Bocsesz megint! Szarul van megcsinálva a napi rutinom... igyekszem meg nem is xD mert az ihlet nagyban kerülget😭
Nemigazán néztem át így hibák százai lehetnek benne. Majd egy szebb napon átnézem.
Jó olvasást❤

Miután elváltam ajkaitól csak bámultuk egymást. Már fogalmam sincsen mi fog velünk történni. A szemeiben visszatükröződtem. A látvány, ahogy az élvezet végigsuhan az arcán, mert hozzáértem. Csak ez miatt meg tudok keményedni. Kezei kalandozni kezdtek a derekamról. Először csak a pólómon keresztül simogattak, de egy kis idő után az anyag alá csúsztatta hatalmas kezeit. Végig teperte hasfalamat, addig én ajkait ízlelgettem mohón, de óvatosan. Ne tudtunk betelni saját elfoglaltságunkkal. De egy hirtelen ötlettől vezérelve csípőmet ringatni kezdtem ölében. A hangja! Libabőrös lettem a férfias morgásától. Rezegni kezdett a telefonom s mellé hyung is berontott az ajtón.... (bocsi kerülöm mint a forró kását xD)

-Kook behívtak minket! Öltözz.- de itt abba is hagyta. Gondolhatta hogy mit fog a szobában találni de valahogy sikerült lesokkolódnia s szinte hallottam az állát koppanni a padlón. Mi csak voltunk. Én újra őt néztem s egy sunyi mosollyal arcomon rendesen ránehezedtem férfiasságára majd álltam is fel a telefonom miatt. Hatalmas élvezettel és fájdalommal teli nyögés hagyta el az igen képzett beszélő szervét. Majd nagy nehezen ő is lábra állt, de ahogy rám nézett valahogy átfutott gerincemen egy érzés. Mely azt sugallta hogy megszívom ha újra találkozunk. De folyton rezgő telefonom kezembe vettem s le csekkoltam mi lehet annyira fontos.

•6 nem fogadott hívás
-Jin 22:34
-Wohun 22:40
-Wohun 22:56
-Wohun 23:26
-Stive 23:35
-Stive 23:37

•10 üzenet

Wohun:
-Mr.V épségben van?
-Nem sérült meg?
-Kérem, uram jelezzen vissza!
-Mister!
-Miért nem válaszol a hívásra?

Stive:
-Uram!
-Lemerült az aksi vagy szándékosan kapcsolta ki?
-Remélem nem sérült meg!
-Kérem válaszoljon.
-Mondja hogy szándékosan csinálja!

Hupsz...... úgy látszik aggódtak rendesen. Ezért szidást fogok kapni.

Wohun
-Jól vagyok. Bocsi. (V)
-Hála égnek. (W)

Stive
-Jól vagyok na. Nem kell rámszálni. (V)
-Aggódtunk. (S)

-Én úgy is rád mászok, nem kell másnak!- suttogta fülembe Kook amitől megijedtem. Kuncogni kezdett reagálásom láttán.

-Miért is? Nem mondták még, hogy ne nézz bele más cuccába?- háborodtam fel jogosan.

-Elég a beszédből gerlepár. Munka van. Mi megyünk...-
-Én is, haza megyek.- vágtam közbe az idősebb mondandója alatt. Bolintott s együtt távoztunk a lakásából. Ők a járőr kocsival mentek ami itt parkolt le előttünk hogy bevigyék őket. Intettem s hazafele vettem az irányt. Sötét volt, hisz lassan éjfél. Mindig ilyenkor szoktam írni üzenetet Jin hyungnak ha valamit ünneplünk. Így most se volt máshogy. Telefonomban előkeresve nevét pögyögtem hogy : Boldog Névnapot Hyung!♡ : el is küldtem.

Séta közben az előttem lévő tájat néztem és bambultam. Nem kell ébernek legyek, mert a fegyvereim a kabátom alatt lapulnak. Az utcán a sötétséget néhol az utcalámpák szakították meg. Homályt fedve a két domináns szín közé. A házak mentén a kerítések mellett minden fa és más növény ilyesztő árnyakat vetített vagy az aszfaltra vagy maguk mögé. Óriásoknak mutatták magukat, hogy elijesszék az idegeneket. Hogy megvédjék törékeny száraikat melyeket a nappali fényben csalogatja az embereket a letépésükért. Olyankor haldokolnak, fájdalmat éreznek. Mégis pont a gyönyörűségükért s törékenységükért bántják őket. S mikor komótosan feljön a hold az égre, hogy a teljes sötétséget részlegesen megszüntesse. Hogy olykor még rémisztőbb képeket vetítsen eme ártatlan lények árnyékával. S a szél segítségét kérve kocogtatja össze a az ágakat és leveleket, hogy minél több démont idézzen az éjszakába. Eme szép gondolatmenetemet egy távolból közelítő kocsi hangja zökkent ki. Nem zavar igy megyek tovább. De látom hogy lámpája kicsit sem mozdult a távolság csökkenése óta, így kénytelen vagyok megfordulni. Hangos csikorgás és motor zaja. Hatalmas éles villogás bántja a szemem és akadályoz a tiszta látásban. Minden hirtelen történt.
•••

JIN pov.

Este hívtam Tae-t de nem vette fel. Így egy vállrándítással letudtam hogy alszik. Éppen egy üzleti útról tértem vissza újonnan. -Végre itthon.-
Táskámat leraktam az ebédlő asztalra s azon nyomban mentem is zuhanyozni. A kabinba beállva megnyitottam a forró vizet. A gőztöl az üveg ajtók teljesen párásak lettek. Szeretek rajzolni rájuk ilyenkor. Mindenféle formákat rajzoltam a párás felületre, miközben a víz égette a bőrömet. Felvettem a dinnyés tusfürdőmet és felhabosítottam a testemen majd hagytam szépen lefolyni magamról. Kiszállva megtörölköztem s a derekamra se tettem vissza. Minek? Itthon vagyok. Így anyaszült meztelenül mentem a szobám gardrób ajtajához. Kinyitottam és a kis szobába bemenve kiválasztottam a dögös ruhákat. Elvégre csábítani megyek. Ne gondoljatok rosszra. A pasimat minden alkalommal le akarom venni a lábáról. Eddig is ezt csináltam.

Vissza mentem a konyhába s a kulcsaimat magamhoz vettem. Bezártam az ajtót s a kocsimba szálltam. Viszonylag jól vezettem egy két bökkenőn kívül. Leparkoltam a korház parkolójában s leállítottam az autót. Belenéztem a pillantó tükörbe és megigazítottam világos barna tincseim. Mikor úgy ítéltem, tökéletes szálltam is ki a járműből. Mondjuk így is úgy is kócos lesz... Kinyílt előttem az ajtó és a portás sehol sem volt. Remek, és még síri csend sincsen. Habár, párom privát szobát kapott, nem árt az óvatosság. A szobájához érve kopogtam s nyitottam is az ajtót. Szerencsémre nem aludt, így nem keltettem fel. Amint meglátott széles mosoly terült el arcán s addigi tevékenységét avagy az olvasást abba is hagyta.

-Szia drágám, hogy vagy ma?- kérdeztem hisz a fizikai sérülések is bonyolultak, emberenként más.

-Kicsim, kezdtem unni ezt a száraz anyagot. Úgyhogy mi lenne ha.- kezdte húzogatni szemöldökét és megnyalta alsó ajkát. Hát igen, egyre jár az agyunk. Becsukom magam mögött az ajtót és ráfordítom a zárat. Elvégre személyi szoba, bőségesen fizetve van érte. Az asztalhoz sétálok és lepakolom a cuccaim a kabátommal együtt.

Az ágyhoz mentem és leültem a szélére. Egymás szemébe néztünk, majd megöleltem párom és nyomtam egy puszit a nyakára majd lassan kijjebb hajoltam, hogy az arcára is adjak egyet. Addig az ő kezei sem maradtak egyhelyben. Hátamról simogatva csúsztak először a tarkómra, mint a törődés jelképe nálunk s onnan egészen a derekamig merészkedett. Végül elhajoltam tőle, de kárpótlásul egy puszit adtam a dús ajkaira. Tetszését kimutatva markáns kezei fenekemre vándoroltak s masszírozva markolgatta, mint egy stresszlabdát. Jóleső sóhajok hagyják el számat érintése miatt. Közel húzott magához és rátapadt ajkaimra. Szenvedéjes és izgató volt, megnyalta ajkamat bebocsátásért és hezitálás nélkül adtam meg amit akar. Nyelvemet vad táncra hívta s addig erőt gyűjtött magán hogy az ölébe tudjon rakni. De persze ezt nem engedtem neki, hisz még sérült. Ezért könnyű szerrel dobtam le magamról felesleges holmijaim s készségesen ültem a helyemre amit már régóta én birtoklok. A takarót fel húzta hátam közepéig hogy ö nem is tudom miért, talán hogy ne fázzak. Na mindegy.

