Martin véres ruhában feküdt egy szálloda padlóján. Már lassan nyolc órája eszméletlen volt, mikor ismét visszanyerte az eszméletét. A feje borzasztóan fájt, keze és lába pedig remegett. Az előző estéből is csak annyira emlékezett, hogy Peter és ő beültek egy bárba. Óvatosan felkelt a földről, ám ekkor meglátta, hogy a keze is csupa vér volt. Miután meggyőződött róla, hogy ez nem az ő vére volt, összeszedte minden erejét, végül sikerült lábra állnia. Az igazi sokk viszont ezután érkezett. Az ágyban egy nő feküdt, szakadt ruhában. Gruber doktor félve ment közelebb a fiatal hölgyhöz, ám érte már nem volt mit tenni. Fogalma sem volt arról, hogy mi és főleg hogyan történt, de azt tudta, hogy valaki szándékosan állított neki csapdát. A folyosó felől lépteket hallott, így ezzel eljött a menekülés ideje. Pár perccel később a szobába a takarítónő lépett be. A idősebb nő rémületében felüvöltött és első reakciója az volt, hogy a mentőket értesítette. 

-Egy sérült nő fekszik a Hotel Isabellában. Kérem jöjjenek nagyon gyorsan.-szólt bele a szobaasszony a vonalba szinte kiabálva, majd a rémülettől megszédülve helyet foglalt az egyik székben

Ezzel egy időben a Medicopter támaszpontján a "B" csapat volt szolgálatban. Miközben Dorothea és Karin a konyhába vonultak vissza egy újabb koktél kikísérletezése végett, addig Alexander az elmaradt jelentéseit gépelte. A bázis nyugalmának sajnos a riadó gyorsan véget vetett. A diszpécser egy rövid tájékoztatót adott az esetről, eközben a társaság minden tagja a helikopterhez futott. Miután az összes ajtó bezáródott, Gruber pilótanő megkezdte a műszerek felkapcsolását. A kellő fordulatszám elérését követően a gép az égbe emelkedett. 

-Medicopter 117 a központnak. Kérem a bevetés további részleteit.-jelentkezett be Dori a rádión keresztül

-Központ a Medicopter 117-nek. Egy fiatal nő fekszik a Hotel Isabellában. Valószínűleg nemi erőszak történt. A rendőrséget is értesítettük.-hangzott a diszpécser válasza. A beszélgetés végeztével a vonal megszakadt, az út további részében pedig mindenki csendben nézett ki a fejéből. Karin csak látszólag volt derűs, igazából nagyon aggasztotta a tény, hogy tegnap este óta nem kapott híreket Martin felől. Thaler doktornő legalább húsz alkalommal próbálta elérni Gruber doktort, ám minden alkalommal csak az üzenetrögzítő reagált. Szerencsére agyalásra most sem volt idő, ugyanis Dori gyorsaságából fakadóan percekkel később már a szóban forgó hotel előtt landoltak. Földet érés után az orvosnő és a szanitéc a két zsákkal együtt szaladtak az ellátására váróhoz. A rendőrök már a helyszínen tartózkodtak és a sebesült megtalálását követően a szállodában kitört a káosz. A doktornő szinte azonnal hozzálátott a feladatához, ám nem kellett sokat vizsgálnia ahhoz, hogy rájöjjön, már nem volt mit tenni. 

-Exitus. Nem vagyok törvényszéki orvos, de szerintem a halál már tegnap este beállt.-állapította meg Karin, miután a kis lámpával belevilágított a megfojtott nő szemébe. A bevetést Francesco vezette, aki egész végig az áldozat körül sündörgött. 

-Szerinted a nőt megerőszakolták?-kérdezte Russo felügyelő érdeklődve, közben egy nyálas csókkal köszöntötte feleségét. Thaler doktornő egy mosolyt erőltetett az arcára és úgy tett, mintha nem zavarta volna a gesztus.

