Sikerült óra alatt megírni xD
Jó olvasást❤

Délelőtt kivittem Buksit a parkba. Ahogyan elsétáltak mellettem az emberek, bele se gondoltak hogy esetleg egy gyilkos jár-kel közöttük. Boldogabb az életük. Odajött egy németjuhász hozzám és pitizni kezdett. Ismertem....vagyis a nevét sose tudtam. Stive kutyája, ezekszerint híreket hozott. Csak akkor szokta ide hozni, mert én mindig ide járok. -Reggelt.- mondom fáradt hangon. -Jóreggelt Mr. Itt vagy máshol?- kérdezi kicsit visszafogottan. -Attól függ, érdekes?- ejtek meg egy félmosolyt. Még mindig komolyan nézett, majd bólintott. -Itt is jó, most kevesen vannak. Mondd!- nyugtatom meg. S folytattuk sétánkat szép lassan. Miközben a friss levegő kúszott tüdőnkbe. -Az egyik gyűlésen elhangzott, hogy a központi irodába új zsaruk kerültek. Akik messze felülmúták az előzőek eredményeit. Úgyhogy kérem, legyen óvatosabb, ha kérhetem. Mivel egy nap alatt három embert is eltüntettek, négyet pedig megöltek a drogcsempészet közben.- erre lepődötten, de félbeszakítottam. -Melyik csoporthoz tartoztak?- arca kicsit torzult gondolataira, majd rendeződtek vonásai s folytatta. -A ranglétrán a 6.csoport tagjai voltak. A gyűlésen is ott kellett volna lenniük. Csakhogy a vezetőjük jött teljesen kiborulva. Majd tudatta az infót.- hagyott egy kis szünetet. Majd a vakító napba bámult. Addig kitérővel elmagyarázom nektek, hogy miért 6-os. Évente vannak összegzések, hogy melyik banda/csoport mit teljesített ebben a rendszerben. És rangsorolják őket. És jelenleg ez a banda lett a hatodik. Hogy kik? A fejesek. -Mi van még?- vetettem oda rá se nézve. -Új szállítmány lesz ma 16-kor az 5-ös dokknál. Szokásos. Már ha akarod.- Tette fel alaptalanul mondatát. Csillogó szemekkel néztem rá. Nem kellett válaszoljak, ismert már annyira. Ő a legjobb beépített emberem. -Szia- mondtam, majd Buksival haza baktattam.
...

Kicsengett a telefonom. Azt hittem nem fogja az életben felvenni. -Taetae? Miaz? Nem szokt.... oh de! Hol és mikor?- szólt végre nagy sóhajok közepette, de megvilágosodva amin kénytelen voltam kis mosolyt villantani. Igaz hogy nem láthatja, de vicces volt. -16-kor az 5-ös dokknál. Szokásos.- mondtam komoly hangnemben. -Akkor előtte nálad. Szia- mondja kissé nehezen.... felhúztam egyik szemöldököm és kigyúlt fejemben a villanykörte. Pont jókor zavartam meg őket. Magamban meg is dícsértem magamat.
...

A dokk közelében szálltam ki Jin kocsijából mielőtt a megbeszélt helyére ment volna. -Akkor szedj majd le 3-at Hyung, a többi az enyém. A szállítmányt meg, mint mindig.- Hangom megszokottan mélyen és kimérten csengett, miközben a hangok elhagyták tellt ajkamat. -Vigyázz magadra!- mondata után egy hangos levegőt vett utána már taposott is a gázra. Bementem a poros épületbe, de csak óvatosan. Hisz már itt kezdetét vette minden mikor a járműből kiszálltam. Hangokra lettem figyelmes. Így kicsit összébb húztam magam, hogy láthassam hányan vesznek majd oda. Kettő colos, szórakozott egyén lépett ki a folyosó menedéke mögül. Nagyokat pislogtak s szemeztek kettő kifeszített nyilammal. Melyeket egyszerre engedtem el, a húr és hosszú csontos ujjaim fogságából. Mik egyidőben furakodtak át a koponyákon. Már indultam is tovább, s mellettük elmenve rogytak össze a porral fedett hideg földön. A folyosókat járkálva s lépcsőket magam mögött hagyva egy ajtókkal teli terembe érkeztem.