Karjai közre fogták derekam s teljesen magához húzott. Érintkezett felsőtestünk s éreztük egymás melegét. Egyre jobban dobogott szíven a mellkasomban s egyre jobban dobolt a hallójárataimban. Szeretem ezt az érzést. Észleltem lenti problémáim, amik nem is annyira azok. Ezért férfiasságához dörgöltem magam, hogy a kedvenc morgásomat hallhassam. De persze én sem maradtam csöndben. Kedvesem végig csókolgatta egész felső testem s két pontnál nagyon le ragadt. Mégpedig a mellbimbóimnál. Egyiket szájába vette és nyelvével kőrözött rajta és rendesen meg és szopogatta. Másikat hosszú ujjaival morzsolgatta hogy ne árválkodjon s maradjon ki az élvezetből. Légzésem egyre szaporább lett s testhőm is megemelkedett. Csak annyit tehettem hogy két karom a nyakába tettem majd egyik kezem haját cirógatta vagy éppenséggel még kellemesnek mondhatóan tépte tincseit. Megunva munkásságát újra simogatni kezdett majd megállapodtak derekamon s egy újabb csókba invitált. Egyre jobban hajolt felém és tartott kevésbé, igy hagytam hogy a gravitáció tegye a dolgát. Így szépen lassan helyet is cseréltünk, hisz az öléből a hátamra kerültem. Fokozatosan kezdett haladni lefele apró csókjaival s úgy szedte le mindkettőnkről a maradék ruha darabokat. Minden érintését kéjes nyögéssel díjaztam. De amikor leért a totálisan álló farkamhoz, rám nézett s még a tetejében a leheletét is éreztem merevedésemen. Kezdett megfeszülni testem a sok várakozástól s mikor végig nyalt hosszomon be kellett harapjam ajkaim hogy ne visszhangozzon az élvezkedő hangom a folyosón. Ezzel egyetemben buggyant ki előváladékom s folyt le vagyis folyt volna le ha nem kapja be tövig nemességem. Az érzés mikor minden irányból ingerelik azzal valami elképesztő extázist lehet átélni. Míg ezekre a gyönyörökre figyeltem váladéktól tocsogó kezét bejáratomhoz tette. Betolta az elsőt ami egykicsit fájt de egy két pillanat múlva újra a gyönyör kapujában találtam magam amíg a második be nem került s ollózni nem kezdett. Mondhatni régen voltunk együtt így ezt nehezebben szoktam meg. De a harmadik, ha nem szopna akkor lehet üvöltenék. Igy is könnyezni kezdtem s a lepedőt is markolásztam, hogy minden másra figyelni tudjak csak ne az aranyat érő ujjaira. Fejét elemelte a kicsi Jintől s elém tornyosulva meg támaszkodott egyik karján.

-Abba hagyjam Jinnie? Ha nagyon fáj akkor nem kell, tudod.- közben puszilgatta arcomat s számat egyaránt.

-De én akarooooom! Kérlek folytassuk drágám!- nyafogok, hisz már egy ideje mindketten fel voltunk húzva. Kiskutya szemekkel támadtam lelkiismeretét és egy beletörődött sóhajjal megnyomta prosztatám amire hangosan nyögtem s kihúzta ujjait belőlem.

Elhelyezkedett s bejáratomhoz illesztette makkját. Be fogta a számat s egy határozott mozdulattal vágódott belém. Rohadtul fájt, de mindig így csináltuk. Hagyott egy kis szünetet várva, hogy felemeljem csípőmet. Mikor megtettem azzal a lendülettel kapcsolt gyors tempóra. Eléggé nyikorgott a kórházi ágy mit ne mondjak. Az első néhány behatolásnál megtalálta gyönyör központom és egész végig azt az egy pontot ostromolta. A szobát minden szexre jellemző hang betöltötte, imádom. Ahogy a csípője a fenekemnek ütközött minden alkalommal, az eszem megáll. Szó szerint nem tudtam másra gondolni csak hogy általa és vele egyszerre érjem el az orgazmust. Ennél a gondolatomnál ismét ráhajolt már szét harapott ajkaimra én meg újra átkaroltam a nyakát. Ekkor max sebességre kapcsot ami aggódásra intene ha tudnék gondolkodni. Tuti hogy odakinn meghallhatják. Nem bírtam a légzésemre figyelni. Csak nyögdécselni tudtam. Hasamból éreztem a vágyaim kiteljesülését és ahogy láttam arcát neki sincsen sok hátra.

