Bucky Barnes x Reader
Szavak száma: 580
Fluff
Van benne egy utalás, aki észreveszi kap egy virtuális szilvát. xD
Végül, aki nem tudná..
(y/n)=neved
(e/c)=szemed színe

Először a nappaliból hallatszódó nyögés keltette fel a figyelmedet, amit hamarosan sírás hangjai váltottak fel. Letetted a könyved és halkan a melletted lévő helyiségbe siettél.

- Mi a baj, Buckaroo? - kérdezted Buckyt, aki a fejét kezeibe temetve szipogott a kanapé egyik sarkában. Lehuppantál mellé.

Felnézett rád, és a mérhetetlen fájdalom, ami jégkék szemeiben fogadott, rögtön összetörte a szíved.

- Buck, mi az?

Sóhajtott, és egy könnycsepp gördült le az arcán ahogy (e/c) íriszedbe nézett.

- Miért nem bíznak bennem, (y/n)?

- Kik? - kérdezted zavartan.

- Csak... Úgy tűnik senki sem bízik bennem a csapatban, kivéve téged és Steve-et. A többiek mind félnének tőlem? - a kérdése végére elhalkult a hangja.

- Nem erről van szó, Bucky! - ráztad meg szinte azonnal a fejed. - Ők is bíznak benned, csak biztosak akarnak lenni benne hogy a legutóbbi küldetésed óta felépültél. Mert, lássuk be, jó pár golyót bekaptál és nem lenne jó ha így kerülnél vissza a játékba.

Láttad, hogy nem hisz neked. Csak rá kellett nézned.

- Te pedig azért vagy itt, hogy vigyázz rám, mint valami bébisintér? - érdeklődött gúnyosan.

- Dehogy. Nekem is küldetésre kellett volna mennem. - ennél a pontnál felvonta a szemöldökét. - De Fury az utolsó pillanatban szólt hogy mégsem, szóval... A csapathoz sem tudtam csatlakozni mert addigra már elmentek én meg itt ragadtam - magyaráztad. - Mit szólnál ha néznénk egy filmet míg visszajönnek?

Halványan elmosolyodott, ahogy felálltál és a DVD-k közt kezdtél lapozgatni a TV melletti állványon. A TV-ben most valami túlértékelt valóságshow ment.

- Ez az! - kiáltottad, amint megtaláltad az egyik kedvenc filmed. Csodálkoztál is, hogy Tonynak megvan. - X-men. Apokalipszis. Szerintem tetszeni fog - mondtad egyszerűen, és behelyezted a lemezt a lejátszóba, majd fogtál egy takarót és visszaültél a kanapéra.

Ahogy a film ment, valahogy egyre közelebb kerültetek egymáshoz, míg végül arra eszméltél, hogy sejmes hajtincsei az arcodat csiklandozzák. A válladra hajtotta a fejét. Szórakozott mosollyal végigfuttattad ujjaidat barna haján, míg ő emberi kezébe fogta a szabad kezed.

A film végeztével majd' két óra múlva felnézett rád.

- Köszi, (y/n).

Rámosolyogtál, majd felkeltél és a lejátszóhoz léptél kivenni a lemezt.

- Mit szólnál egy Disney filmhez? - kérdezted kíváncsian, mert a Bosszúállók még mindig nem jöttek vissza.

- Persze - mondta felhúzva a lábait a mellkasához. - Várj! - kiáltotta ijedten, mire odakaptad a fejed. - Csak ne a Frozent - kérte nagyon komolyan. - Tony múlt hónapban megnézette velem és azóta akárhányszor egy légtérbe kerülünk, elkezdi énekelni a 'Let it Go'-t- megrázkódott az emlékre.

Felnevettél és visszafordultál a DVD állványhoz.

- Igen, ez Tony-ra vall - csóváltad a fejed. - Mit szólsz ehhez? Alice Csodaországban. A Kalapos az egyik kedvenc Disney karakterem.

Kipattintottad a lemezt a tokból.

Hamarosan ugyanabban a "pózban" találtátok magatokat, kis idő múlva pedig el is aludtatok, nagyjából a film felénél.

=✪=

Több hang suttogására ébredtél.

- Gyerünk srácok, hagyjuk őket - mondta épp Steve.

- De túl aranyosak - vágta rá Clint.

Megpróbáltál megmozdulni, de egy hideg fém kar a derekad körül visszatartott. Bucky.

- Jössz nekem 10 dolcsival, Stark - mondta Natasha.

- Újratárgyalást követelek.

- Tényleg, Nat? - suttogtad, próbálva nem felévreszteni a mögötted békésen szuszogó Buckyt.

Clint, Natasha és Tony elhagyták a szobát, halkan nevetve. A TV-n már a stáblista pörgött.

Steve megrázta a fejét és a kanapét megkerülve mosolyogva megragadta a leesett takarót.

- Kösz, (y/n). Sokat jelent nekem hogy itt vagy Buck-nak és nincs egyedül. Biztonságban érzi magát melletted. - rátok terítette a takarót. - Aludjatok csak.

Barátságos csókot lehelt a homlokodra, majd ő is elhagyta a szobát. Nem sokára visszaaludtál Bucky karjaiban, nem tudva, hogy egész idő alatt ébren volt, míg Steve-vel beszélgettél. Boldogan mosolygott, a hátadhoz bújt és ő is újra elaludt.