem! A napkelte nem vár meg -Louis nevetve kelt fel Harry mellől és a fürdőbe ment, ahol egy gyors zuhanyzáson túl esett. Miután Harry is zuhanyzott, kezén fogva mentek le a folyó partjához, ahonnan a legjobban tudják végig nézni a gyönyörű napot felébredni.
Mindkettőjükön rajta volt a pulcsijuk csukjája, mert 5:30-hoz képest dermesztő hideg volt.

-Harry -rángatja meg kicsit Harrynek a kezét, mire az említett azonnal Louisra kapta a tekintetét -Lefagyott a kezem és azt hiszem hozzá ragadt a tiedéhez -kuncog fel angyali hangján.

-Látod még az időjárás is azt akarja, hogy örökké együtt legyünk -lágy puszit nyom Louis ajkaira és tovább sétálnak a folyó partra -Csinálhatok rólad pár képet a tónál? -kérdi Harry, miközben kihúzza a zsebéből a telefonját. Louis megadóan bólintott és a folyó széléhez ment, miközben próbált mosolyogni kevesebb sikerrel -Csodálatosak lettek-mutatja meg a képeket Louisnak.

-Nézd -mutat Louis a napra, ami elő bukkant az erdő mögül. Ámulva nézte ahogy a nap lassacskán betölti az egész teret a gyönyörű sugaraival.

-Tetszik sunshine? -öleli át hátulról Louis derekát.

-Sunshine? -vonta fel szemöldökét Louis.

-Olyan gyönyörű és ragyogó vagy, mint a napsugarak- Harry Louis állánál fogva fordította maga felé és lágy csókba invitálta, miközben a nap sugarai megvilágtották őket.

-Ohh a büdös picsába -egy hangos kiabálás zavarta meg őket, azonban Louisnak túlságosan is ismerős volt a hang. Lassan fordította fejét a férfi irányába, aki pont abban a pillanatban fordult Louishoz. A férfi a cigijét eldobva kezdett el Louisék felé indulni. Harry furcsán nézett a férfire, majd Louisra, aki teljes testével remegett.

-Ne hagyd, hogy bántson -suttogta Louis, amikor a férfi eléjük ért.

-Fiam! Már napok óta keresünk! Azt mondtad, hogy át ugrasz valamelyik barátodhoz, de nem jöttél haza! Anyád már teljesen ki van akadva, nagyon hiányoztál nekünk -Louis megborzong apja hazugságain. Mindig ezt tette mások jelenléte előtt, ő volt a nagyszerű, védelmező apuka, aki aggódik a fia után. A férfi egy lépést tesz feléjük, mire Harry Louist maga mögé húzza -Fiam? Szabad ilyet csinálnod?-vonja fel szemöldökét és végig símit hosszú szakállán.

-Lépjen hátrébb -figyelmezteti Harry, mire Louis apja felforr a dühtől és elkapja Harry pulcsiját.

-Na ide figyelj taknyos gyerek, nem mondom el kétszer! Tökre leszarom ki vagy és miért van nálad a fiam, de a fiamat ezentúl át veszem!- fröcsögi Harry arcába, mire az említett lelöki a másik kezét a pulcsijáról. A férfi elkapja Louis karját és próbálná elhúzni, de Harry közbe lép mégis Louis szívja meg a levét, mert a pofont, amit az apja Harrynek szánt Louis kapta meg, de egy percre sem érzett bűntudatot, mert a tulajdon fiát ütötte meg.
Harry egyszerű mozdulattal kiszabadítja Louis kezét a férfi karmai közül és újból a háta mögé bújtatja, míg kezét egy pillanatra sem engedi el.

Louis apja egy kis bicskát húz ki a zsebéből és Harry felé kezd el hadonászni vele, aki egy ügyes mozdulattal kirúgta a kezéből a bicskát és földre kényszerítette a férfit. Harry felhúzza a földről az apának nem nevezhető férfit és el kezdi lökni arra, amerről jött.

-Találkozni fogunk Boo - fordult vissza az apja egy pillanatra, majd folytatta tovább az útját a horgász felszereléseihez. Harry lihegve fordult a reszkető Louishoz, majd szorosan átölelte, miközben még mindig Louis apját nézte.

-Semmi gond sunshine, itt leszek melletted, hogy megvédjelek!-nézett mélyen Louis szemeibe, amik könnyekkel volt megtelve. Vissza mentek a faházba, ahol Louis mindent elsöprő sírásra fakadt Harry karjai közt.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar kész lesz a rész, habár már tegnap délután kész lett BogiSzab a tanúm rá 😄😄
Egy nagyon nagyon kérdéssel fordulok hozzátok, a tegnapi napon nézegettem a draftjaimat és megakadt a szemem egy régi sztorimon, amit már régen levettem, de most újból ihletet kaptam rá és még mindig emlékszek a cselekményekre, amiket terveztem bele. Legelsőnek a régi olvasóimhoz szólnék, akik talán ismerik a Recovery c. sztorimat, hogy talán megérné e folytatnom? Az új olvasóim pedig ugyan úgy elmondhatják véleményüket a sztorival kapcsolatban, amiben Harry egy tábornok Louis pedig egy Capgras szindrómás katona.
Röviden a Capgrasról:

Ha úgy döntötök, hogy folytassam, akkor neki állok és folytatni fogom, de bizonytalanra nem megyek💕
Előre köszönöm, aki segít nekem és persze köszönöm, aki elolvasta a részt🌹🐝💕