Az eső cseppek hangosan kopogtatták az ablakom párkányát, engem ezzel felkeltve. Szokásosan mentem ki a nappaliba, ahol az összes fiú a kanapén heverészve nézte a TV-t, mintha valami igazán izgalmas lenne benne. Taehyung szinte azonnal elkapta a pillantásomat, majd felállt és hozzám sétált.

- Éppen elütjük az időt amíg esik az eső. Kérsz valamit reggelizni?- mosolygott le rám.

Annyira mély volt a hangja... Hirtelen szóhoz sem jutottam, csak mikor Yeontan  kezdte el nyalni a lábamat.

- Köszönöm, szerintem már ki tudom magamat szólgálni.- utasítottam vissza, a lehető legkedvesebben, majd elindultam a konyhába, ahol először egy kávét raktam oda.

- Kérlek, hagy csináljak neked reggelit. Olyan unalmas itt minden mikor rossz az idő.- követett engem.

- Igazából nem vagyok annyira éhes.- vallottam be.

- Értem.- bólintott.

Szinte már majdnem lefőtt az italom mikor Jungkook is csatlakozott hozzánk, így előttem ült a társaság két legjobb pasija, én pedig zavarban voltam tőlük.

- Jungkook-shi, nincs kedved Overwatchozni?- törte meg a csendet Tae.

- Van!

És ezzel ott is hagytak. Nem volt túl sok választásom, beültem a többiek közé Titanicot nézni, pontosabban Namjoon és  Yoongi közé.

- Mekkora barom ez a Jack!- fogta a fejét Hoseok.

- Miért?- néztem rá kerek szemekkel.

- Más nőjére pályázik. Gondolj már bele, ha mondjuk Jungkook csaja lennél és Taehyung hajtana rád közben!

Már maga a feltételezés is eléggé zavarba ejtő volt, nem hogy még a gondolat, hogy képzeljem magamat ebbe a helyzetbe. Egyáltalán miért pont őket hozta fel?

- Tényleg, te kit választanál?- nézett rám Jimin.

- Nem tudom.- vontam meg a vállamat.

- Én se tudnám.- nevetett fel Jin.- Mint két tojás.

- Talán Jungkookot.- válaszoltam.

- Mázlista.- suttogta Yoongi.

A film végére az eső is elállt. A fiúk nagy hévvel rohantak ki a kertbe, míg én még a film hatása alatt álltam. Pont ekkor jött le a két másik fiú is.

- Milyen volt a film?- ültek le mellém.

- Milyen lehet a Titanic, Jungkook?- horkantott fel, Taehyung.

- Jó volt. A fiúk megkérdezték én mit tennék Rose helyében, ha lenne két pasi aki akar.- meséltem el nekik.

- És mit?- érdeklődött az idősebbik.

- Ju... Jacket választottam volna én is.

- Szóval Jungkookot.- mélyült el még ennél is jobban a hangja.

- Hogy jövök én most ide?!- lepődött meg a másik fiú.

- Egyértelmű, hogy téged választana bármelyikünk helyett.- nézte a padlót, melankólikus állapotban.

Valahol vicces volt, hogy Taehyung féltékeny lett egy ilyen jelentéktelen dolog miatt, hiszen szó sem volt arról, hogy valaha is összejönnék az egyikükkel.

- Fejezzétek be! Senkit nem fogok választani, mert senkibe sem vagyok szerelmes!- álltam fel mérgemben.

- Jól van, jól van.- adta be a derekát Taehyung.

- Hey, Hyuna! Nincs kedved inni velem valamit?- könyökölt a háttámlára, Kook.

- De!- pattantam fel, s ő is, majd követtem a szobájába, ahol mintna előre tudta volna a válaszomat, ki volt készítve két pohár és egy üveg bor.

Leültem az asztala melletti székbe az övé mellé, majd töltött nekem egy pohárral és magának is. Csak mosolyogtunk egymásra, én pedig úgy éreztem, hogy nem akarom, hogy vége legyen ennek a pillanatnak. Tényleg boldog voltam.

- Mire koccintsunk?- kérdezte meg, megtörve a csendet.

- A barátságunkra?

- Legyen.- kuncogta el magát, s a poharaink csengése töltötte meg a szobát.

Mind a ketten kortyoltunk egyett az édes, vörös italból.

- Tudod, Hyuna el akartam mondani neked valamit.- nézett bele a szemembe.

- Mit?

- Kedvellek téged.

- Én is téged.- mosolyogtam rá.

- Félre értesz.- kezdett el nevetni, amit én nem értettem.

- Most miért nevetsz?

- Nem úgy, mint egy barátot.- rázta meg a fejét.- Mióta megláttalak, nem tudok nem rád gondolni.

Annyira meglepődtem a válaszán, hogy majdnem félre nyeltem a boromat.

- De hát csak pár napja ismersz!

- És? Az ember másodpercek alatt bele tud szeretni valakibe. Miért olyan hihetetlen, hogy szeretlek téged?- húzta le az egész poharát, a kérdése után.

- Nem is tudom...- sütöttem le a szememet.

- Adnál nekem egy esélyt?- fogta meg a kezemet.

Éreztem milyen puha és bársonyos a bőre, a keze melege pedig jólesően ölelte át az én hideg ujjaimat. Nem tudtam mit mondani neki. Hirtelen jött az egész dolog.

- Srácok!- nyitott be hozzánk Jimin, Jungkook pedig elengedte a kezemet.- Zavarok?

- Nem, mond csak.- nézett rá, Kook.

- Arra gondoltunk, hogy grilleznénk egy kis halat, meg csirkét. Lejöttök?

- Le.- bólintott, majd Jimint követve lementünk a többiekhez, akik már elkezdték az előkészületeket.

- Minden rendben van?- nézett rám, Nam.

- Persze. Miért?- ültem le mellé a padra.

- Olyan vörös a fejed, mint egy homárnak.

- Ja! Semmi bajom nincs.- kuncogtam.

- Szereted a halat?- ült le mellém Hoseok is.

- Ki nem?- emeltem fel a szemöldökömet.

- Igaz. És a csípős ételekkel, hogy állsz?

- Hát... Nem annyira szeretem azt már.- húztam el a számat, Taehyung meg mintha angyal szállt volna le, úgy nézett rám, kerek szemekkel.

- Tae se bírja.- nevette el magát, Jin.

Kínosan éreztem magamat, ugyanis Jungkook végig bámult engem a grill közben, míg én nem tudtam levenni a szememet Taehyungról, aki szimpátiát érezve irántam, sürgött-forgott körülöttem. Mintha két tűz közé kerültem volna.