-Én minh...djhh...áhhrt..ahhh. na..hh..nn..!-
-Egyhh...szerhhh....ehh bah..by..-

S egy hatalmasat lökve elért a gyönyör. Hullámokban tört ránk s úgy mozgatta testünket. Én kettőnk közé engedtem forró nedvemet míg ő belém. Sebaj, van külön zuhanyzó. Rám nehezedett, de igy is azt a bizonyos lebegő érzés kerített hatalmába. Nem érdekelte hogy szerelmem teljes tömege szétnyom. Önkívületi állapotot élvezhettük egy kis ideig. Aztán visszatértünk a valóságba. Cirógatni kezdtem a haját ő meg a mellkasom.

-Szeretlek édes-
-Én is szeretlek kicsim- mondtuk egyszerre, mint általában. Aztán mindent tönkretett, hogy kopogtak az ajtón.

-Most ne zavarjanak!- kiabált ki kedvesem. De nem maradt abba a tevékenység. Kissé átment ijesztőbe. Igy azonnal felkeltünk vagyis én, ő meg csak felült az ágyban. Gyorsan felöltöztem. A fiókból elővette a fegyverét, én meg az ajtóhoz álltam, hogy kinyithassam. Amikor megfogtam a kilincset, abbamaradt minden mozgás zaja. Kinyitottam az ajtót és egy nővérke állt az ajtóban tele megvetéssel az arcán.

-Nincsen látogatási idő! Kérem távozzom!- azzal a lendülettel fordított hátat és sétált vissza a helyére. Én meg bemutattam neki a középső ujjam, mellé még a nyelvemet is kidugtam. Feleslegesen hisz úgy se látta, de nekem jól esett. Tettemre rendesen felnevetett a bent ülő egyén, de annyira hogy sérülését fájlalni kezdte. Bezzeg a maximális tempó nem ártott neki? Mindegy, oda rohantam hozzá és próbáltam lenyugtatni. Hogy ne nevessen és a fájdalom által keletkezett szorongás is eltűntessem.

Beszélgetni kezdtünk s elszállt az idő mert hajnali 4et mutatott a karórám. Ezt követően újra benyitott a banya, hogy kitessékeljen innen. Na remek. Elköszöntünk egy csókkal egymástól, aztán utam a kocsimhoz vezetett. Onnan meg haza. Amint beléptem a lakásba pityegett a telefonom.

Üzenet:
Elutasították az üzletet.

Nagyszerű. Most mi legyen? Mit terveljek ki? Kell nekem az az üzlet.

Oh van egy másik meg nem nézett üzim.

Taetae:
Boldog Névnapot Hyung♡

Awww egyem a szivecskéjét ennek a gyereknek. Éjfél környékén szokta küldözgetni a szívhez szóló üzeneteit. Vajon minek van fent ilyenkor, ha amikor hívtam nem vette fel?

És gif áradat jön mert csak úgy xD

Annyira cukiiik együttttttt aww😍

Na vajon miért???? 😏(ez a Jin befejező mondatahoz van xD)

Ismét csak bocsánatot tudok kérni, hogy nem hoztam részt🙏
De így megint egy hosszú rész lett 1900 karakteres (☆.☆)

És ajsh ma rátaláltam egy videora ami azt irta hogy BigHit márkává tette az ARMY fogalmat ❤ imadom őket. Ma új RUN epizód is jött és twitteren Kookie "megint megtalálta a jelszót" és angyali hangjával ajándékozott meg minket 😍😍😍😍 komolyan!!! THAY ARE ANGELS!!!!!! 👼👼👼👼 👼👼👼

Ah ami a kövi részt illezi megint csak fogalmam sincsen semmiröl 😓😓😓😓😓😓😓

Mostani milyen lett? Szeretnék veleményeket, mégha az csak egy "elment" vagy egy "jó volt" is az😊

Legyetek jók (^.^) Bye-bye😙