-Biztos, hogy volt szexuális kapcsolata. Ha a szakadt ruhákra nézek, erőszak történt.-válaszolta Karin kimérten. Időközben a hordágy is megérkezett. Mivel erre most nem volt szükség, Alex szinte azonnal el is küldte Dorit. Gruber pilótanő csalódottan ment vissza a géphez, hogy azt előkészítse a felszálláshoz. Már épp indulóban voltak, mikor Thaler doktornő a földön Martin órájára bukkant. A nő bizalma egy percre sem rendült meg, de azzal is tisztában volt, hogy ha Francesco tudott volna az óráról, akkor a bármire képes nyomozó habozás nélkül küldte volna Gruber doktort börtönbe. Mikor senki nem figyelt, az orvosnő egy hirtelen ötlettől vezérelve a perdöntő bizonyítékot zsebre vágva távozott. Percekkel később a mentőhelikopter is elhagyta a szálloda környékét. A jelentés megtétele után a beszéd joga a szanitécet illette meg. 

-Medicopter 117 a központnak. A páciens már az érkezésünk előtt halott volt. Hamarosan küldjük a jelentést. Vége.-zárta le a beszélgetést Schneider szanitéc

***

Martin egy zord és barátságtalan kihallgató szobában ült. Hiába a menekülés, Francesco gyorsan a nyomára bukkant és gondolkodás nélkül vette őrizetbe riválisát. Miután megtörtént a letartóztatás, Karin egyre inkább gyanakodott a felügyelőre, ugyanis az eltüntetett bizonyítékot követően Russónak elméletileg nem lehetett tudomása arról, hogy Gruber doktor és Berger szanitéc előző este a szálloda bárjában vacsoráztak. Miközben az olasz felügyelő a kihallgató ablaka mögül figyelte a gyanúsítottat, addig a doktor feszülten tördelte a kezeit az asztalon, hiszen korábban soha nem került összeütközésbe a rendőrséggel. A férfi tisztában volt azzal, hogy az üveg túlsó oldalán a nyomozó állt, ezért Martin bosszantásból egy vigyort erőltetett az arcára. Látszólagos nyugalmával viszonylag hamar sikerült fel is bosszantania a rendőrt. Alig pár perccel később a két férfi már szemtől szemben ült egymással. 

-Én a helyedben nem nevetgélnék ennyire Martin. A vád gyilkosság és nemi erőszak. Ismerd csak el, hogy te bántalmaztad azt a nőt. A halott rendkívüli módon hasonlított Karinra. Az áldozatban a volt feleséged láttad és miközben megerőszakoltad, végig Karinra gondoltál.-rekonstruálta az eseményeket Francesco színpadiasan, közben mérgében az asztalra csapott

-Neked most nagyon jól jönne, ha tényleg én volnék a gyilkos. Sajnálattal kell közölnöm, hogy a számításod nem jött be, mivel ártatlan vagyok.-tiltakozott Martin vigyorogva, majd hirtelen felpattant a székből, a másik férfi azonban a vállánál fogva visszaültette őt. A feszült helyzet France idegeit sem kímélte, így az lassan kezdett kiesni a szerepéből és miközben az lett volna a dolga, hogy fényt derítsen egy bűntényre, a gondolatai teljesen másfelé kalandoztak.

-Úgy tudom, hogy valaha tőled is elszerették a feleséged. Aljas dolog, hogy te mégis más neje után vágyakozol. Azt hitted, nem veszem észre, hogy csillog a szemed, ha meglátod Karint? Hogy mindig mosolyogsz, ha csak meghallod az imádottad nevét? Vagy hogy gyötör a féltékenység, ha meglátsz minket csókolózni?-tért el Russo felügyelő az eredeti témától és ezzel sikerült rossz fényben feltüntetnie saját magát

-Tehát ez az egész Karinról szól? Egy vétlen nő gyilkosát kellene megtalálnod és te még most is csak drámázni tudsz. Jogról és igazságról dumálsz pont te, miközben te magad vagy az, aki lábbal tiporja a törvényeket.-jegyezte meg Gruber doktor és tőle szokatlan heves gesztikulálásba kezdett. Miután sikerült lehiggadnia, úgy döntött, hogy többet csak egy ügyvéd jelenlétében hajlandó mondani. A két férfi ezt követően néma csendben fürkészte egymást. Martin vágott egy grimaszt, Russo felügyelő pedig keresztbe fonta a karját. A kínos hallgatást a parancsnokság vezetője törte meg, aki az üggyel kapcsolatos fejleményeket hozta. 

