Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Negyedik rész.

-She..Shebastian...-szólítottam a démont, két köhögés között. 

-Jól érzi magát, Fiatal Mester? 

Nem érzem jól magam...Ráz a hideg, hányingerem van. 

Talán nem kellett volna...Rejtőzködnöm a komornyik elől, egyszerű gyávaságból. 

-Kérem, engedje meg hogy segítsek magán.-mondta Sebastian, majd jéghideg tenyerét éreztem meg homlokomon. 

-A kezed...Rettentő hideg..-futkározott a hideg testemen. 

-Elnézését kérem. Magas láza van. Az orvos már ilyen késői órákban nem megy el sehova sem, így kérem bízzon bennem. 

Bólintani sem bírtam. Csak hagytam, tegyen amit akar. 

***

Égető forróság...Az égett hús és ruhaanyagok szaga hányingert keltett gyomromban. Ki kell innen jutnom! 

A lépcsők sosem akartam elfogyni. Kétségbeesetten törtem be szüleim szobájába..

-ANYA!!! APA!!!

Akkor dőlt rájuk egy fa gerenda. Porrá zúzta testüket...Vérük a lobogó, vörös lángnyalábokra fröccsentek, de az életnedv hamar megalvad, s az is égni kezdett. 

-Anya....APA...-kiabáltam, próbáltam halott testüket kiszabadítani az egyre forróbb helyiségből. 

Össze fog omlani az egész épület! Menekülj!

De nem moccantam. A füst egyre nagyobb felhőbe gyűlt össze, végül későn mozdultam. 

Abban a ketrecben ébredtem fel. 

Ez nem lehet! Nem! Hogyan?! 

-SEBASTIAN!-ordítottam teli torokból.

De nem jelent meg. Hol van?! Miért..? Miért nem jön elő, és visz ki ebből a pokolból?!

-..er. Fiatal Mester, ébredjen!

-Sebastian!-ültem fel, és fejeltem le szerencsétlen démont. 

-Ennyire rossz álmai vannak?

-Igen...Van egy pár..Verzió.-motyogtam. 

-Kérem, feküdjön vissza. Megmérném a lázát. 

Annyira..Más a viselkedése. Alig vagyok tizenegy éves és mégis..

Úgy kezel, mint egy felnőttet.

-Nagyon elrévedt. Min gondolkozik ennyire, Fiatalúr?-mondta, miközben enyhe mosoly bújt meg ajkai között. 

-Nem is látszol démonnak. 

-Tessék?-kérdezte zavartan.-Hogy érti ezt? 

-Teljesen emberi külsőd van. Azt hittem lesznek fekete szárnyaid, ördögszarvaid. De mégis emberként viselkedsz. Mégis hogy lehet ez? 

-Eddig igen sok mesterem volt, de eddig ön az egyetlen, aki különbözik a többitől. 

-Mégis miben lennék más? Fiatalabb vagyok? 

-Valószínűleg igen. De önt nem szennyezte be a kétségbeesés árnyéka és a bűn. 

-Szerinted az nem számít véteknek, hogy alkut kötöttünk? 

-Ez vallásra és egyéniségekre válogatja. Nem hinném, hogy ez vétek. Mindent más-más szemszögből megvizsgálva különböző eredményeket kapunk. Ha az ön szemszögéből figyelném meg, valószínűleg a vélemény vétek lenne. Ha viszont egy papéból, akkor eretnekség. Az enyémből nézve, nyeremény. 

-Hány éves vagy, Sebastian? 

Ha az emberi valóját nézzük...Alig huszonhárom éves lehet. 

-Attól függ, melyiket szeretné tudni? 


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro