T/N- te neved

B/N- beceneved

Ujjaid végigfuttatod a polcra pakolt könyvek gerincén, alaposan szemügyre véve a címüket. Mikor végre találsz egy érdekesnek tűnő példányt, leemeled és részletesebben olvasgatni kezded. Elmerülsz a történetek birodalmában.

Gyermekként is sokszor jártál könyvtárba, még ha nem is a könyvek miatt, de a termet uraló csend mindig megnyugtatott. A szüleid sokat vitatkoztak, és csak egy valaki volt mindig melletted, hogy kirángasson a letargikus családi környezetből. Kiskorodtól kezdve ő volt a legjobb barátod. Egészen tizennégy éves korodig.

Ő volt az egyetlen, aki felvillanyozta még a legborúsabb napjaidat is. Gyakran eljártatok közösen a könyvtárba. Mondhatni az lett a "titkos" búvóhelyetek, ahol minden fáradságotok, szomorúságotok és fájdalmatok semmivé lett. Mellette mindent tökéletesnek éreztél, mintha egy másik világban lennétek. Csak ti ketten. A vele töltött idő ragyogta be az unalmas napjaidat, de mint minden fény, egyszer ez is kihunyt.

Elköltöztek. Miután kilépett az életedből nap, mint nap csakis rá tudtál gondolni. Az aranyló szőke, kissé göndör fürtjeire, csillogó kék szemeire, az aranyos gödröcskékre az arcán, melyek mindig megjelentek, ha mosolygott, és amitől mérhetetlen boldogság és nyugalom lett úrrá rajtad, a különleges nevetésére melyet, azóta se hallottál.
A költözés után nem igen beszéltetek már és lassan teljesen megszakítottátok a kapcsolatot egymással. Bármennyire is nehéz volt elfelejtened őt, sikerült. Többé nem érdeklődtél utána, és nem is hallottál róla.

Mivel a könyv nagyon elnyeri a tetszésed, észre sem veszed, hogy valaki van előtted, így szépen nekimész. A könyv nagy puffanással ér földet és mikor lehajolsz, hogy felvedd az előtted álló személy is ezt teszi, ezért összefejeltek.

- Annyira sajnálom! – kezd szabadkozni és sajnálkozva rád néz.

- Nem, nem! Sajnálom, én mentem magának! – mikor felpillantasz, egy kék szempár kémlel. Felálltok és odanyújtja a könyvet, de te csak meredted nézed az arcát. Annyira ismerősek a vonásai, mégsem tudod honnan.

- Jól van? – kérdezi zavartan, mikor már egy ideje bámulod.

- Amm... igen, persze. – legyintesz. – Csak elkalandoztam. – zavartságodat figyelve halványan elmosolyodik. Az elméd mélyén kezd motoszkálni a gondolat, hogy ismered ezt a férfit.

- Meghívhatom egy kávéra? – mosolyog rád barátságosan.

- Na de, még a nevét sem tudom! – tettetsz felháborodást.

- Oh, igaza van! Milyen udvariatlan vagyok! Tom Hiddleston. – nyújtja feléd a kezét. Amint meghallod ezt a nevet a szíved zakatolni kezd, az állad pedig a padlót súrolja. Azonnal választ kapsz, hogy miért volt ismerős. Rengeteget változott. Persze, hiszen gyerekek voltatok, mikor utoljára láttátok egymást.

- T/N – vigyorogsz rá, mint a tejbetök. A szemében meglepettség és felismerés csillan. Elmosolyodik, majd szorosan magához ölel. Hozzábújva beszívod kellemes illatát.

- Nagyon megváltoztál! Elbűvölő vagy! – bontakoztok ki az ölelésből.

- Te sem vagy már az a szőke kisfiú, aki inkább bujkál a könyvtárban, minthogy elkeljen mondania a szüleinek, hogy összetört egy vázát. – ezen a visszaemlékezésen mindketten felnevettek és végre hallod azt a jellegzetes, aranyos kacagását.

- Hiányoztál. – simítja meg az arcodat.

- Akkor miért nem írtál vissza egyszer sem? – mosolyodsz el szomorkásan.

- Sajnálom. – hajtja le a fejét. – Nagyon elfoglalt voltam, de tudom, hogy ez akkor sem mentség.

- Nekem is hiányoztál. – fogod meg az arcát, hogy rád nézzen. Elmosolyodik és hirtelen száját a tiédre szorítja. Először meglep a hevessége, de végül visszacsókolsz. Az ajkai puhák és kissé mentolos ízük van. Ujjaiddal a világosbarna, selymes tincseibe túrsz, mire derekadat karolva még jobban magához húz.

- Áll még az a kávé? – kérdezed, miután szétváltok. Tekinteted mélyen belefúrod csillogó kék szemeibe, melyek boldogságot és izgalmat tükröznek.

- Igen. Van a közelbe egy jó kávézó. – mosolyog rád éskézen fog, hogy elvigyen az említett helyre. Útközben beszélgettek,nevetgéltek, majd a kávézóban boldogan mesélitek egymásnak a történteket,amiből a másik kimaradt.

Remélem tetszett judoka18