-Russo! Engedje szabadon Gruber doktort. A kollégák az előbb hallgatták ki Peter Bergert. A fickó megerősítette, hogy a doktor vele együtt távozott a hotelből.-mondta suttogva a rendőrfőnök, mire Martin halványan elmosolyodott, Francesco viszont alig látott a dühtől

-De egy ismeretlen telefonálótól tudom, hogy Martin Gruber később is visszament a szállodába.-erősködött Russo felügyelő, ám hirtelen el is hallgatott. Mivel az olasz nyomozó azt nem mondhatta, hogy mindezt onnan tudta, hogy ő maga kábította el és vitte vissza Martin a hotelbe, továbbá, hogy az áldozatot is ő erőszakolta meg, okosabbnak látta teljesíteni főnöke utasításait. Az addigi gyanúsított kezéről lekerült a bilincs, így az elégedetten távozott. Miután Francesco magára maradt, helyet foglalt az egyik székben, majd egy ismeretlen számot kezdett el tárcsázni. 

A kihallgatás miatt Karin egész nap nem tudta utol érni Martint. Ráadásul Francesco túllépve a hatáskörét még a gyanúsított telefonját sem adta vissza. Férj és feleség lassan két napja nem hallottak egymás felől, ezért az orvosnő aggodalma hatalmas volt. Egy hang viszont azt súgta, hogy szerelmét a Königssee-nél majd megtalálja. A nőt most sem hagyta cserben a megérzése. Az úton haladva Gruber doktor Mercedesét még a sötétben is jól ki lehetett venni. A férfi egész végig a parkoló járműben maradt, mivel ő is tudta, hogy ezen a helyen Karin és ő majd nyugodtan tudnak beszélgetni. Thaler doktornő beparkolt férje kocsija mögé, ezt követően átült annak autójába. A két fél egy széles mosollyal ölelte át egymást. 

-Hinned kell nekem Karin. Nem öltem meg senkit. Azt elismerem, hogy a halála estéjén láttam az áldozatot, de nem feküdtem le vele és nem erőszakoltam meg. Peter és én beültünk meginni valamit, majd az a nő hirtelen a semmiből bukkant fel. Felajánlkozott nekem és kérte, hogy hívjam meg egy vodkára. Miután egyértelműen a tudtára adtam, hogy nem akarok tőle semmit, távozott.-mesélte el Martin az éjszaka folyamán történteket, közben férj és feleség lágyan összefonta az ujjait. Karin figyelemmel hallgatta végig a beszámolót és maga is próbálta rekonstruálni mi és hogyan történt. Az tény volt, hogy Francesco ismerősei között nem szerepelt a halott nő, de ettől még ismerhették egymást. A vallomást egy rövid hallgatás követte, melynek során mind a ketten ugyanarra a következtetésre jutottak. Mielőtt megszólalt volna, az orvosnő a kabátja zsebéből férje óráját húzta elő. Noha nem mondott semmit, de a férfinak nem kellett sokat találgatnia, hogy rájöjjön, kedvese a védelme érdekében még egy bizonyítékot is képes volt elrejteni. Gruber doktor önkéntelenül is elmosolyogta magát, de azért tartott tőle, hogy ezzel a lépéssel Thaler doktornő is veszélybe kerül majd. 

