Szinte az egész napot Taehyung ölelésében töltöttem, az ágyon fekve, vele szemben. Annyira meleg és nyugtató volt. Az illatát érezve pihentem vele, mintha megállt volna az idő. Este éreztem, hogy már nagyon éhes vagyok, ezért a pólójába markolva jeleztem neki, hogy akarok valamit.

- Mi az?- nézett le rám.

- Éhes vagyok.- néztem fel rá, de mire feleszméltem volna, az orrunk összeért, szánk pedig alig egy centire volt a másikétól.

Ki kerekedett szemekkel bámultam a sötét, gesztenye barna szemeibe, amit annyi szeretetet sugároztak felém, mint még semmi más.

- Öhm... Van még a grill csirkéből.- ült fel gyorsan, mielőtt valami rosszat tett volna.

- J... Jó.- bólintottam.

Mosolyogva segített felállni az ágyról, majd mikor kinyitotta az ajtót, Namjoon állt ott, keresztbetett karokkal.

- Tudhatom, hogy mit csináltatok hat órán keresztül?

- Csak beszélgettünk, Joonie.- állt elém, Tae.

- Értem.- bólintott.- Minden esetre a srácok elmentek pihenni. Pont szólni akartam, hogy dugjátok ki az orrotokat enni, mert Jin csinált sushit.

- SUSHIT?!- csillant fel a szemem.

- Éppen enni készültünk.- kuncogott fel az előttem álló.

- Menjetek, aztán pihenjetek le ti is. Holnap elmegyünk egy kicsit az élmény fürdőbe. Ti is jöttök?

- De hát itt a medence.- értetlenkedtem.

- Felőlem jó!- egyezett bele, Taehyung.- Hyuna?

- Jól van.- adtam be a derekamat.

A válaszunk után, Nam is elindult a szobája felé, mi pedig a konyhába, ahol a hűtőben volt a Sushi. Felültem a pultra, amíg Tae kiszedett egy tányérba nekem egy párat, csepegtetett rájuk szója szószt és rakott melléjük tormát.

- Mit kérsz inni?- nyitotta ki újból a hűtőt.

- Te mit iszol?- kezdtem el lóbálni a lábamat, figyelve őt.

- Bármit ami nem kávé vagy alkohol.- nevette el magát.- Utálom az alkoholt.

- Hm... Iszunk Sprite-ot?

- Jó! Hoseoknak is ez a kedvence.- kapta ki, majd két poharat is kivett a szekrényből.

- Nincs kedved inkább az asztalhoz ülni?

- Probléma?- ráncoltam össze a szemöldökömet.

- Nem csak...

- Csak?

- Túl kiszolgáltatott vagy abban a nagy pólóban ami alatt nincs nadrágod és pont egy vonalban van a pult a csípőmmel.- vonta meg a vállát, majd lerakta mellém a vacsorámat, és megállt velem szemben.- Látod?- suttogta.

A szívem eszeveszett tempóban szeretett volna kitőrni a bordáim közül. Sosem voltam még ilyen zavarba ejtő helyzetben.

- T...Tae! Kérlek!- bújtattam el arcomat a kezeim közé, de ő megfogta őket, s a nyaka köré rakta, ezzel közelebb jőve hozzám.

Mielőtt bármi is történhetett volna, Jungkook sétált be hozzánk.

- Taehyung, hagyd őt, kérlek. Beszélni akarok vele.- komolyodott el.

Tae óvatosan hátrálni kezdett és inkább otthagyott minket. Jungkook megfogta a kezemet és mielőtt bármit is mondhattam volna neki, leültetett az asztalhoz.

- Nem fogok hazudni neked. Tudom, hogy ő nem az igazi számodra, Hyuna. És mond, ha azt akarod, leállok de látom az arcodon mikor azt mondod, ő az akire vágysz és vele töltenéd minden idődet ebben a lehetetlen helyzetben, és bármikor leállhatsz amikor akarsz...- vett egy mély levegőt- Tudom, hogy én jobban bánnék veled, mint ahogy ő tud! Az olyan lányok, mint te, egy úriembert érdemelnek aki nem bántaná meg soha. Mondd, kérlek miért vesztegetjük az időt az elpocsékolt dolgaidra, mikor velem kéne lenned ő helyette? Megállítanám az időt érted abban a másodpercben, hogy azt mondod te is kedvelsz engem, Hyuna.
Én csak szeretetet akarok adni, amit hiányolsz. Meglesz minden ami kell és ez más lenne velem, mint ő vele. Sokkal jobb. Mondd, hogy velem akarsz lenni...- hadarta, engem teljes sokkban hagyva.- Kérlek, mondj valamit.- szólalt meg pár perc után.- Én csak tudom amit te nem és  őszintén így érzek.

- Mi az amit nem tudok és te igen?

- Taehyung nagyon nagy nőcsábász. Alig volt pár komolyabb kapcsolata, azok is csak hónapok voltak.

- És?- dőltem hátra.

- Mi és? Hyuna ő nem hozzád való!- emelte fel a hangját.

- És te igen? Ide rángatsz mikor enni akarok és elhadarod nekem, hogy te mennyivel jobb vagy, mint ő?!- kiabáltam én is.

- Én csak... Nem bírtam nézni, hogy majdhogynem megcsókolt!- túrt a hajába idegesen.

- Lehet, hogy sok nője volt, sok futó kapcsolattal, de ő ahelyett, hogy ecsetelte volna mennyire vele kéne lennem, azt kérte, hogy ne hagyjalak titeket ilyen helyzetben szenvedni.- fontam össze a karjaimat.- Ennyiben más, mint te, Kook.

- Szóval őt választod?

- Nem kötelező bárkit is választanom!- álltam fel, majd visszasétáltam a konyhába az ételemért, otthagyva az elhült fiút.

Mérgemben szinte fel tudtam volna robbanni. És nem csak azért voltam mérges amit mondott, hanem magamra is. Önző voltam és nem tudtam volna semelyiküket sem választani. Miután megettem a sushimat, észre vettem, hogy Tae ott hagyta az innivalóját, ezért megfogtam és elindultam vele a szobája felé. Bekopogtam, majd mikor szólt, hogy jöhetek, kinyitottam és leraktam mellé az asztalra.

- Elmondta, igaz?- szólalt meg mielőtt kimentem volna.

- Mit?- csuktam be az ajtót, neki támaszkodva.

- A régi kapcsolataimat.- nézte a plafonját , ugyanis az ágyon feküdt, ahol nem rég én is voltam.

- Mit érdekelnek engem a volt kapcsolataid? Ez még nem mond el semmit.- ráztam meg a fejemet.

- Értem.

- Jó éjszakát, Tae.- nyúltam a kilincshez, de nem hagyta annyiban.