Azt akartam, hogy a szemembe mondja mi is az oka ennek az egésznek, hogy én hozom ki belőle az őrültet. Pedig még annyira nem is fajultak el a dolgok mint ahogyan szerinte...vagy elfog, csak idő míg kiforrja magát.

-Szerintem én most megyek.

Fejem ismét az ölembe nyugvó kezeimre ejtettem. Sok volt ez az infó bármire számítottam vele kapcsolatba, csak erre nem.

-Oké-többet nem mondott, csak lenyúlt a telefonjához, és elkezdett tárcsázni egy számot ami kicsengett de senki nem vette fel.

Mondanom sem kell, anyázva vágta a telefont el a szoba másik végébe, úgy ugrottam fel még én magam is az ágyról. Ide oda kapkodtam a fejem rajta és a telefon között ami a földön hevert egy ruhakupacon...ez volt az egyetlen mákja azért nem tört el ez is, mert puhára esett.

-Az isten faszát már !-végigszántott bal kezével a haján, majd felhúzta térdeit azon megtámaszkodva a könyökével. Szemét lecsukta, a levegőt meg szinte falta de szép lassan csillapodott az indulata.
Pont menni akartam a fürdőbe gyorsan arcot mosni felöltözni mikor megláttam, hogy már az ágyat megkerülte és egyenesen felém tart.
Ledermedtem, a lelkem meg az eszem már a ház előtt járt, de a testem gyökeret eresztett.
Áser elém lépett, elkapta jobb kezével a tarkóm másik kezével meg a számnál kezdett el matatni.

-Ez a te hibád, számolj is vele ! Nyisd ki !-hüvelykujját ajkaimat elválasztó vonalhoz paszírozta, és elkezdte befelé nyomni.
-Szopd !-kiabált rám szemei alól lepillantva rám.

Ellenkeztem ugyanis nem akartam ezt az egészet próbáltam elhúzni a fejem, de olyan erősen fogta közre a nyakam, hogy egyszerűen mozogni is képtelen voltam. Jobb kezemmel ráfogtam az ő bal kezére, hátha valamennyire eltudom mozdítani az ajkamról de sajnos ez nem jött össze.
Hüvelykujját belenyomta a számba majd váltott, mutató és középső újját nyomta bele a számba. Sikítottam volna, de egyszerűen olyan gyorsan történtek a dolgok, hogy esélyem nem volt lereagálni a történteket, egy hang nem jött ki a torkomon.

-Szopd le az újjaim ! Ezt akartad nem ?

Nevetett rajtam, az ilyedt arcomon azon, hogy sírok, hogy ilyedt vagyok és félek tőle.
Végül megtettem azt amit ő annyira akart. Elkezdtem szopni az újját szemeimet ősszeszorítva és aprókat nyűszítve...ezek mindd a megaláztatottság érzésének hatására történtek.

-Nézz rám és nyisd ki azt a szép szemed !-vigyorgott.
Kétség sem fűzhető hozzá most láthatom azt az Ásert akit soha nem akartam. Már a nyálam is folyt le az arcomon,a számban ki be járkáló újjai végett. Hogy fokozza az "élvezetemet" bedugta a gyűrűs újját is. Ez már tényleg sok volt fulldokolva rogytam össze, pontosabban rogytam volna össze ha nem fog olyan erősen.
Majd elengedett így a földre estem. Balkezével marokra fogta a hajam majd elkezdett húzni végig a hasamom, egészen az ő térfeléhez. Amikor  odaértünk a hónom alá nyúlt, és hassal az ágyra fektetett.
Pólóját egy mozdulattal széttépte, majd a ruha cafatokat kihúzta testem alól egyiket megfogta kiegyenesítette, majd a számhoz szorította és hátul a fejemnél csomóra kötötte.

-Pucsíts !

Nem tettem amire kért csak ficánkoltam jobbra balra, hátha el tudok mászni valahogy onnan. Értelmetlen és felesleges erölködés volt.
Áser bekeményített, hármat rávágott tenyerével a hátamra majd egy gyors mozdulattal körmeit végigszántotta a gerincem mentén.
Erre már ordítottam kívül, belűl.
Az izzadság cseppek már átáztatták a lepedőt kissebb szürke foltot hagyva az amúgy hófehér anyagon.
Tettem amire kért, annyira pucsítottam amennyire csak engedte a testem.

-Szép-simított végig az előbb bántott bőrfelületemen keresztül, egészen a fenekemig.

Áser ekkor már mögöttem térdelt két kezét a két fenekemre tapasztotta, azokat gyúrta néha megpaskolta, majd egyszer csak abbahagyta.
Beszéltem volna hozzá, kértem volna, hogy hagyja abba, de nem tudtam...a szám be volt kötve. Az az utálat amit felém táplált most teljesen eluralkodott az eszén mert hiszem, hogy ő nem akarna engem bántani, de valamiért még is ezt váltom ki belőle...