Remélem tetszeni fog Endgamegirl

T/N- te neved

A szél vadul süvít, ahogy motorral szelitek az utcákat. Szorosan kapaszkodsz Stevebe. Sosem szerettél motorozni, de a Kapitánynak csak nem lehet nemet mondani. Ragaszkodott hozzá, hogy vele menj Tony partyjára.

A motor lassul és megálltok Tony hatalmas malibui nyaralója előtt. Csodálkozva nézel körbe, itt még egyszer sem voltál. Alaposan szemügyre veszed, majd Steve lök meg egy kicsit, hogy elindulj. Beérve sejtésed igazolódik, miszerint bent még fényűzőbb, mint az gondoltad volna.

Az udvaron már javában folyik a sütögetés és medencézés. Mindenki itt van, Tony, Pepper, Thor, Nat, Bruce, Clint, Bucky, Sam és az ikrek is. Miután köszönsz nekik, megpillantasz egy ismeretlen alakot. Barna haj, csillogó barna szemek és kisfiús arc. Integettek egymásnak, de ekkor Tony szólal meg.

- T/N! Érezd magad otthon. – jegyzi meg, mert egy ideje csak egyhelyben ácsorogsz. Kissé zavartan, de végül leülsz az idegen mellé a medence szélére.

- Szia. Peter vagyok. – mosolyog rád, mire eszedbe jut, hogy Tony néha emlegette.

- Ja! Pókember, ugye? – kérdésedre zavartan megvakarja a tarkóját, majd bólint. – Tony mesélt rólad. – mosolyogsz rá, mire megcsillan a szeme.

- Tényleg? – bólintasz. - És mit mondott?

- Azt, hogy nagyon okos vagy, meg tehetséges... - lelki szemeiddel látod, ahogy szétárad benne a büszkeség. – Egyébként T/N vagyok!

- Én is hallottam rólad. Örülök, hogy végre megismerhetlek! – mosolyog szélesen, de hirtelen hátulról meglökik és egy nagy csobbanással beleesik a vízbe. Körbenézel, de már csak Pietro hatalmas vigyorát látod, ahogy titeket figyel. Nevetve megrázod a fejed és visszafordulsz Peterhez, aki épp akkor bukkan elő a vízből. Haja vizesen tapad arcára, ami csak még aranyosabbá teszi.

- Nem ér nevetni! – néz rád durcásan.

- Dehogynem!- kuncogsz tovább, mire Peter közelebb úszik és megfogja a combod.

- Akkor te is fürdesz! – mosolyog és be akar húzni a vízbe, de te minden erőddel ellenkezel.

- Ne! Peter! – sikítozol. – Nem tudok úszni! – erre abbahagyja.

- Segítek. Csak bízz bennem! – nyújtja a kezét. Ekkor tűnik fel, hogy milyen csönd van. Csak a hús sercegése hallatszik, amit Tonynak kéne sütnie, de helyette titeket figyel, mint mindenki más. Amikor körbenézel, hirtelen mindenki folytatja, amit csinált mintha mi sem történt volna. Zavartan pillantasz Peterre, majd állnál fel, hogy elmenj, de elkapja a karod. – Kérlek. – néz rád esdeklőn. Bólintasz és elmész átöltözni.

Mikor visszaérsz Peter tátott szájjal mér végig, mire elpirulsz, de ő is.

- Gyere! – megfogja a derekadat és beemel a vízbe. Szorosan kapaszkodsz belé, mert nem ér le a lábad. Biztosan tart és halványan rád mosolyog, amitől ellazulsz. Sosem szeretted a vizet és kicsit féltél is a mélyvíztől. Peter karjaiban mégis biztonságban érezted magad. Végig vigyáz rád és így nagyon jól elvagytok. Csak akkor jöttök ki, mikor kezd sötétedni. Megszárítkoztok, és még Peter beszél valamit Tonyval te is váltasz pár szót a többiekkel.

- Szeretnék mutatni valamit! – sétál melléd Peter. Megfogja a kezed és felvezet az erkélyre, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a naplementére.

- Peter, ez... csodálatos! – ámuldozol.

- Örülök, hogy tetszik! – átkarolja a derekad ésközelebb húz, majd ajkait a tiédre tapasztja. Levegőhiány miatt szétváltok, és egymástölelve nézitek, ahogy a Nap eltűnik a víz felszínén.