Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

00.31

Végül a barna bikinim mellett döntök mert az kevésbé sápaszt. A fürdőruha fölé egy bézs inget vászoninget és a hozzá tartozó rövidnadrágot veszem, a többi cuccomat pedig egy sötétbarna hálótáskába pakolom, majd a napszemüvegemet magamhoz véve elindulok a kikötőbe. A szállodám viszonylag közel van a parthoz így sétálva sem megerőltető az út, mivel kocsit nem béreltem erre a pár napra.

Ahogy megérkezem a kikötőbe elkezdem keresni a Charles által leírt hajót, de nem tudok elvonatkoztatni a csillogástól ami a kikötőben fogad és ismét meg kell állapítanom hogy ez a város valahogy minden egyes alkalommal szebb mikor itt járok. Természetesen meg kell csörgetnem Charlest hogy melyik az ő hajója, mert az istenért sem találom meg, pedig azt mondta nem különösebben kicsi. Végül a kiállunk a ház, jelen esetben jacht elé és integetünk módszer működik. Mosolyogva sétálok a mólón Charleshoz, mikor végre észreveszem és üdvözlés képpen megölelem.

-Hihetetlen hogy nem voltam képes megtalálni ezt a jachtot!-rázom meg a fejem nevetve, miközben elindulunk fel a hajóra.-Cipő le?-kérdezem mielőtt fellépnék a fedélzetre. Nem tudom hogy mi a szokás, de én magamtól levenném ha nekem lenne hajóm.

-Hát én le szoktam venni.-vonja meg a vállát, mire már veszem is le a cipőt. Mikor felnézek Charles mosolyogva néz és nem tudom eldönteni mit látok a szemében. Talán hálát.-Az egyik kabinba pakolhatsz nyugodtan.-néz rám, majd zavartan elkapja a fejét és elindul a hajón. Mosolyogva követem, aztán a mosoly az arcomra fagy mikor meglátom a napozó lányt a hajó orrában. Charlesnak nincs húga sem nővére, Arthur pedig végül csak később tud jönni, már ha tud, és ő az egyetlen akinek nem ismerem a barátnőjét. Szóval a csaj kizárásos alapon Charles barátnője. Miért fáj ez nekem ennyire???

-Charles ő ki?-kérdezem a lány felé biccentve, aki annak ellenére hogy nem ismerem, nagyon szép és nagyon szőke.

-Ja ő a barátnőm Jessica!-na megint igazam volt, köszi élet a gyomrost, de én boldog akartam lenni nem tapasztalt! Meg igazán nem tűnik fel hogy ebből a hibámból nem tudok tanulni??? Azt hiszem el kell gondolkodnom a Charlessal való kapcsolatomon, nagyon.

-Aha. Ez tök jó. Mikor ismerkedtetek meg?-kérdezem félve. Egész szünetben beszéltünk, tényleg szinte minden nap mégsem említette a lányt.

-A nyaraláson. Egyből megtaláltuk a közös hangot,-hát ezt mondjuk, a csajt elnézve gondoltam.-aztán pedig kapcsolatban maradtunk miután haza jöttünk és most itt vagyunk.-meséli pedig engem a legkevésbé sem érdekel hogy szedte össze ezt az újabb aranyásó cafkát. Mert a csaj tipikusan úgy néz ki, hogy már látásból megmondod róla hogy gold digger. Nem tudom miért de úgy látszik Charlesnak nincs jó ízlése lányok terén, mindig megtalálja azokat akik ki akarják használni.

-Baszki elfelejtettem a húst!!!-káromkodik hirtelen Charles és már el is tűnik mellőlem. A cafka, bocsánat Jessica felnéz a hangra, mire kényszeredett mosollyal intek neki, majd Charles után megyek, mert nem hagy nyugodni hogy milyen húsról beszélt. Ahogy belépek a konyhába megértem, és azt is hogy miért káromkodott. Nem tudom mi lett volna a terve, de a fekete hús ami az asztalon füstölgött egész biztosan nem az.

-Azt hiszem segítségre van szükséged!-állapítom meg a nyilvánvalót hangosan.

-Nem tudom hogy történt!-tárja szét a karját.-Szerintem eddig senki nem volt a hajón aki képes lenne főzni!-teszi hozzá, mire elnevetem magam.

-Akkor segítek! Mikor jönnek a többiek? Mennyi időnk van?-kérdezem és lerakom a cuccomat a pultra.

-Olyan négy után jönnek.

-Akkor van még időnk. És mi lett volna a koncepció?

-Nem tudom. Csak az lett volna a lényeg hogy ehető legyen!-támaszkodik elkeseredetten a pultnak.

-Merre vannak az alapanyagok?-fordulok körbe.