Teljes volt a csönd, a falak a teljes komorságot és mindentudást mutogatták díszes külsejükön. Kevés fény szűrődött be. Hiszen egy kisebb ablakos tetőtér tartozott hozzá. Rezgett a telefonom, 3-at. Ez volt a jel, hogy hyung végzett. Megszűnt a némaság. Halk duruzsolást érzékelt hallójáratom. Felkészülve vátam, melyik ajtó fog nyílni. Nagy sebességel vágódott ki az ajtó három izomagy miatt, majd hirtelen mögöttük termett két odanem illő figura. Hátulról folytották meg őket ezzel könnyítve dolgomat. Kárörvendő mosollyal arcomon, mit maszkom eltakart. Célpontot váltva teljes nyugodtsággal engedtem el nyilamat, hisz csak egyet feszítettem ki. De a magasabbik szerencséjére előbb megfordult, mint hittem. Így minimalizálta sérülését, avagy nem a szívét érte. Testének oldalán fúródott be fegyverem ékessége. Felkiáltott a hirtelen fájdalomra. Társa megfordult s gyönyörű vonásai ridegen, mozdulatlanul álltak. Reflexszerűen húzta meg a ravaszt, ami kicsit célt tévesztett, de meg lett a hatása. Szemei enyémet keresték, de mikor az íjamra vándorolt felcsillant a tekintete. Ekkor megint egy furcsa borzongás futott végig gerincemen.
...

Sétáltam tovább a kis kalandom után, karomom lévő sebből egy-egy izzó cseppet magam mögött hagyva. Ezzel magamhoz csalogattam a patkányokat, kik készségesen haraptak a csalira. De, mint eddig is, én kerekedtem felül a kisebb tömegen. Mivel kevesen vannak ahhoz, hogy egyáltalán megkarcoljanak, nemhogy eltegyenek láb alól. Ahhoz száz évvel előbb kell felkelniük. És hyung is segített egy kicsit. De szigorúan csak a rövidebb úton mehet és a biztonságos feladatokat csinálhatja! Ezek a kikötéseim voltak anno, amikor rájött a titkomra. Nem, nem hagyott faképnél, csak kioktatott.... olyan anyáskodóan megdorgált és besegít. Na vissza a témára; kicsit elkanyarodtam. Azóta nem láttam azt a kettő zsarut, mert csak azok lehettek. Méghogy jobbak mint az előzőek, röhej. Be se tudnak épülni. Full feketében voltak, öltönyt és bakancsot viseltek. De a fegyveres nagyon ismerős volt és nem emlékszem honnan! Na mindegy, majd csak rájövök.

Bepakoltuk a szállítmányt a kocsiba, majd elvittük egy ügyfélnek aki triplán fizetett.  -Mennyire mély a sérülés a karodon?-  törte meg a csendet a hazaúton Jin átható éles de mégis aggódó hangja.  -Csak felszíni. Súrolta a felkaromat a golyó. Nem vészes.-  közöltem a szemeibe nézve.  -Figyeld az utat-  mondtam kuncogva s a figyelmemet az ablakon túlra szegeztem.
...

Este Jin küldött egy üzenetet. Néhány napig nem fog tudni átjönni, mert kórházba került a pasija. Úgyhogy eldöntöttem egyedül megyek bulizni éjszaka; be fogok rúgni. Játszottam egy kicsit Buksival, de kiszagolta a kötés alatt a vért. Így abbahagyta durva játékát és beleült az ölembe.  -Olyan vagy, mint hyung. Ez csak egy pici seb. Ne aggódj már ennyit!-  mondom neki jókedvűen, hisz pofáját nyomogatva igen érdekes látvány tárult elém. Egyre sötétedett odakinn s a bulira való hajlamom is növekedett. Vacsora után mentem is zuhanyozni. Ahogy a forró víz folydogált a testemen, megtalálta sebemet is ami így felnyílva újra vérezni kezdett. Na meg fájni is. Úgyhogy tiszta kötést kellett felrakjak. Meg akartam törölközni, de se azt se ruhát nem hoztam be magammal. Kénytelen voltam pucéran járkálni a házban. A „kis” husky meglátva el is futott tőlem. Tettére hangosan egy jóízűet felröhögtem. Szekrényem elé lépve kezdtem kutakodni benne. Végül egy sötétkék mélyen kivágott pólót választottam a fekete bőr kabátomhoz. Alulra térdnél szakadozott farmert vettem ami még simul is a feszes seggemre és combjaimra. A tükör előtt beállítottam a hajam, fogat mostam és indultam is az ajtóhoz. Elraktam a telefonom és tárcám, na meg egy kiskést. Hallottam is a taxit. Mi az? Nem akarom elhagyni a kocsimat csak mert berúgtam!

A város központjánál szálltam ki és rögtön vettem az irányt a megszokott szórakozóhelyre. Már vagy az ötödik wisky-nél járhattam, és egyre jobb zenéket játszottak. Így befurakodtam a táncoló, kicsit se józan tömeg közé. Már én se voltam magamnál. Dübörgött a zene a dobhártyámon. A látásomat is egy részleges homályhoz hasonlítanám. Nem érdekelt semmi. Oda álltam két csinibabához, akik szívélyesen fogadták nagyszerű társaságom. Ribancokat megszégyenítően dőrgölőztek hozzám. Lehet ma jó estém lesz. Egy ideje a lányokat térképeztem fel, mint a kezemmel, mint a számmal. Aztán egy nem várt dolgot vettem észre.

Éreztem egy erős markáns kezet, amely őrjítő lassúsággal kezdte cirógatni az oldalamat. Majd hirtelen hátra rántott, el a lányoktól. Észre se vették, folytatták a bulizást. De lehet ez érdekesebb lesz. Hisz egy igen izmos mellkasnak csapódott a hátam s a feszes karok átölelve ringatni kezdtek. Az egész testem felett ugyan az a bizsergés lett urrá, ami ma többször is volt. Kívántam, ezt az érzést. Többet akartam érezni. Nem tudom ki ő, az leesett hogy nem lány, de azt is tudtam eddig hogy nem vagyok meleg. Izgatni kezdett és a kíváncsiság győzött felettem.

Megfordultam ölelésében és egy rohadt dögös sráccal találtam szembe magam. Sötét volt a helyiségben, néha felvillogtak a fények. De tisztán kivettem fekete hajkoronáját amely tökéletesen illett hozzá. Ellenálhatatlan mélykék íriszeiben el lehetett veszni. Mosolyra húzta rózsaszín hívogató ajkait, ezzel megvillantva aranyos s mégis szexi nyuszifogait. Egyik kezével állam alá nyúlt, hogy feljebb emelje fejemet ezzel teljesen rá nézve. Mivel csak a szememmel mértem végig.

Ez ő! Gondoltam vissza a délutánra; nem érdekelt. Futottak át ezek a gondolatok agyamon. Ez is csoda volt ebben az állapotban. Bal keze a derekamon szorosabban fogott, majd húzott közelebb magához. Egy halk nyögés szaladt ki ajkaim közül a hirtelen érintésre. Mire magabiztos lett a mosolya. Ráhajolt dús párnáimra. Az érzés abban a pillanatban áramütésként futott végig egész lényemen. Nagyon puha volt és édes, nem volt erőszakos sem vad. Hanem lágy és csak becézgette számat. Mikor vége lett, elhajolt tőlem. Én csak néztem rá mámorittasan és értetlenül, miért hagyta abba.  -Kook és te?-  tökéletes hangja csiklandozta fülemet, rohadt kellemes! Élvezném ha minden nap hallgathatnám.  -Tae-  mivel várakozóan nézett, kisebb hallgatás után végre én is megszólaltam. Ezután a kisebb formalitás után, újra megízlelhettem forró ajkait. Megint csak simogattuk egymást és már a kezeink is kalandozni kezdtek. Én a nyaka köré fontam karjaim és jobb kezemmel beletúrtam dús hajába. Ezzel egy ferfias morgást kiváltva belőle. Majd alsó ajkamon végig húzta ízlelőszervét, hogy bejutást kérjen. Én készségesen ejtettem le az államat. Először harcoltam a dominanciáért, de annyira jó volt a kényeztetés hogy felhagytam vele. Néha belenyögtem a csókba simagatása és csók technikája miatt. Alávetettem magam egy idegennek, Kooknak. Az egész estét így töltöttük. Már nem ittunk többet, csak egymással foglalkoztunk. Kezdett kiszállni belőlem az alkohol, de így se jött vissza a józan eszem. Mert a kanosság vette át a helyét.

Hát ez is megszületett xD
1500 szó😱😱😱😱
Először két részre akartam szedni de aztán olvasóként én se örültem volna ennek. Így egybe hagytam xD
Remélem tetszett és hoztam a feelinget vagyis csak reménykedem😅 ami meg a végefelét érinti véleményeket szeretnék xD
Köszi hogy elolvastad
Remélem jól vagytok 😊
Szép reggelt/napot/estét/éjszakát xD
És utólagosan is Boldog Mikit🎅🍫