5.rész♡
Figyelem! Nem néztem át, így lehet sok hiba van benne!
Jó olvasást 😙
Ahogy tódult lefelé bennem a vér, egyre kényelmetlenebb is volt a helyzet. A kicsi Tae kiegyenesedni szeretett volna, tette is, csak a gatyámban már nem volt kitöltendő tér. És az is rátett egy lapáttal, hogy Kook egyik lábával az enyémek közé lépett szorosan. S a térde így hozzáért érzékeny nemességemhez. Teljesen levett a lábamról pedig még csak csókolóztunk. Ezt nem folytathatom tovább, de ki akarok elégülni. Eddig csak a fal mellett voltunk, de most neki nyomott a falhoz, emiatt nyekkentem is. Ezzel belenyögve a csókba. Testem teljesen felforrósodott ahol megérintett. Kezdtem újra elveszíteni a fejemet, légszomjam is volt már. Kezei fenekemre tévedtek újonnan, és egy határozott mozdulattal markolt is bele gömbölyded feleimbe. A mellkasom eszeveszett tempóban emelkedett és süllyedt. Nem tudtam kontrolálni magam. Elkezdtem finoman utalgatni, hogy menjünk arrébb, vagyis el innen. Vette a lapot, de nem szakadt el tőlem (>.<) . Érdekes látványt nyújthattunk, viszont semennyire sem érdekelt mások mit gondolnak. Mondjuk nem is ezzel foglalkoztak.
Az ordító zene mellett egy hangos csapódást lehetett hallani, majd követte két-három lövés is. Szétrebbentünk, mint a tinik akiket rajta kaptak, hogy valami rosszat csinálnak. Sikítások követték egymást és a túlnyomó tömeg egy része megdermedt, míg a másik hegyén hátán kezdett menekülni. Hatalmas benga állatok fegyverrel nyomultak előre s próbálták körbevenni a szánalmas áldozatokat. Éreztem egy tekintetet amely tele volt gyilkos szándékkal. Keresni kezdtem s amint tekintetünk egybe forrt, láttam valamit a tekintetében, de nem tudom megfogalmazni, hogy mi is az. Nálam kicsit alacsonyabb lehetett és maszkban volt. Kook elő vette fegyverét vele egyetemben én a kiskésemet, hisz csak ezt hoztam magammal. Kérdőn néztünk egymásra. Ő nem tudta ki vagyok de én tudtam, biztos voltam benne hogy ő és a társa, akit meglőttem az új zsaruk. De kettőnk gondolat menetét megzavarták. Lőni akartak, Kook is és az idegenek is, de a sűrű létszám miatt egyedül én voltam előnyben. Körbe nézve nem voltak annyira sokan és mi ketten voltunk, cselekedeteiből elnézve segíteni fog. Lendületet véve rontottam neki az előttem állónak és azzal a hévvel csavartam ki kezéből a fegyvert. S egy precíz mozdulattal vágtam el a torkát. Ütőeréből spriccelni kezdett a vér és kissé beborította a vele szemben levő környezetét. Szerencsémre sötét ruhában voltam, de arcomon és nyakamon egyenetlenül elosztva díszített mocskos vörössége. Majd átváltott egy csendes lassan folydogáló patakká, hisz megszűnt az ereiben uralkodó nyomás. Össze csuklott ezzel látóteret adva a háta mögötti területre. Kook mellém állva ragadta meg felkarom s húzott maga mögé, ezzel együtt emelte fel jobb karját a megnem nevezem milyen fegyverrel. Nem ismerem a fajtákat... Lelőtt hármat semmi perc alatt. Nem volt időm csodálni verejtékben gyöngyöző és a melegtől na meg mástól kipirult arcát; sajnálatomra. Egész nap tudnám bámulni. Mentem előre hogy minél kevesebb felesleges áldozat legyen, nem szeretem ha pocsékolják a dolgokat. Legyen kaja vagy akár emberi élet. Az más ha dolgozok, ott csak rossz emberek vannak, azok veszhetnek.
Mire oda értem, értünk ennek az egésznek a felelőséhez. Eliszkolt a gyáva és a maradék emberei sem voltak ott. Hallójáratomat megütötte a sziréna visító hangja. Észbe kapva elraktam a véráztatta késemet ő meg a fegyverét. Reflex szerűen mentem is volna el onnan, de egy kéz visszatartott. Kook magához rántott s egy zsepivel letörölte tetteim bizonyítékát. A szabad kezét piros-pozsgás arcomra tette. Az a néhány másodperc amely eltelt, egy örökkévalóságnak látszott. Elvesztem szemei tükrében s újra érzékeltem testem állapotát amely tele volt vággyal, meg egy két helyen túlzott vérbőségben. Újra csapódott az ajtó, és betódultak a rendőrök. Kook megfogott és elkezdett húzni a vészkijárat felé de az egyik fakabát megállított minket. Türelmetlenül néztem rá, hogy most mi lesz, aztán lassú mozdulattal nyúltam volna késemhez de Kook jelzett. Megfordult s előhúzta jelvényét ami miatt a kis zsaru nem bírt hajolgatni és elnézést kérni. Kiértünk a sikátorba s tovább húzott egy éjfekete kocsihoz. Megálltam s körülnéztem. A régies kopott, mállott falak kék és piros fények váltakozását adta vissza. De mikor fordultam volna hozzá, hogy szemben legyünk. Egy szúró fájdalmat éreztem és elsötétedett minden.
...
A napfény bántóan világította meg arcomat ezzel felkeltve engem a semmiből. Éreztem egy kisugárzó fájdalmat egész lényeben s a nyakamból származott. Nyitogatni kezdtem pilláimat s az erős fényt próbálta megszokni barna retinám. Lassacskán de sikerült, láttam végre a plafont. Ha tippelhetnék akkor a saját szobámra tippelnék. Kinyíló ajtó hangjára felfigyeltem. Nem láttam senkit, de amint Buksi az ágyra mászott, majd rám megkönnyebbültem meg nem is. Nehéz... -Mi történhetett? Álmodtam vagy vagy.- kérdeztem tőle hangosan. Nincsen vagy! Érzem a fájdalmat. -Hogy kerültem haza? Óh a hátsóm nem fáj!- kiáltom rá egyrészt jólesően hisz nem erőszakoltak meg, másrészt csalódottan. Mert szerettem volna ha Kook melletem feküdne lehetőleg meztelenül. Gondolatomra perverzen elmosolyodtam. Kutyusom felállt majd belecsípett a takaró szegélyébe és lehátrált az ágyról a Takarómmal!!! -Gonosz vagy. Hideg van.- Morogtam nem létező bajszom alatt. Felkeltem és......... pizsiben voltam.... mi a fasz???? Megfogtam nadrágom korcát és előrébb húztam, ami fogadott az egy kicsit hát.... most örüljek neki vagy nem is tudom, égjen a pofám?? Másik alsógatya volt rajtam!!!!! Másik!!! Értitek ez mit jelent????
...
Oda sétáltam a szekrényemhez és egy világos szürke melegítőgatyát húztam magamra. Meg feltúrtam a ruhákat egy otthoni póló miatt... egy piros laza felsővel meg is elégedtem. Végül rakhattam rendet utána haaaaa. Barátocskám megráncigálta a nadrágom szélét. Még jó hogy lóg rajtam vagy különben érezhettem volna a fogait lábamon. Ránéztem és sétáltam utána. A konyha pultra felrakta elülső mancsait ezzel két lábra kényszerítve magát. Ezáltal észre is vettem a cetlit rajta. -Köszi kislány- simogattam meg buksiját. (xD) -Jól éreztem magam az este folyamán! De legközelebb ihatnál kevesebbet is. Akkor többet szórakozhatnánk ;) A tárcád alapján hoztalak haza. Kook.-
Az ágyban feltett kérdéseimre meglett a válasz. De nem ilyenekre vártam.
Nagyszerű, de nem is ittam annyit..... nem? Komolyan!!!!! Emlékszem mindenre! Ki húzott magával a sikátorba a kocsijához. Mikor fordultam volna hogy szembe legyünk, éreztem a fájdalmat majd jött a feketeség és a némaság. Álmodtam volna? Na mindegy.
Megszólalt a csengő. Kinyitottam az ajtót és a kézbesítő volt. Időben hozták meg. -Jónapot uram! Kérem itt írja alá.- mondta mű mosolyával. -Jónapot- szóltam monoton hangon, leplezve izgatottságom!!! Kitaláljátok mit rendeltem? Egy esélyetek van! Egy ruha márkára gondoltam!
Igen, bezony az!!!! Gucci! És egy nyakkendő!
