Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.fejezet

Reggel hatalmas zajokra keltem fel. Kivételesen nem Shine zajongott, hanem Hoseok és Taehyung hangos visításait hallottam. Kómásan, kócos hajjal néztem ki az ajtómon és meglepődve néztem végig ahogy a két fiú a hatalmas, széles lépcsőn, két matraccal, hasra feküdve csúsznak le.

- Te. Jó. Isten.- hagytam el magam mellett.

- Jó reggelt kuzin!- mosolygott rám Namjoon a nappaliból.

- Nézd már milyen cuki!- mutatott rám Jimin, Yoonginak pedig a fapofa helyett egy halvány mosoly jelent meg az arcán.

- Sziasztok!- integettem nekik, zavaromban pedig a ruhámat gyűrögettem.

- Jó reggelt!- nevetett Hoseok, Taehyung pedig csak mosolyogva biccentett nekem.

- Izé... Van...- kezdtem volna bele, de megéreztem egy szőrpamacsot a lábamhoz bújva.- Shine!- lepődtem meg.- Hogy jöttél ki?- emeltem fel a szemöldökömet.

- Nézd Kook!- szólt a konyha felé, Jimin.

- Mi van?- sétált be a nappaliba, így lehetőségem volt őt is látni ezen a reggelen.

- Ott a rokonod!- visított fel, Hoseok, mire mindenki nevetni kezdett csak Jungkook és én nem.

- Vidd vissza gyorsan, mert...- kezdte volna Taehyung, de az emeletről villám gyorsasággal szaladt le egy német spicc.

Életemben nem vettem fel olyan sebesen Shine-t, mint akkor.

- Hát te ki vagy?- néztem a lábam elé a kiskutyára, aki hangosan ugatott az én édes nyuszimra.

- Ő is Yeontan. A kutyám.- vette fel az ölébe, Taehyung.

- Aranyos.- mosolyodtam el.

Illett rá a Yeontan név. Apró volt, de kimondhatatlanul aranyos. Emellett pedig hasonlított Taehyungra. Yeontan szőre halvány barna és koromfekete volt, Taehyung bőre pedig napbarnított, a haja pedig ében fekete. A személyiségük is hasonlított első látásra.

- Hyuna!- szólított meg a legfiatalabbik fiú.

- Igen?- emeltem rá a tekintetemet.

- Kérsz reggelit? Szívesen csinálok.- mosolyogott kedvesen, de Jinből kitört a röhögő görcs.

- Nem értem. Mi a vicces?- néztem körbe.

- Jungkook még sosem csinált ehető ételt.- nevetett Namjoon is.

- Kérek szépen.- indultam meg felé.

A fiú hálásan mosolygott rám, én pedig követtem őt a konyhába. Kinyitotta a hűtőt és hagyta, hogy kiválasszam mit akarok enni. Végül egy sima tükörtojást kértem egy kis tejjel és pirítóssal.

- Hogy állsz a banános tejjel?- kapta ki a hűtőből a pici üveget.

- Nagyon szeretem!- csillantak fel a szemeim.

- Én is.- kuncogott, majd kivette a két tojást is, aztán neki látott a reggelim elkészítésének.

Nem is volt annyira szörnyű a tojás, mint ahogy azt a többiek elképzelték. Sőt! Nagyon finomra és tökéletesre csinálta meg. Nem értettem, hogy miért kellett kinevetni. Éppen tele volt tömve a szám, Jungkook pedig mosogatott, mikor Namjoon és Jimin besétált hozzánk.

- Minden oké?- simogatta meg a hátamat a rokonom, de én csak pufók arccal felé fordultam és bólogattam.- Ügyes vagy, Kookie.

- Azért egy tojást én is össze tudok hozni.

- De egy kis burgonyát már nem.- cukkolta Jimin, én viszont egyre idegesebb lettem.

- Hagyjátok már!- csattantam fel, mire mind a három rám nézett.- Igen is finomat csinált és jól esik! Ti tudtok főzni?

- Nem igazán...- hajtották le a fejüket.

- Akkor hagyjátok őt békén!

- Igaza van!- hallottuk meg Jint is, aki az ajtóban állt.- Itt egyedül én tudok főzni, szóval hagyjátok a nyuszinkat békén. Olyanok vagytok, mint a két évesek. Még te is Joonie!

- Köszönöm a reggelit!- szóltam a fiatalabbnak, de látszott, hogy rosszul esik neki a cukkolás.

Nagyot sóhajtottam és kitaláltam valamit. Úgy voltam vele, hogy ha beválik, ha nem, lesz egy jó napunk, így felálltam, megfogtam a karját és kihúztam magammal a konyhából.

- Hé! Mosogattam!- rivallt rám, de én csak mosolyogtam.

- Nincs kedved medencézni velem?

A szemei kikerekedtek, kezeit megtörölte a nadrágjába és hevesen bólogatni kezdett.

- Akkor menjünk, öltözzünk át.




Taehyung

Délelőtt tíz óra volt és Hoseokkal elhatároztuk, hogy versenyzünk. Aki a legnagyobbat csobban a medencébe, az nyer és Yoongi volt a bíró. Sorra ugrottunk le a deszkáról egészen addig, amíg meg nem láttam Jungkookot és Hyunát, nevetgélve kijönni. Méghozzá fürdőruhában. Hyunának gyönyörű teste volt és maga a lány is nagyon szimpatikus volt számomra. Kicsit féltékeny lettem Jungkookra, hiszen láttam, hogy az első perctől kezdve mennyire jól kijönnek egymással. Emellett pedig Yoongi is eléggé szépen végignézte.

- Mit csináltok?- kérdezte a lány, de engem túl elfoglalt az idomainak bámulása, minthogy válaszoljak.

- Versenyeznek.- szólalt meg Yoongi.

- Milyen verseny?- ült a medence széléhez és Jungkook követte.

- Aki nagyobbat csobban az kap egy fagyit!- válaszolta a mellettem álló Hoseok.

- Csatlakozhatok?- pattant fel Jungkook és irányt vett felénk.



Hyuna

Kuncogva néztem ahogyan a fiúk előttem egyre nagyobbakat ugranak és közben próbálnak különböző trükkökkel beesni a vízbe, mint mondjuk egy szaltó. Yoongi csak heverészett a napágyon, míg én élveztem ahogy a víz simogatja a lábamat.

- Ki nyert?- szólaltak meg egyszerre.

- Izé...

Mire válaszoltam volna, Yoongi beelőzött.

- Taehyung.

- Háhá!- visított fel az említett és a víz alá nyomta a másik kettőt, akik fulladozva jöttek vissza a felszínre.

- Idióta!- nevetett Hoseok, mikor már rendesen kapott levegőt.

- Hol a fagyim?

- A seggedben!- köhögte Jungkook, mire nekem nevetnem kellett.

A nap nagyon jól telt el. Közelebb kerültem mindannyiukhoz és kezdtem hálás lenni apukámnak amiért ide küldött Shine-al.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro