A mű eredeti címe: Cross Bones

Terjedelem: 400 oldal

Kiadó: Fumax

Sorozat: Temperance Brennan, 8. kötet

*

Hatalmas lelkesedéssel fogadtam a hírt, amikor megtudtam, hogy az egyik kedvenc könyvsorozatomnak érkezik a folytatása. Még valahogy március környékén megneszeltem, és alig bírtam nyugton csücsülni a Könyvhétre kitűzött dátumig. Az egésznek az lett a vége, hogy már másfél héttel a megjelenés előtt előrendeltem, ezzel további kellemetlen várakozási időt adva magamnak.

Végre valahára megérkezett a kicsike. A sorozat eredetileg az Ulpiusnál kezdett, de mióta az csődbe ment, a Fumax kiadóhoz került a folytatás. Ez a negyedik kötet, amit a Fumax bocsátott a polcokra.

Akik olvasták az előző hét kötetet, azok tudják, de akik nem, azoknak elmondom, hogy noha ezek a történetek szolgáltak alapjául a Dr. Csont című sikeres sorozatnak, Temperance Brennan-en kívül egyik szereplő sem azonos a sorozatbeli karakterekkel. A sármos Booth ügynök helyett egy sármosabb nyomozót kapunk Andrew Ryan néven, Hodgins teljes egészében hiányzik (habár a fájdalmas poénjait pótolják Tempe és Andrew párbeszédei), Angela helyett van nekünk egy Gabby-nk (illetve egy bizonyos ideig...), Brennan Kanada és Amerika között ingázik, szóval... Csak egy általános könyv-sorozat/film viszonyban áll a kettő egymással.

*

A Szent csontokban Andrew Ryan még mindig szőke, és a szeme továbbra is a Windows 94 kékjével vetekszik, LaManche még mindig morcos, Birdie Charlie kakaduban talált társra, Claudel... Claudel nyomozó pedig ebben a sztoriban nem szerepelt. Kaptunk helyette egy igencsak elszánt régészt Jake Drum személyében.

Amikor kinyitjuk a könyvet, először egy köszönetnyilvánításba botlunk. Utána egy sejtelmes címmel találjuk magunkat szembe: Tények. Az írónő itt közölte a fontosabb tudnivalókat a hatvanas években zajlott maszadai ásatásokról, és ezekre emlékeznünk kellene majd a későbbiek során.

Az igazi történet ott kezdődik, hogy a mi Brennan-ünket egy oszladozó holttesthez hívják ki Montrealban,akiről később kiderül, hogy zsidó vallású.

Hogy ne legyen ilyen egyszerű a dolog, boncolás után Brennan kap egy borítékot az egyik résztvevőtől, ami alaposan megbonyolítja a helyzetüket. A borítékban nincs más, mint egy fénykép egy csontvázról. Temperance feltelefonálja a régész ismerősét, aki elhadar kábé három történelemórára való információt Maszadáról, és arról, hogy ha kiderül, kié volt a csontváz, az alapjaiban rengeti meg a keresztény dogmákat.

És itt vesztem el. Innentől telje sötétség, káosz, balladai homály. Túl sok lett a törióra, kevés a nyomozás, a fordulat. De mindegy, folytattam a küzdelmet, mert ahogy Szenilla tanította: csak ússz, és evezz.

Úsztam, eveztem, közben apátok haltak meg, Temperance sakálokkal és a zsidó hit védőinek legelszántabbjaival küzdött, a nyomozás lelassult, és Jézus családi kriptája is a középpontba került, a könyv címéhez hűen. A borítékban lévő képen Jézus csontváza lenne? Ha nem, akkor kié?

Brennan és Ryan több órát görnyedtek pár kinyomtatott telefonszám-lista felett, és elkezdtek megvilágosodni, a gyilkos kézre került, a történet pedig véget ért.

Én pedig falnak mentem az utolsó két fejezettől és a csontvázak sorsától.

Nem akarom elspoilerezni, ezért csak egy... na jó, hat hét szó: Komolyan ezért volt az a sok törióra?!

*

Hogy őszinte legyek, másra számítottam (igen, a cím ellenére is). Sokkal több volt benne a történelem és a történelmi szakszó, mintsem az orvosi, amit egy krimitől vártam volna krimi ez egyáltalán?, több figyelmet kapott a régészeti oldal, semmint a gyilkos kilétére való összpontosítás. De végül is Kathy is régészként kezdte, így elfogadható egy-két ilyen könyv.

Szívesen olvasnám a Ti véleményeteket is, ha találkoztatok már ezzel a könyvvel! :)

Imádom Kathy Reichs leírásait az őt (Tempe-t) körülvevő dolgokról, és az érzésekről, amit azok kiváltanak benne! Ezekből hál' Istennek nem volt hiány ebben a könyvben sem.