-Francesco áll emögött is. Az egyetlen bizonyítékot, ami rád utalt, eltüntettem. Annyira félre akar téged állítani az útból, hogy fel sem tűnik neki, közben magát is gyanúba keveri.-állapította meg Karin, mire Martin egyetértését kifejezve bólintott

-Arra még emlékszem, hogy Peter és én lementünk a parkolóba. Onnantól kezdve viszont filmszakadás.-szólalt meg Gruber doktor zavartan és láthatóan fogalma sem volt arról, hogy az alkohol miként került a szervezetébe. Tekintve, hogy ő soha nem ivott, a legvalószínűbb az volt, hogy a poharába a pultos csempészett bele valamit. Miután a történéseket megvitatták, a beszélgetés más irányba terelődött.

-És mit mondtál annak a nőnek, mikor visszautasítottad őt?-kérdezte Karin egy széles vigyor kíséretében és bár nem mondta ki, de leginkább annak örült volna, ha a válasszal együtt egy kedves bókot is hallhat

-Udvariasan visszautasítottam. Megmondtam neki, hogy ő egy klassz nő és bármelyik férfit képes volna boldoggá tenni. De én már megtaláltam életem szerelmét. A nagybetűs Nőt, aki mindig támogat engem, aki megért és akivel minden tökéletes. Az egyetlen nőt, akit kívánok.-hangzott a válasz egy gyöngéd mosoly kíséretében és a doktornő csábos pillantásából nem volt nehéz megérteni, hogy Karint nem is annyira a tegnap esti beszélgetés, hanem a dicséret motiválta. Ez a vallomás több, mint kielégítő volt a nő számára, így annak első reakciója az volt, hogy örömében könnyeket hullatott. Miután elfogytak a könnyek, a két fél közelebb hajolt egymáshoz, a férfi beszívta a felesége parfümének illatát, majd egy sejtelmes vigyor kíséretében megcsókolták egymást.

***

Másnap reggel Martint egy ismeretlen telefonáló találkozóra hívta egy városszéli gyárhoz. A hívó fél egy nő volt, aki állítólag tanúsítani tudta, hogy a szóban forgó gyilkosságot nem Gruber doktor követte el. A találkozóról a férfi egyedül csak feleségét értesítette, aki aggódva várta a legújabb fejleményeket. Martin leparkolt a gyár udvarán, ám nyoma sem volt mozgásnak. Nagyjából tíz perces várakozást követően a kihalt utcában egy nő jelent meg, akiben az orvos a bár egyik pultosára ismert. Mind a ketten elhagyták a járművet, majd tettek pár lépést egymás felé. Elsőként az idegen hölgy szólalt meg.

-A nevem Annika és a szálloda pultosa vagyok. Szeretnék vallomást tenni a gyilkossággal kapcsolatosan. A drogot és az alkoholt, ami az emlékezetkiesését okozta, én tettem az italába. Egy férfi odajött hozzám és pénzt adott azért, ha teszek neki egy szívességet. Nem sokkal azelőtt, hogy maga és a szőke barátja megjöttek, ez a férfi a meggyilkolt nővel beszélgetett.-kezdett el beszélni a fiatal lány, miközben idegesen dobta hátra a haját

-Meg tudja mondani, hogy nézett ki ez a férfi?-kérdezte Martin, majd egy bátorító mosolyt eresztett meg, ugyanis messziről lerítt, hogy a másik fél valósággal rettegett megbízójától

-Sötét bőrű, sötét hajú, magas, jóvágású, izmos férfi. Külföldinek tűnt. Vagy olasz, vagy spanyol. Azt hiszem a halott nő úgy nevezte, hogy...-ám mielőtt a név elhangzott volna, eldördült egy lövés. A hangra Gruber doktor egyből földre vetette magát, majd a tetőn lévő, a Francesco által megbízott mesterlövész újabb lövést adott le. Miután a golyózápornak vége szakadt, Martin ellenőrizte a meglőtt pultos lány életfunkcióit. Sajnos a nőért már nem volt mit tenni, így nem maradt más, mint menekülni. A férfi kocsiba vágta magát és sietve hagyta el a helyszínt. Fél kézzel a kormányt fogta, fél kézzel pedig felesége számát tárcsázta. 

Ezzel egy időben a Medicopter támaszpontján a "B" csapat volt szolgálatban. Dorothea és Karin egyaránt aggódtak Martin életéért, emiatt egyikük sem tudott a jelentések megírására koncentrálni. Thaler doktornő szinte összerezzent, mikor végre megcsörrent a telefon. Habozás nélkül fogadta férje hívását, majd egy rövid beszélgetést követően a háromfős társaság minden tagja a helikopterhez futott. A műszerek sorra kapcsolódtak fel, a rotorok pedig forogtak. Gruber pilótanő csak az alkalmas pillanatra várt, végül a magasba emelte a gépet.

-Medicopter 117 a központnak. Jó napot. Váratlan mentőbevetésünk van Wagrain közelében.-vette fel a kapcsolatot Dori a diszpécserrel

-Értettem Medicopter 117. Sikeres bevetést. Vége.-zárta le a beszélgetést a központ. A bevetés helyszínére tartó út a két hölgy számára egy örökkévalóságnak tűnt. Dorothea igyekezett gyorsan repülni, közben Karin oldalra csúszott a székével, hogy Alexander is hátra tudjon menni. Mind a ketten magukra vették a sárga hevedert, ezt követően az orvosnő és a szanitéc kiültek a gép szélére. Nagyjából tíz perces repülést követően a távolban már látni lehetett Martin kocsiját, melyet egy fekete terepjáró üldözött. Gruber doktor jól vette a kanyarokat, ám a helikopter felbukkanása láthatóan megzavarta a bérgyilkost. A fekete kocsiban ülő figyelme egy pillanatra elkalandozott, emiatt váratlanul belehajtott az előtte haladóba, aki ettől a szakadék szélére sodródott. Thaler doktornő rémülten kapott a szája elé, de azon volt, hogy sikerüljön megőriznie a hidegvérét. Az üldöző terepjáró viszont egyenesen a szakadékba zuhant. 

-Medicopter 117 a központnak. Szemtanúi voltunk egy balesetnek. Egy halott és legalább egy sebesült. Kérem értesítsék a rendőrséget is.-vette fel a kapcsolatot Dori a központtal és ezzel együtt a mentőakció is kezdetét vette

-Alex! Én fogok leereszkedni. Martin mellett a helyem. Te keress valamit, amivel sikerül kibiztosítani a kocsit.-mondta Karin ellentmondást nem tűrően, ezután a kötél megindult lefelé. A járműig vezető út minden gond nélkül zajlott, ám az autóba való bejutás már nehezebb műveletnek bizonyult. Martin aggódva nézte végig a szeretett nőt és csak bízhatott benne, hogy nem most fognak lezuhanni. Óvatosan kinyitotta az anyósülés ajtaját, ezután besegítette nejét az utastérbe. A kocsi nyikorgott, a kerekeknek már nem kellett sok ahhoz, hogy végig guruljanak a hegyoldalon, a sáros talaj pedig még veszélyesebbé tette az amúgy is veszélyes helyzetet. 

-Karin, most szívem szerint megcsókolnálak. De azt hiszem ez nem a legjobb alkalom. Nem kellett volna lejönnöd. Még a végén te is velem együtt halsz.-jegyezte meg Martin. Mivel egyikük sem mert megmozdulni, férj és feleség egymásra nézni is csak alig mert. Mint kiderült, a nőnek volt egy titka, melyet a közelgő halál előtt mindenképp meg szeretett volna osztani a szeretett férfival.

-Nem áll szándékomban most meghalni, de van egy dolog, amiről még soha nem beszéltem. Tizennyolc évesen egy férfi megpróbált megerőszakolni. Máig nem tudom, hogy ki volt a támadóm, mert maszk volt rajta. De a halott lány esete feltépte bennem a sebeket, amikről azt hittem már begyógyultak.-mondta Karin alig hallhatóan. A férfi megrökönyödött szemekkel figyelte feleségét és az érzései szinte az arcára voltak írva. Mindennek ellenére Gruber doktornak sem volt lelki ereje arra, hogy megnyugtassa a zaklatott nőt, mivel ő maga is felkavarva érezte magát.

-Az első barátnőm tizenhét éves volt, mikor egy férfi megerőszakolta. A rendőrség máig nem tisztázta a helyzetet, de sosem fogom elfelejteni a képet, mikor rátaláltam. És utána ugyanazt a dolgot éltem át Lenával. Ha azt mondom, hogy teljes mértékben át tudom érezni a fájdalmad, hazudnék. Egy férfi soha nem lesz képes arra, hogy beleképzelje magát egy bántalmazott nő helyzetébe. Egyet viszont tudok. Soha nem hagylak magadra.-mondta Martin egy apró mosollyal, közben finoman megsimogatta a mellette ülő arcát. Amíg férj és feleség beszélgettek, addig a mentőakció már javában zajlott. Alexander egy faágat tett a kerekek alá, Dorothea pedig beengedte a csörlő végét a kocsi utasterébe. Hiába a biztosítás, a Mercedes lassan, de biztosan gurult lefelé. A két orvos félve nézett össze, majd lassú, de határozott mozdulatokkal felvették magukra a hevedert. A kötél végül az utolsó pillanatban hagyta el a járművet. Miután szeretteit biztonságban tudhatta, Dori fél mosolyra húzta a száját, végül megkönnyebbülten dőlt hátra a székében. 

Miután Martin neve a pultos lány titokban rögzített vallomása után tisztázódott, a gyilkosság és a nemi erőszak vádját is ejtették. Ugyanakkor az igazi tettes kilétére nem sikerült fényt deríteni, ezért az ügy a megoldatlan esetek közé került. Francesco a dühtől tajtékzott, amiért riválisát most sem sikerült félre állítania. Russo felügyelő olyannyira felhergelte magát, hogy ájulás közeli állapotba került, főnöke pedig kénytelen volt őt hazaküldeni. Az olasz felügyelő azt is sejtette, hogy Karin és Martin gyanakodtak rá, de bizonyítékok hiányában a két orvos nem tehetett semmit. A nyomozó az idegességtől kimerülve ért haza, ám hiába szólongatta, Thaler doktornő nem reagált a hívásra. A férfi a negédes hangján szólongatta tovább a bálványát.

-Hallottam, hogy Martint szabadon engedték. Én mindig tudtam, hogy ártatlan.-mondta Francesco egy színlelt mosollyal az arcán, ám válasz továbbra sem érkezett. Russo nyomozó első gondolata az volt, hogy a felesége talán szó nélkül lépett le, ám a hálóból a nő szívből jövő nevetése szűrődött ki. Francescóval hirtelen megfordult a világ és várt még egy kicsit, mielőtt benyitott volna a szobába. Karin iránti szerelme egyre kétségbeesettebb volt és már csak a gondolat, hogy a nőt egy másik férfi is megérintheti gyűlölettel töltötte el. Pánik közeli állapotba került, de azért fél füllel hallotta a szobában zajló párbeszédet.

-Ugye tudod, hogy a nyakam milyen csiklandós?-tette fel a kérdést Thaler doktornő játékos hangnemben

-Tudom, azért csinálom.-válaszolta Gruber doktor nevetve, közben végig csókolta felesége nyakát. Francesco óvatosan benyitott a szobába és amitől a legjobban félt, bekövetkezett. A fotelban Martin ült, ölében Karinnal. Az ajtó ugyanolyan csendben záródott vissza, mint amilyen halkan kinyílt. Russo felügyelő ezután úgy osont vissza a földszintre, akár egy betörő, majd bízva abban, hogy Loritól segítséget kaphat, a Gruber lány számát kezdte el tárcsázni.