Bucky Barnes x Reader
Szavak száma: 1469
Kérte: Melinda0506
(Kép fent, ami inspirálta az egészet😅)
Remélem tetszeni fog:)

- Zseniális találmányaitok vannak itt, Shuri. - Szólt Bucky, mikor kilépett a zuhanyfülkéből, dereka körül egy fehér törülközővel. Felmutatott egy palackot, amit kihozott magával a helyiségből. - Ennek itt mi a neve?

Shuri majdnem elnevette magát. Belülről harapdálta a száját, nehogy megtegye. Rendkívül illetlen lenne vele szemben, nem várhatta el az ember, hogy az 1917-ben született ex katona máris hozzászokjon a korhoz.

- Az... sampon, Barnes őrmester - mondta végül, továbbra is küzdve a mosolygás ellen.

- Ó - nyugtázta a férfi, majd megköszörülte a torkát. - Szólíts csak Buckynak. Nem vagyok már őrmester.

Shuri mosolygott.

- Tudom. Öltözz fel, aztán gyere, van valamim számodra.

Bucky így is tett, gondosan kiválasztva a legjobb ruhákat. Tudta, hogy ma hazamehet, tiszta tudattal, Tél Katonája-mentesen, hozzád. Őszintén szólva alig várta már a viszontlátást. Remélte hogy vártál rá, ahogy ígérted. De megértette volna, ha nem teszed. És persze Steve is hiányzott neki, de vele nemrégiben beszélt telefonon. Te épp nem voltál a bázison. Nem is kérdezett többet rólad. Gondolataiba mélyedve felráncigált magára egy pólót meg egy farmert.

Ezek után rögtön át is ment a szokásos szobába, ahol általában a vizsgálatai zajlottak. Leült az asztalra a helyiségben, ahol Shuri várta épp egy fémdobozt helyezve a bútor szélére.

- Megkérdezhetem, mi ez? - kérdezte gyanakodva.

A lány kattintva kinyitotta a ládát, inkább megmutatva a tartalmát. Egy teljesen új fém kar volt benne, arannyal futtatott mintázata szikrázott a csillogó fémen. Nyoma sem volt a vörös csillagnak, és ennek Bucky nagyon örült. Minél kevesebb dolog emlékezteti az időszakra, annál jobb. Wakandában nyugalmat talált, így ha ránéz majd a testrészre, annak jellegzetes mintázatáról és színeiről ez fog eszébe jutni. Remélhetőleg.

- Tetszik? - nézett rá várakozón Shuri, mert a férfi pár perc múlva sem jutott szóhoz.

- Tessék? - pislogott Bucky, szemét elkapva a karról. - Ó. Igen. Tökéletes... Köszönöm, Shuri.

=✪=

Bucky képtelen volt tovább várni az indulásra. Steve azt mondta neki, leghamarabb másnap reggelre ér ide. A férfi már legalább dél óta tűkön ülve várta, hogy talán hamarabb megérkezzen. Steve-nek szokása volt állandóan meglepetést okozni, ezért reménykedett ebben.

- T'Challa! - fordult az épp belépő wakandai király felé. - Esetleg...-

- Nem, fogalmam sincs, elindultak-e már. Ezen az sem változtat, ha tíz percenként érdeklődsz felőle - csörtetett át T'Challa a helyiségen.

Bucky csüggedten lehajtotta a fejét, mikor a válasz végeztével még kapott egy megsemmisítő pillantást is Okoye-tól, aki a király mellett lépdelt.

- Értem... - mormogta beletörődve.

További két órát töltött üldögéléssel és az új karja tanulmányozásával, mikor egyszer csak kopogtattak az ajtaján. Bucky felpattant az ágyról, rögtön Steve-et várva. Egy lépésnyire járt az ajtótól, mikor az kinyílt, a legkevésbé sem legjobb barátját tárva a szeme elé.

Végignézett a jövevényen, gondosan beállított hajától - amibe pár ősz szál is vegyült - , vörös palástja szegélyéig.

- Ha jól sejtem, maga James Barnes. A nevem Dr. Stephen Strange. Nincs sok időm. Kövessen kérem, ha nem akar búcsú nélkül távozni.

Bucky némán bámult rá, aztán beleegyezőn bólintott, és elindult a magas férfi nyomában egy terembe, ahol Shuri és T'Challa várta.

- Gyerünk, köszönjön el - adta ki a parancsot Strange.

- Mi... Mégis hová akar vinni? - eszmélt fel Bucky szemöldökráncolva, és kérdőn nézett rá.

Strange gondterhelten sóhajtott, és az orrnyergét masszírozva belefogott a rövid magyarázatba.

- Őfelsége keresett meg, miszerint halálra idegesíted. Hazaküldelek. Most. Siess, és ne játssz az időmmel. Randira vagyok hivatalos.

- Ó - "válaszolta" Bucky, teljesen figyelmen kívül hagyva a randis részt, és elfogta az izgalom. Ha T'Challa bízott benne, akkor ő is, és már alig várta hogy viszontláthasson téged és Steve-et. Bár arról még fogalma sem volt, hogy fog megtörténni az utazás. - H-Hát akkor... Köszönök mindent - mosolyodott el.

Shuri odalépett hozzá, és búcsúzóul megölelte. T'Challa csak bólintott, de azért megpróbálkozott egy grimasznak tűnő valamivel is.

- Remek - csapta össze a kezét Strange. - Próbálj nem lélegezni.

- Miért...? - kezdett volna bele Bucky, de mielőtt feltehette volna a kérdést, átesett a padlón.

- Hoppá, ezt nem pont oda-

A mondat végét már nem hallotta, a zuhanás hangja a fülében minden más zajt elnyomott.

=✪=

*fél órával korábban*

Egy hosszú és fárasztó nap után örömmel léptél be a Toronyba. Egy kisebb Hydra osztagot tettél el láb alól az elmúlt időben, szerencsére sikeresen. A végén persze sikerült beleesned az egyik csapdájukba az erdő kellős közepén, így most csupa föld és por voltál. Mindennél jobban vágyál egy fürdőre. Épp hogy átlépted a küszöböt, Steve odarohant hozzád.

- Végre itt vagy! Jól ment a küldetés? - nyitottad a szád, hogy válaszolj, de ő időt sem hagyva folytatta. - Bucky bármelyik pillanatban érkezhet - mondta, megérintve a vállad.

- Én azt hittem, te mész el érte. Tegnap amikor felhívtál, ezt mondtad.

- Igen, de tudod milyen Buck - nevetett. - Gyorsabb megoldást kellett hogy keressenek neki.

Elvigyorodtál.

- Szuper - jelentetted ki, és egyből nem is érezted magad olyan fáradtnak. Steve szemében is csillogott az öröm. - Ha megbocsátasz - mutattál végig mindkét kezeddel magadon, porral borított cipőd orráig - , megyek és lezuhanyozom.

- Menj csak - mosolygott Steve, aztán még hozzátette - Ha közben megjönne... Majd megmondom, hogy várjon.

Majdnem kimondtad a meggondolatlan dolgot, ami már a nyelved hegyén motoszkált, de inkább nem osztottad meg Steve-vel, mennyire tetszene az ötlet, hogy együtt zuhanyozz Buckyval.

- Oké - halványan elpirulva a fürdő felé siettél.

Steve, mintha csak olvasott volna a gondolataidban, a helyzet illetlensége miatt fejcsóválva, de jókedvűen nézett utánad.

=✪=

A megszokott fürdőszobai rutinod végrehajtása után felfrissülve ültél a nappaliban. Steve melletted a térdén dobolt az ujjaival. Semmi tennivalótok nem maradt már, csak hogy várjatok.

Ásítottál, majd tovább meredtél a tévére, bár fogalmad sem volt, mi megy épp.

- Főzök egy kávét - állt fel Steve, csak hogy elfoglalja magát valamivel, és a konyhába vonult.

Bólintottál. Felhúztad a lábad, és a fejed a térdedre hajtva pihentetted egy kicsit a szemed. Pár pillanattal később rá kellett jönnöd, elaludhattál, mert hatalmas csörömpölésre ébredtél, amit aztán puffanó hang követett. Szemedet dörzsölve a forrás felé lopakodtál, betolakodóktól tartva. Mire a konyhába értél, már az is megfordult a fejedben, hogy Hydra ügynökök törtek rátok. A helyiségbe érve viszont kellemes meglepetés fogadott. Attól eltekintve, hogy a kávé beborította a csempe szinte egészét.

-Bucky?!

