/Tony Stark/
Hoztam is a részt. Remélem tetszik @DorinaVgh
T/N- te neved
Hazafelé sétálsz a munkádból, ma tovább bent kellet maradnod.
A kietlen utcát csak a lámpák fénye világítja meg. A szél halk susogással fúj át a házfalak közt. Az emberek nagy része nyugovóra tért már e késői órán.
Gondolataid tompák a fáradtságtól. Már alig várod, hogy hazaérve elmerülj egy kád, forró vízbe, majd bebújhass a puha ágyadba, hogy reggel kipihenten kelhess.
Egy kezet érzel meg a karodon, mire riadtan odakapod a fejed. Egy pirospozsgás arcú férfi mered vissza rád.
- Hova? Hova, kislány? - kérdezi a már egyáltalán nem szomjas ember, te pedig próbálod kiszabadítani a kezed a szorításból.
- Semmi köze hozzá!- vágsz vissza és egy gyors rántással szabaddá téve a kezed, futásnak eredsz. Hallod a lépteit, ahogy utánad siet. Rohansz, ahogy csak bírsz, a szíved a torkodban dobog. A külvilágot teljesen kizárod, csak arra gondolsz, hogy minél előbb hazaérj. Támadód azonban könnyűszerrel utolér, és ismét megragadja a karodat, de most már sokkal erősebben.
- Neeee!- kezdesz sikítozni. - Hagyjon békén!
- Nyugi cica. - elkapva a hajadat házra húzza a fejed, mire teljes erőből megütöd. A halvány fényben, nem látod mennyire volt hatásos, de érzed, hogy megtántorodott. Kihasználva az alkalmat megpróbálsz kiszabadulni, de sikertelenül.
- Te kis ribanc! - kiált rád a fájdalomtól felbőszült férfi és lekever egy hatalmasat. Érzed, hogy az erő kimegy a lábadból, és összecsuklasz. Az utca fényei összemosódnak. A fejed sajog. Érzel egy ütést a hasadnál, amibe a fájdalom villámként nyilal. Látsz egy fényes valamit és egy puffanást, és a külvilág teljesen megszűnik.
Egy puha ágyban térsz magadhoz. A fejed zsong, az oldalad lüktet a fájdalomtól. Amint tudatosul benned, hogy hol vagy rögtön kipattansz az ágyból. A szépen berendezett szobából kilépsz egy hosszú folyosóra. Félve indulsz el rajta. Az orrodat hirtelen megcsapja a kellemes kávé illat, mire sietősebben szedve a lábaidat megérkezel a konyhába. A pultnál egy neked háttal álló férfit pillantasz meg. Körülnézve a helyiségben látsz egy nagy asztalt, pár széket, egy tv-t és egy kanapét.
A férfi még most sem fordult meg, így közelebb lépsz, mire felszisszensz az oldaladba hasító fájdalomtól. A hangodra feléd fordul a férfi, mogyoró barna szemeit rád szegezi és halványan elmosolyodik. Amint meglátod, hogy ki áll előtted, a lábad földbe gyökerezik. Moccanni sem tudsz, lélegzetvisszafojtva meredsz előre.
- Jó reggelt! Hogy érzi magát? – lép közelebb.
- Maga Tony Stark. – hüledezel, miután sikerül szóhoz jutnod. Megállapításodon nevet egyet és még közelebb lép.
- Tudom, hogy lehengerlő vagyok. De ennyire? – húzódnak pimasz mosolyra az ajkai. – Jobban van, kedves ...?
- T/N – sosem gondoltad, hogy találkozni fogsz a milliárdos, playboy és emberbarát Tony Stark-al. – Amm... az oldalam és a fejem még fáj egy kicsit.
- Akkor ajánlom figyelmébe a kanapét. Kér kávét? – sétál vissza a pulthoz és meg sem várva válaszodat, elővesz egy bögrét. Odasétálsz a kanapéhoz és lehuppansz rá. Tony melléd ülve átnyújt egy bögre, forró italt, amit illedelmesen megköszönsz.
- Hogy kerültem ide? – kérdezed, miután kortyoltál egyet a kávédból.
- Épp egy új technológiát teszteltem, mikor megláttam, hogy megtámadják. A sebei szerencsére nem súlyosak, de jobb lenne, ha egy darabig még pihenne. – feleli kedvesen. Belenézve gyönyörű szemeibe, azonnal elveszel bennük.
- Köszönöm, hogy megmentett. – pirulsz el.
- Ugyan. – legyint egyet. – Tegeződhetnénk? – csak bólintasz, és tovább beszélgettek.
Ez elején kissé zavartan, majd felbátorodva csevegtek. Kérdezget rólad, nagyon jól kijöttök egymással. Az idő szalad, te pedig csak azt veszed észre, hogy kezd sötétedni. A hasad éhesen kordul egyet, mert csak egy kávét ittál egész nap.
- Azt hiszem, ideje mennem. – kelsz fel a kanapéról, mire Tony gyorsan utánad kap, és az ajkaidra tapad. Elhúzódni sem lett volna időd, de nem is akarsz. Először döbbenetedben moccanni sem tudsz, majd lassan visszacsókolsz. Mikor levegőhiány miatt szétváltok, belenézel Tony boldogságtól csillogó szemeibe.
- Eljönnél velem holnap vacsorázni? – kérdezi, mire te egy újabb csókkal válaszolsz.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro