Peter már egy ideje sejtette, hogy ő bizony az azonos nemű emberekhez vonzódik. Először akkor kezdett erre gyanakodni, mikor igencsak szemügyre vette Flash-t az iskola fiú öltözőjében, jobban, mint Lizt bármikor. Végig vezette szemét a hátán, a gerince vonalán, majd az izmait tanulmányozta áthatóan. De ekkor még csak sejtette a dolgot. Azonban aznap, mikor lebukott legjobb barátja előtt, hogy ő Pókember, teljesen világos lett számára, hogy ő bizony homoszexuális. Egy száll alsóban állt Ned előtt, akinek lábai előtt hevertek a lego halálcsillag darabjai. A kissé túlsúlyos fiú tátott szájjal nézett rajta végig, a kockás hasán kicsit elidőzve. Peterben ekkor elakadt a levegő, és nyelt egyet. A fiatal tiniben eddig is össze volt zavarodva, de az, hogy legjobb barátja iránt is vonzódik, kicsit sok volt neki. Így kipaterolta a szobájából az izgatott fiút, akinek annyi kérdése lett hirtelen, hogy annyi egy ateistában sem merül fel, miután elolvasta a Bibliát. Peter hátat az ajtónak döntve csúszott le a földre arcát a kezeibe temetve. Eddig csak lappangott benne ez az érzés, de most már biztos volt benne. Ő szerelmes a legjobb barátjába Nedbe. Az élete eddig is igencsak bonyolult volt, vagyis inkább nehéznek kellene mondani. A szülei meghaltak, a pók miatt szupererőre tett szert, de ezzel nem, hogy könnyebb, inkább nehezebb lett minden. És most ez is? Hogyan nyomja ezt el? Hogyan tegyen úgy, mintha minden a régi lenne, mikor csak egy dolog jár a fejében, az, hogy ő még akarja csókolni Nedet?!