Ashley Jones egy 15 éves lány. Nem rég költözött Queensbe a családjával, egy közeli iskolába jár, bár még nagyon nincsenek barátai. Sokat késik, ezért nem a tanárok kedvence. Pedig jó oka van rá mivel ő Elektra. Igen, akárcsak barátja, Pókember, ő is a várost védi, csak neki a szuperereje az, hogy tudja irányítani az elektromosságot.

Ashley szemszöge:

-Gyerünk már. -motyogtam, mikor már körülbelül tizedik alkalommal próbáltam megcsinálni a kontyomat. Ma mindennek tökéletesnek kell lennie, mert Peter elhívott a ma esti bálra. Mikor végre mindennel elkészültem leszaladtam a lépcsőn.
-Szia Ashley! - köszönt el anya
-Szia anya! Ma este későn jövök! -ahogy kimondtam az utolsó szót már léptem is ki az ajtón. Amikor odaértem az iskolába elsőnek Kate-hez mentem oda.
-Szia! -köszöntöttem barátnőmet
-Szia Ash, látom izgatott vagy! - vigyorgott rám Kate
-Az nem kifejezés! -válaszoltam. Kicsit beszélgettünk, de nem sok idő elteltével Peter és Ned belépett a terembe. Már éreztem a pillangókat a gyomromban amikor Kate egy kicsit meglökött.
-Gyerünk, menj oda! -bíztatott.
-Rendben, megyek már! Jó így a hajam? - kérdeztem kissé aggódva.
-Ne aggódj ennyit, tökéletesen nézel ki! - szólt kedvesen a barátnőm.
-Kívánj szerencsét! - mosolyogtam rá. Ekkor Peter is észre vett és odajött hozzám.
-Szia Ashley! -köszönt
-Szia! -válaszoltam kicsit félénken
-Van kedved táncolni? -kérdezte mosolyogva. És kinyújtotta felém a kezét.
-Még szép. -válaszoltam és megfogtam a kezét. Épp egy lassú szám indult amikor bementünk a táncoló tömegbe. Lassan ringatóztunk a zene ritmusára.
-Gyönyörű vagy ma! - dicsért meg.
-Köszönöm- válaszoltam és éreztem, hogy elpirulok. Az egész estét együtt töltöttük. Nem hazudok, ez volt életem legjobb napja. Már 11 óra volt amikor eszembe jutott, hogy találkozót beszéltem meg Pókemberrel éjfélre.
-Peter, nekem most mennem kell, megígértem anyának, hogy hamar hazamegyek- hazudtam.
-Rendben Ash, nekem is mennem kell, holnap találkozunk! -köszönt el.
-Szia Peter! - mondtam és egy gyors puszit nyomtam az arcára. De a reakcióját már nem vártam meg, hanem gyorsan hátat fordítottam és elmentem. Ezután gyorsan bemásztam a szobám ablakán, úgy hogy a szüleim ne vehessenek észre. Kibontottam a hajamat és átöltöztem az Elektra-ruhámba.
-Késtél. -szólt Spidey mosolyogva félig felhúzott maszkkal.
-Bocsi, siettem. - válaszoltam és elvettem egy szeletet abból a pizzából amit hozott. - És milyen napod volt?
-El se tudod hinni milyen jó! -szólt mosolyogva.
-Na mesélj és majd meglátjuk hogy elhiszem-e. -vigyorogtam.
-Ma bál volt az iskolában és Ashley-vel táncoltam! Ő a világ legszebb lánya. Teljesen oda vagyok érte! - áradozott. Ekkor félrenyeltem, mert én csak Peterrel táncoltam.
-Hé, minden oké? -kérdezte
-I-igen- szóltam. És lesokkolva néztem magam elé.Ezt nem hiszem el, Peter Pókember. Ez hogy lehetséges? - Dehát én csak Peterrel táncoltam- mondtam ki félhangosan.
-Tessék? -szólt Spidey döbbenten-Ashley? -kérdezett rá kilétemre.
- Talált, süllyedt. -próbáltam viccesen válaszolni de meglepettségem miatt ez nem igazán sikerült. Ekkor levette a maszkját és bátorítóan rám mosolygott.
- Ez életem legjobb napja! A világ legszebb lanyával táncoltam és kiderül hogy ő egyben az egyik legjobb barátom is! - vigyorgott rám. Ennek a mosolynak nem tudtam ellenállni és már én is mosolyogtam. Ekkor átkarolta a derekemat és egy puszit nyomott a homlokomra. -Én vagyok a legszerencsésebb ember. -szólalt meg. Ekkorra már teljesen el voltam vörösödve. Ezután még sokat beszélgettünk és néztük a csillagokat.

Sziasztok! Remélem hogy tetszett ez a rész, nagyon igyekeztem vele de hát nem lett egy mestermű. Nagyon köszönöm a kommenteket, sietek a többi résszel amennyire tudok.🤗