A fürdőbe sétáltam a tükör elé, majd nem a rendes funkciójával de felvettem... és rohadt jól áll nekem! Ez most fel dobta a hangulatomat. Úgyhogy megyek gyakorlok egy kicsit az alagsorban. Mert van olyanom. Bocsi, kihagytam múltok a bemutatásnál. Mondjuk még sok mindent, de mindent a maga idejében skacok.
...
A céltábla teljesen tönkre ment. A kis edzésből teljes kifulladást csináltam. Minden izmom átmozgattam. Karjaimon kidagadtak az erek is. A testem úszott a verejtékben és ezt a ruházatom tökéletesen adta vissza. A világos szürke nadrágom sötét árnyalatot vett fel, míg a piros pólóm bordó lett. Tüdőmben gyorsan cserélt helyet az oxigén. Ajkaim kirepedeztek, hisz számon vettem a levegőt. Így szokásomhoz híven nyaltam végig rajta, hogy benedvesítsem. Kissé túl erotikusan is. Össze szedtem a nyilaimat, majd feltakarítottam magam után. Felbattyogtam a földszintre s mentem is zuhanyozni. A kötést levettem a karomról, már nem vérzett. De a biztonság kedvéért raktam fel egy újat.
Eszembe jutott így üzentem ismerősömnek, hogy kellenének a nyilaim. Le se raktam a telefonom és már rezgett is. Úgyhogy utcai ruhába öltöztem s indultam is a helyre amit megadott az üzenetben. Kocsimmal leparkoltam az épület mellet. S a tetőtérre mentem. Sütött a nap, szinte már égetett a melegsége. Túlzottan mosolygott, mintha kényszerből csinálná. Lángcsóvái kegyetlenül csaptak a földre. Hisz lezser öltözékem alatt újból megindultak izzadság cseppjeim a felsőtestemen. Így kénytelen voltam az egyik fa árnyékába húzódni. Ja, amúgy a tetőtéren egy kis kert van kialakítva. Nagyon aranyos, tiszta zöld az egész. Rengeteg növényt ültettek és tavasszal harmóniában vannak a virágszirmok színei is. Mindig ide jöttem ha ki voltak nyílva a virágok és csak bámultam őket. Mert a szépet meg kell becsülni. Gondolataimból az ismerősöm hangja zökkentett ki. -Szia V! Nem is olyan rég találkoztunk. Ennyire pazarlod a fegyvered? Ha én nem lennék, mi lenne veled?- mondta ezt felhőten vigyora alatt. Ez az ember túl vidám ahhoz képest hogy mi a szakmája... Nem értem őt. De mindig meghallgat ha kell. És jó beszélgető partner. Már ha van ideje. -Szia, valóban a közelmúltban volt.- villantok én is egy tégla alakú mosolyt. -Nem pazarlom, ki kérem magamnak!- mondtam tettetett sértetséggel, mire gyengén vállba bokszolt. -Áuuu- pont a sebemet. Nagyon beletrafált. -Nem is ütöttem nagyot.... Várj ez vérzik. Úristen, mit csináltam????- magától leesett neki hogy nem színészkedtem. Gratula hyung. -Semmi baj, nem a te hibád. Múltkor, vagyis tegnap súrolt egy golyó, de semmi komoly.- gondoltam meg nyugtatom. -Mi az hogy semmi komoly???? Van egy sérülésed én meg ott püföllek!!!- emelte magasba két kezét. Totál felháborodott ezen a kis semmiségen. -Elhoztad amit kértem? Mindegyik meg lett?- váltottam témát, mert lehet papolni kezdett volna mint Jin. Amit valljunk be, nem akartam. -Igen, itt vannak. Megtalálták mindegyiket. Meg hoztam újakat is.- törődött bele, hogy témát váltottam. -Kösziiii- mondtam majd átöleltem, de csak egy röpke pillanat erejéig. -Nincs mit kölyök! Vigyázz magadra. Na csá!- mondata közben össze borzolta a beállított hajamat. Majd röhögve magamra hagyott. -Te is!- kiabáltam utána. Meghallotta, mert kezével intett még, de nem fordult meg.
Úgy voltam vele hogy nem lessz a héten rész, mert bajban voltam ihlet hiány miatt.... de!!! Itt az a fránya de! xD SIKERÜLT megírni és 1500 szó megint meg lett.
Remélem mindenki egészséges és nagyban várja a karácsonyt 🎄🎀🎁
Én ma kiválaszthattam mi legyen az ajándékom, de csak karácsonykor kapom meg :/ Sebaj mindjárt itt van😂
Legyetek jók ♡♡♡♡♡♡♡
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro