Louis jól ébredt, a szokottnál is jobban. Kipihentnek érezte magát, ami azonnal meglepte őt, hisz nem volt egy olyan éjszaka sem, amit át aludt volna. Mindig fáradtan ment suliba és úgy is ment haza. De most olyan kiegyensúlyozottnak érezte magát és a teste is örült a végig aludt éjszakának. Louis lassan elfordítja fejét és meglepődik, amikor Harryt veszi észre maga mellett aludni. Ajkai kissé el voltak nyílva, s halkan szuszogott, miközben néha-néha motyogott pár szót. Louist kellemes érzés töltötte el, de jól tudta, hogy nem sokáig fogja érezni, mert tovább kell mennie Sydneybe, ahol a nagyszülei már várnak rá esetleg az apja is megjelenik ott. Louis bele borzong az "apa" szóba, hisz nem lehetett egy olyan férfit apának nevezni, aki verte egyetlen fiát. Harry tüsszent egyet, mire magára vonja újból a kék szemű figyelmét.

-Jó reggelt!-suttogja Harry reggeli mély hangján, ami Louist mosolygásra készteti.

-Jó reggelt!-próbál Louis Harry felé fordulni, de a legelső mozdulatnál fájdalom nyílal a hátába.

-Semmi gond nincs! Nem szabad hirtelen mozdulatot csinálnod, rendben?-Louis lassan bólint, miközben próbál lassan lélegezni -Hozok gyógyszert-kel fel Harry Louis mellől és a gyógyszerek közt kezd el keresni, míg megtalálta a fájdalom csillapítatot, amiben van egy kis nyugtató is. Harry leszalad a konyhába, hogy vízet töltsön, majd azzal a kezében megy vissza a szobába, ahol Louis még mindig zihál a fájdalomtól -Fel tudsz ülni?-kérdi Harry, mire azonnal nemleges választ kap, ezért Louis hónaalá nyúl és feljebb húzza sebekkel teli testét. Louis a vízzel együtt lenyeli a kis gyógyszert. Harry segít újból elfeküdni Louisnak, azonban csatlakozik Louishoz és elfekszik mellé.

-Olyan mintha láttalak volna valahol, régebbről-suttogja Louis és Harryre pillant, aki kíváncsian fürkészi a fiút, aki belopta magát a szívébe, csupán három nap alatt.

-Talán osztozunk az érzésen-kacsint Harry, mire Louis arca pipacs pirosba borul és jobbnak véli, ha elfordítja -Ne fordítsd el a fejed tőlem. Látni akarlak-mászik közelebb Harry és egy árva csókot nyom Louis homlokára. Louis zavartan vissza fordul Harryhez, azonban semelyikük nem számít azzal, hogy olyan közel lesznek egymáshoz, hogy jó formán egymás szájából veszik a levegőt.
Harry végig símit Louis beesett arcán és egy puszit nyom ajkaira, majd még egyet, míg csókká nem kapcsolódnak össze. Louis ügyetlenül próbálja Harry ajkai mozgását követni, de így is tudja, hogy eléggé szerencsétlen ebben vagyis a legelső barátnője ezt mondta neki. A csókok újból puszik lesznek, míg el nem válnak egymástól. Harry teste belül felrobban a vágytól és használatba veszi az önmegtartóztatását, hisz ha elengedné magát akkor képtelenül sokáig Louis ajkain lógna, ami talán meg is ijesztené a félénk és szerény fiút. Harry nagyokat lélegezve terül el a hátán és el se tudja képzelni, hogy két perccel ezelőtt mit is tett. Eközben Louis össze zavarva érzi magát, fogalma sincs arról, hogy Harry miért csókolta meg és nem tudja milyen érzéseket váltott ki belőle, amikor ajkaik össze értek.

-Bekenjem a hátad?-suttogja Harry, miközben egyik kezével átöleli Louis vékonyka testét.

-Megköszönném. Képtelen lennék rá egyedül megcsinálni-Louis lassan fordul át hasára, hogy Harry jobban hozzá férjen a hátához. Harry lassan lehajol a fiú hátához, de mielőtt bekenné azt kenőccsel egyenként puszilja meg a sebeket, amiket Dr.Michael varrt össze. Louisnak kellemes borzongás fut végig az egész testén, míg az arcához nem ér a borzongás utórengése. Lassan kenni el a kenőcsöt Louis hátán és ügyel arra, hogy a fiúnak csak kevésbé fájjon. Harry próbálta magát bíztatni azzal, hogy ezt nem a szülei tették vele és senki más, hanem egy kisebb balesetet szenvedett a kék szemű és ezért vannak vágások, lila foltok a hátán, a lábán, a hasán, mindenütt a testén, kivéve a csodás arcát. Harry képtelenül viselkedett, még jobban részese akart Louisnak és tudta előre, hogy Louis kemény diónak számít.

-Tudod volt egy fiú az osztályomba, amikor kicsi voltam. Nagyon hasonlított rád, ő is nehezen nyílt meg és hónapokig epekedtem a nevéért, majd egyszer csak eltűnt. Fogalmam sincs, hogy azóta mi lett vele. Rá emlékeztetsz, ő is pontosan ártatlan és nyugtalan volt, mint te, de ahogy megismertem közelebbről rá jöttem, hogy hatalmas szíve van. Tényleg szerettem azt a fiút és ha most itt lenne előttem biztos, hogy életem végéig magamhoz láncolnám, de azóta 9 év telt el és hiába kerestem;nem találtam meg-suttogja Harry, mire Louis zavartan fordul felé, nem törődve azzal, hogy jelenleg neki fájdalmai vannak.

-Hogy hogy már nem keresed?-törli le Lou Harry arcáról a könnyeket.

-Betoppant az életembe Miles és azt hittem szerelmes vagyok belé, de majdnem egy évvel később jöttem rá, hogy Milesra úgy tekintek, mint a családtagjaimra. Olyan volt a kapcsolatunk részemről, hogy mindent muszájból tettem!

-Miért erőltetik akkor továbbra is?

-Miles szerelmes belém és nem akar elengedni-szusszant egyet Harry, miközben letörli a kezéről a kenőcsöt és vissza fekszik Louis mellé -Mindig is azt hittem, hogy az élet egy habos-babos csokoládé torta, de nem az. Az élet néha kibaszottul nem az, amit elvárnak az emberek ettől a nagy szótól...

-Megcsókolsz újból?-suttogja zavartan Louis, mire Harry ajkai kissé elnyílnak és felkuncog.

-Kérned sem kell rá-Harry ajkai kapocsként ér össze Louis ajkával, félő, hogy nem is tudja majd elengedni, amikor kellene. Lou érzései még jobban össze keverednek, tényleg próbál rá jönni, hogy Harry miért vált ki belőle kellemes érzésket. Talán ez lenne a szerelem? kérdezi magától Louis, de azonnal elveti ezt az ötletet. Harrynek párkapcsolata van -akármennyire is bonyolult- nem szabad ezt tennie, sőt azt sem szabadott volna, hogy engedjen a vágynak.

-Miért sírsz Lou?-törli le könnyeit Harry Louisnak, mire a kék szemű csak most vette észre, hogy könnyekben ázik az arca.

-Nem tehetem ezt a kapcsolatotokkal és ha Miles megtudja kiabálni fog velem, nem akarom, hogy kiabáljon-suttogja erőtlenül.

-Nem fog veled kiabálni, mert megvédelek tőle. Nincs semmi, amitől itt félned kell. A kapcsolatom? Jelenleg a "pasim" más ágyában hancúrozik-nevet fel, de ezzel nem segít Louis büntudatán, sem az érzésein.

-Én..én nem akarom, azt csinálni!!

-Nem kell Louis. Nem arra céloztam, hogy neked is azonnal le kell húznod a gatyádat és kielégíteni a vágyaimat, csupán csak arra céloztam, hogy szingli vagyok-mosolyodik el Harry, mire Lou megkönnyebbülten sóhajt fel.

|Pontosan meg is érkezett a rész, lehet unalmas lett, sőt mi több tudom, hogy az, de ez változni fog!
Csapd ki a vote-ot,ha menő vagy😎|