-A hűtőben meg a felső polcokon.-mutat körbe a konyhában, én pedig elkezdem megnézni az említett helyeket.-Át viszem a cuccodat a kabinba oké? Csak hogy ne legyen útban.-nyalábolja fel a táskámat a pultról.

-Oké!-bólintok, miközben a paradicsomokat szedem ki a hűtőből.-Görög saláta, serpenyős krumpli és grill jó lesz?-szólok utána, mire Charles vissza fordul az ajtóból.

-Szerinted? Én ezt alkottam.-mutat az asztalra, mire elnevetem magam.

-Oké értem, neked már bármi jó ami ehető!-állapítom meg, mire Charles nevetve bólint és távozik.

-Hol van kés?-kiáltok ki a konyhából Charles után.

-A sütő melletti fiók! Tálat pedig a felette lévő szekrényben találsz!-kiált vissza, én pedig nekilátok a vacsora előkészítésének.

-Azért ezt a látványt el tudnám fogadni minden nap!-szól hirtelen Charles, mire felé kapom a fejem. Az ajtót támasztja és engem néz. Nem is hallottam mikor jött vissza.

-Mit?-kérdezem és folytatom az uborka darabolását.

-Téged a konyhámban.-válaszol kacsintva. Most jól hallottam??? És a barátnője kint napozik?! Mi az édes franc történik.

-Inkább vágd fel a paradicsomot Char!-nyújtom felé a tálat, hogy leplezzem a zavaromat.

-Oké!-löki el magát az ajtófélfától és beáll mellém.

-Fűszereket...

-A felső polc, a mosogató felett!-vágja rá még mielőtt befejezném.

Charles zseniális kukta, egyből tudja mire van szükségem, néha nem is kell kérdeznem. Csak azt nem tudom hogy nem tud főzni, ha ilyen jól mozog a konyhában. Az elégett hús helyett végül Daniel és Heidi hoznak frisset, és míg Charles a fedélzeten beszélget az időközben megérkező többiekkel, segítenek is előkészíteni. Mire mindenki megérkezik a vacsora is készen áll az elkészítésre.

Kezemben egy tálca üdítővel megyek fel a fedélzetre. Mindenki mosolyogva üdvözöl, a lányok segítenek lepakolni egy biztonságos helyre, majd Charles elkiáltja magát hogy "indulunk!" és a jacht ki siklik a kikötőből. A srácok felmennek Charleshoz beszélgetni, mi lányok pedig kifekszünk napozni a hajó orrába. Én mondjuk nem veszem le az ingem, de Kika és Heidi is bikinire vetkőzik, Charles csaján pedig nem is volt más. Mi próbálunk beszélgetni Jessicával az út alatt, tényleg és őszintén érdeklődve, de a csaj sík hülye. Hiába kérdezünk tőle bármit, ha a kérdés nem ruhákról, sminkről vagy körmökről szól, nem tud értelmesen válaszolni. A mi témáinkhoz pedig, amik tartalmazzák az idei szezont, a srácok teljesítményét, egyéb sportot és más "világi" dolgokat is, hozzászólni sem tud. Szóval kivonja magát a beszélgetésből és a telefonját babrálja, mi pedig egy idő után már nem is próbálkozunk azzal hogy bevonjuk.

Végül egy kisebb öbölben állunk meg, épp annyira messze a kikötőtől hogy már ne zavarjon minket senki, és a srácok egyből beugranak a vízbe fürdeni. Miután kellően összefröcsköltek minket is, inkább úgy döntünk a lányokkal hogy mi is bemegyünk hozzájuk.

Éppen leveszem az ingem és a törölközőmre dobom, mikor hatalmas fütty hangzik a vízből. Egyből hátra kapom a fejem és mikor meglátom hogy Max elismerően bólogat csak lemondóan legyintek. Bár látszik hogy nem gondolja teljesen komolyan, legalább is remélem.

-Menj a kurva anyádba Verstappen!-kiáltok vissza neki, mire az egész társaságból kitör a nevetés és a következő pillanatban Maxot fejbe találja egy ismeretlen irányból érkező úszógumi. A fejetlenséget figyelmen kívül hagyva a hajó széléhez sétálok és egy fejessel a vízbe ugrok. A hullámok jótékony csendként zárulnak össze a fejem felett, és bár hidegebb a víz mint amire számítottam, elképesztően jól esik. A hajamat hátra simítva jövök fel a víz alól. Természetesen Daniel egyből arcon fröcsköl, de engem se kell félteni, egyből visszatámadok és parázs vizi csata alakul ki közöttünk. Öt percembe kerül hogy felmásszak a hátára, addig sikerül ellenállnia. Vízi csatában mindig az ellenség hátára kell mászni, mert azzal meggátolod a direktben támadásban és mély vízben még fenntartani sem tudja magát. Ezek után Daniel gyorsan megadja magát és elismeri hogy nyertem, majd vissza megy a többiekhez és csatlakozik a gumimatracért folyó küzdelemhez. Azt mondjuk nem tudom hogy a srácoknak honnan van felfújható unikornisuk és ananászuk, de a lányokkal hamar elfoglaljuk az unikornist, aztán meg nézzük ahogy ölik egymást az ananászért.

-Szerintem el fogtok süllyedni ha még te is felmászol rá Dan!-kiáltok oda a srácoknak, mikor egyszerre öten akarnak felmászni szegény felfújható a matracra.

-Ne légy kishitű Fruzsi!!!-kiált vissza Max, aki a kupac legalján fekszik és a következő pillanatban víz alá kerül a feje, mert a matrac tényleg elsüllyedt úgy hogy Daniel is felmászott rá.

-Én szóltam!-vonom meg a vállam és a lányokkal nevetve nézzük ahogy a pasik a vízbe borulnak. Az egész olyan mint amilyennek az egyetemi éveimnek kellett volna lennie, csak szórakozunk és nem érdekel minket semmi.

A vízben nagyon gyorsan repül az idő, már este hat is elmúlik, mire vissza mászunk a hajóra és a lassan lemenő nap fényében beszélgetve várjuk hogy megszáradjuk. Hiába kerülnek elő a poharak és a koktélok, de valahogy senki nem iszik olyan sokat hogy tényleg részeg legyen. Ez olyan minőségi együtt töltött idő, amire mindenki emlékezni szeretne, és amit mindenki tisztel annyira hogy ne rontsa el egy esetleges rosszulléttel. Ahogy a fedélzeten beszélgetünk és nézzük együtt a naplementét, valahogy béke van és ezt az egész társaság érzi. Az egyetlen aki kilóg közölünk az Jessica, de valahogy senkit nem érdekel annyira hogy bevonjuk a beszélgetésbe A legfurcsább hogy még Charles is inkább velünk beszélget, így a barátnője a telefonját bámulja és teljesen ki is vonja magát a beszélgetésből. Este nyolckor látunk neki megcsinálni a vacsorát, közösen, ami szerintem ritka egy ilyen nagy társaságban. Majd végig beszélgetjük az étkezést és annyira már senki nem hogy össze pakoljuk a romokat. Tele hassal terpeszkedünk az ülőgarnitúrán a vacsora romjai felett és csak beszélgetünk, poénkodunk, nevetünk megállás nélkül. Valakinek mindig van új témája és az idő lehülésére is csak az a válszunk hogy a fiúkra felkerülnek a pólóik, ránk lányokra meg valamelyik pasi pulcsija. Mondjuk rám Charles pulcsija kerül, ami cseppet érdekes, de a barátnője vacsora után bement az egyik kabinba aludni, szóval neki nincs rá szüksége, más pedig nem akarta nekem kölcsön adni a sajátját. Mosolyogva nézek végig a társaságon. Lando Carlos ölében ül, Daniel Heidi ölében fekszik, Pierre pedig Kikát öleli át hátulról. Max Daniel lábát piszkálja egy fogpiszkálóval, ami rettentő szórakoztató csak senki nem érti miért csinálja. Charles pedig mellettem ül és Pierrel nevet valamin. Keze mögöttem pihen az ülő alkalmatosság háttámláján, láthatóan nagyon jól érzi magát és tényleg kivirult mióta mindenki itt van. Az egész társaság boldognak tűnik és őket nézve rá jövök hogy én is az vagyok, amiért itt lehetek velük.

-Ide nézzen mindenki!-szól ránk Max, mire mindannyian belemosolygunk a feltartott telefonba.

-Ez tök jó lett!-jegyezem mikor megmutatja milyen lett a kép.-Felrakhatom instára?-fordulok körbe, mire mindenki bólogat, majd a legtöbben elő veszik a telefonjukat és közösen összerakjuk mindenki posztját a nyári szünetről. Danielnek kifejezetten jó képei vannak rólunk, tök jól fotóz, de a versenyt, már ha az volt, Lando nyeri.

Végül bőven kettő után kötünk ki a parton és mindenki úgy köszön el hogy a pályán találkozunk. Ez pedig teljesen igaz, a legtöbbjükkel tényleg csak ott találkozom, ez alól kivétel Charles és Carlos, mert ők előbb is fognak látni. Mosolyogva alszom el, mert annak ellenére hogy Charles barátnője, már csak a tény is hogy létezik, egészségtelenül zavar, a mai nap tényleg nagyon jó és emlékezetes volt.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro