-Hol van Miss Gray? - hallottam Fury hangját. Miközben szaladtam a megbeszélésre, amire szokás szerint késésben voltam.
-Itt vagyok! - mondtam lihegve és leültem Sam és Bucky közé. Nemrég csatlakoztam a SHIELD-hez , de még mielőtt ügynök lettem már ismertem Buckyt és Samet. A megbeszélés a következő küldetésünkről szólt. A SHIELD megint felfedezett egy HYDRA bázist, és ezt kell elfoglalnunk.
-Holnap reggel 7-kor itt várom magukat. -szólt Fury.
Este úgy döntöttünk, hogy megnézünk 3-an egy filmet.
-Ma én választok! - mondtam miközben egy nagy mosollyal elvettem a távirányítót Bucky kezéből.
-Nem fogok megint valami nyálas filmet nézni! Múltkor is te választottál! - szólt Sam miközben rámvetette magát és nevetve kikapta az eszközt a kezemből.
A fémkarú férfi nevetve nézte a gyerekes harcomat a barátommal. Végül Sam választott filmet, úgyhogy durcásan leültem Bucky mellé a kanapéra, jó messze Samtől, de az arcomon még mindig látszódott egy halvány mosoly. A film felénél elvesztettem a fonalat úgyhogy már nem is igazán figyeltem. Pár perc múlva elaludtam Bucky oldalára dőlve. Másnap reggel az ágyamban keltem. Először nem tudtam hogy kerültem oda, de hamar rájöttem, hogy valószínűleg a fiúk hoztak be, mert bealudtam azon a filmen.
-Hol voltál eddig? Rád várunk már 10 perce. - bökött oldalba Sam. Én csak kinyújtottam rá a nyelvem.
-Ha befejezték ezt a a beszélgetést akár el is indulhatnának. - mondta a szemkötős férfi.
A bázis nem volt nagyon védett ezért egész könnyen ment minden, de amikor már indultunk volna vissza egy erős fájdalmat éreztem a hátamban. Hangosan felnyögtem a fájdalomtól.
-Ava! - hallottam Bucky hangját, és bár a férfi alig egy méterre állt tőlem, mégis olyan érzés volt, mintha nagyon távolról szólt volna a hangja. Az utolsó dolog amit láttam, hogy a férfi ijedten nyúl utánam miközben elestem. Éreztem ahogy a forró vér folyik végig a hátamon le, Bucky kezére. Ezután teljesen elsötétült minden.
Amikor felébredtem gyorsan vissza is csuktam a szemem a vakító fény miatt és így hallgatóztam.
-Nagyon sok vért vesztett, habár a golyót sikeresen kiműtöttük a hátából, minden nappal egyre kisebb arra az esély,hogy felébred.-hallottam egy idegen hangot.
Hogy mi? Golyót? Próbáltam visszaemlékezni a történtekre, de nem jutott semmi sem eszembe, csak az hogy egy küldetésen voltam.
-Remélem jobban lesz... Ez az én hibám, jobban kellett volna figyelnem rá, hiszen mégcsak kezdő a SHIELD-nél. - hallottam Bucky hangját.
A szemeim kezdtek hozzászokni a fényhez, így körbe tudtam nézni. Egy kicsi fehér szobában voltam, aminek a közepén egy ágyon feküdtem. Ahogy nézelődtem, láttam hogy infúzióra vagyok kötve. Na szuper... Már csak ez hiányzott, már az első két hónapban képes voltam elrontani a küldetést. Szép munka, Ava.
Ekkor mozgást hallottam oldalról és arra néztem. Sam ült ott aggódó arccal.
-Sam? - mondtam halkan - Mi történt?
Amikor ezt kimondtam, szinte rögtön mellettem termett az orvos és Buck.
-Ava! Végre felkeltél, már azt hittük hogy... Mindegy. - mondta a fémkarú férfi.
-Mennyi ideig voltam kiütve, és miért? - kérdeztem összezavarodottan.
-Miss Gray, ön 3 hétig volt itt eszméletlenül. Egy lövedék találta el a hátát. Sok vért vesztett.-válaszolt közömbösen az orvos.
Ekkor kezdtek visszatérni az emlékeim a küldetésről részletesebben. A gondolatmenetemből a fájdalom zökkentett ki.
-Ne, ez fáj! - toltam el magamtól Buckyt, amikor szorosan átölelt.
-Bocsi, előbb gondolkodnom kellett volna. Csak nagyon örülök hogy végre felébredtél. -mosolygott rám.
Pár nap múlva már egészen jól voltam, bár néha még fájt a mély seb, de már sokkal jobb a helyzet.
-Ilyet soha többé ne csinálj. -szólt az egyik reggel Buck miközben reggelit csináltam.
-Mire gondolsz? -kérdeztem vissza, pedig sejtettem miről van szó.
-A hátad. Nagyon megijeszettél, nem tudnálak elveszíteni. Az mind az én hibám lenne, mert nem tudlak megvédeni.-vallotta be. És könyökölve ült továbbra is az asztalnál. Nem tudtam hogyan reagáljak erre és egy kicsit elvörösödve folytattam a reggelink készítését. Egy kis idő múlva megszólaltam.
-Bucky, az nem a te hibád lenne, ha valami bajom esne. Nélküled még mindig ott feküdnék halottan a földön. - mosolyogtam rá.
-De akkor is, a küldetésem része volt hogy megvédjelek. -mondta bűntudattal a hangjában. Ekkor odamentem hozzá és szorosan átöleltem.
-Most minden rendben van és ez az ami számít. -mosolyogtam rá. Az ajtóból erőltetett öklendezést hallottunk. Amikor odafordultunk Samet láttuk, ahogy nevet a kis jelenetünkön.
-Sam! -mondtuk egyszerre.
- Mi az? Talán megzavartam a szerelmes párt? -bökte oldalba Buckyt.
-Ne legyél már gyerekes. -mondta Buck fáradt hangon, de mosolyogva.
-Nemár! Ez teljesen egyértelmű, hogy bele vagy esve! Egyrészt beszélsz álmodban másrészt pedig te mentél el hozzá minden nap ötször és fogtad a kezét. - erre a kijelentésre kicsit lesokkolva Buckyra néztem, de aztán arra gondoltam, hogy lehet, hogy Sam megint szivatja csak.
-Sam... -mondta ki Buck a fogai között.
-Mindegy... -Mondta Sam egy kamu komoly arccal, de a szemein lehetett látni, hogy mennyire is élvezi ezt. -És Csipkerózsika, nekem is csináltál reggelit? - kérdezte Sam.
-Csipkerózsika? Komolyan? -kérdeztem nevetve, miközben elé raktam egy tányért.
Ebéd után Sam elment valahova, és csak annyit mondott, hogy holnap délután jön haza. Este úgy döntöttünk, hogy megnézünk egy filmet, csak mi ketten. A film közben csak azon járt az agyam, amit Sam mondott. Vajon tényleg olyan sokszor meglátogatott és fogta a kezemet Bucky?
-Ava, figyelsz te rám egyáltalán ? -kérdezte Buck.
-Bocsi, elmerültem a gondolataimban.
-Min gondolkoztál? - kérdezte. Nem tudtam, hogy elmondjam-e az igazat, vagy csak kitaláljak valamit. Végül az előbbit válaszottam.
-Amit Sam mondott reggel a konyhában az igaz? -kérdeztem remélve hogy ez tényleg így történt. Egy kis gondolkozás után válaszolt a fémkarú férfi.
-Igen, igaz. -nézett el oldalra, hogy ne lássam a szemeit. Ekkor megfogtam a kezét és közelebb húztam magamhoz. Rám nézett és elmosolyodtam. Közelebb hajolt az arcomhoz és lágyan megcsókolt. Az este további részét összebújva töltöttük.

Sziasztok! Tudom, a vége nem lett a legjobb, de remélem tetszett! Köszi a sok megtekintést, szuperek vagytok! ☺💛