=✪=

Bucky óráknak tűnő percek múlva ért földet, meglepődve milyen puhára esett. A fülsüketítő csörömpölésre ugyan nem számított, de ettől eltekintve... rosszabbra számított.

Körbenézett - a konyhában landolt, körülötte mindent kávé borított.

- Uhmmm - jött Bucky alól - Buck, te vagy az?

- Szent ég! - kiáltotta az említett, és lekászálódott Steve-ről.

A Kapitány felült és barátjára vigyorgott.

- Hatásos belépő, mint mindig - nézett körül.

- Nem én tehetek róla! - nevetett Bucky.

Pár pillanatig egymást tanulmányozták, a földön ülve. Egyikük sem tudta, mit mondhatna. Végtére is telefonon beszéltek már, rögtön miután Bucky felébredt. Így Steve tudta, hogy Shuri próbálkozása sikeres volt, és a barátja már minden akadály nélkül újra a régi lehet. Ha a lelkiismerete nem áll az útjába.

Halk, szinte észrevehetetlen lépések hangja hallatszott. Buck összezavarodva ráncolta a homlokát. Nem tudott róla ugyanis, hogy más is lesz a toronyban. Kérdőn nézett Steve-re, aki mosolygott, tudva ki közeledik.

(Y/n) lenézett rájuk. Pillantását lassan körbejárattaba helyiségben.

- Bucky?! - suttogtad halkan, elkerekedett szemekkel. Elakadt a lélegzeted.

Ő pedig bátortalanul elmosolyodott. Nem is kellett több, egy szempillantás alatt átszelted a köztetek lévő távolságot, és az ölébe huppanva átölelted a nyakát. Bucky a derekad köré fonta erős karjait, az egyik kezének ismerős hideg érintésétől kiszakadt belőled egy sóhaj. Végre itt van. Buck a nyakad és a vállad közti kis gödörbe temette az arcát, és mikor levegőt vett, mintha téged lélegzett volna be.

- Hiányoztál - suttogtad.

A férfi szívéről láthatatlan súly került le ezt hallva. Már nem kellett amiatt aggódnia, hogy valaki mást szeretnél helyette. Most már minden rendben lesz.

A várva várt újra egyesülés után még órákig beszélgettek hármasban, egyikőtök sem zavartatta magát a kiömlött ital miatt. Elmeséltétek egymásnak, mi történt az elmúlt hónapokban. Buckynak nem volt sok mondanivalója a fagyasztásos eset miatt, de lelkes figyelemmel hallgatott végig téged és Steve-et. Végül aztán mikor már a tizedik alkalommal is ásítottál, Steve felajánlotta hogy feltakarít, ti meg menjetek csak aludni. Visszakozni akartál.

- Én is szívesen-

- Nincs vita - jelentette ki ellentmondást nem tűrően Steve. - Gyerünk. Ez parancs - tette hozzá vigyorogva.

Bucky felkelt, és felhúzott a padlóról. A szobád felé vezetett, kézen fogva, végig a folyosón.

- Jé, még emlékszel hol aludtunk? - tréfálkoztál.

- Ha-ha. Rendkívül vicces - mosolygott Bucky, behúzva az ajtón, amit aztán be is csukott.

Elengedted a kezét, és kenyelembe helyezted magad az ágyon. Bucky lecövekelt mellette, egyik lábáról a másikra álldogálva.

A puha ágytól még álmosabban kicsit odébb húzódtál, bár egyébként is volt hely számára.

- Mégis mire vársz? - mormogtad.

- Én csak... Nem voltam biztos benne, hogy...

Türelmetlenül megragadtad a közelebb eső, igazi kezét és esélyt sem adva az ellenszegülésre lehúztad az ágyba.

Mellé fészkelődtél és a mellkasára tetted a kezed, a vállához bújva, ahogy azt a történések előtt is mindig tetted.

Bucky mosolygott. Tehát minden úgy lesz, mint annak előtte.

Valami szokatlan volt benne, most hogy így a szoba sötétjében csak őt érezted. Nem a vibránium karja, valami más, valami nem a régi.

Mélyet lélegeztél. A szokásos szilva- és fémillat persze most is itt volt, a kávé szaga is érződött, de... Aztán rájöttél.

- Fenyőillatú a hajad - suttogtad.

Bucky elnevette magát.

- Zseniális találmányok vannak Wakandában.