Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

°Stony° {18+}

Ez az első ilyen amit írok. Úgy, hogy ha nem lett valami jó nézétek el nekem, én próbálkozok. 🙂

-Hidd el Tony. Én többet tudok róla, mint bárki más és ez tuti biztos mert látszik rajta és néha még el is szólja magát.-állt fel Natasha a kanapéról.
-Nem tudom mit tegyek.-fogtam kezeim közé a fejemet.
-Hát elsőnek is javítsd ki a legutóbbi veszekedéseteket.-sétált elém.
-Azt se tudom hol van.-sóhajtottam nagyon.
-A szobádban vár.-mosolygót Natasha majd távozott. A nappaliban lévő asztalt kémleltem, mintha olyan érdekes lenne. A torony üres csak ketten vagyunk. Ő a szobámban én a nappaliba. Rám vár. Rám. És én nem merek vele beszélni. Mégis elindultam fel az emeletre. Lassan sétáltam a szobámhoz közben minden át suhant az agyamon. Remegő kézzel nyúltam a kilincshez. Nem nyomtam le csak rajta tartottam a kezem.
Gyerünk Tony Stark! Ne légy beszari!
Végül lenyomtam a kilincset. Ott ült az ágyamon. Rám kapta tekintetét és csak csodálni tudtam milyen gyönyörű szemei vannak. Beléptem a szobába majd becsuktam magam mögött az ajtót. Leültem mellé és néma csendbe burkolóztunk.
-Tudod..-szólaltam meg.-...sajnálom, hogy rád akartam erőltetni. Megértem ha nem vagy még rá kész.
-Én sajnálom, hogy ennyire..félős vagyok.-mondta halkan majd rám nézett.-De össze szedtem a bátorságom.
Azzal a lendülettel megcsókolt és lenyomot az ágyra. Csókja puha, mézédes volt. Elkezdte simogatni az oldalam majd a keze lejebb vándorolt és bele markolt a férfiasságomba amire egy jól eső nyögés hagyta el a számat.
-Steve.-váltam el az ajkaitól. Ő a nyakamat csókolgatta tovább. -Steve.-toltam el magamtól. -Nem akarom, hogy miért makacs voltam, csak azért tedd meg. Inkább menjünk, fürödjünk le.-álltunk fel az ágyról majd kézen fogva a fürdőbe vezetem. Megengedtem a zuhanyzóban a vizet és elkezdtem magamról lehámozni a ruhákat. Steve ugyan így tett majd beálltunk a zuhany alá. Hirtelen neki vágot  (persze nem erősen) a falnak. Homlokomat a hideg csempének nyomtam.
-Vágyom rád.-sugta a fülembe.
-Akkor mire vársz?-kérdeztem mosolyogva. A hátamat kezdte el simogatni és csókokkal be lepni. Két ujját belém helyezte amire felszisszentem. Tovább csókolgatta a bőrömet miközben alul munkálkodót. Homlokát a lapockáimnak nyomta majd ujjait kihúzta belőlem. Tétovázott, de mégis belém hatolt. Először  nem volt kellemes sőt nagyon fájt, de utána kezdtem hozzászokni. Folyamatosan gyorsította a tempóját. A fürdőszoba a mi nyögéseink és a zuhany hangja lepte el. Éreztem azt a furcsa bizsergést és pár pillanat múlva hangosan élveztem el. Azt hittem a kapitány is következik utánam, de nem. Ő még pár percig munkálkodót ami borzasztóan fájt, de nem érdekelt. Őrültem, hogy  élvezi az első alkalmát. Végül ő is hangosan elélvezett és szorosan hozzám bújt és hasamnál összekulcsolta a kezét. Még mindig bennem volt ami nem nagyon zavart csak mosolyogni tudtam. Kezeit elvette és kihúzódót belőlem amire felnyikantam. Szembe fordított magával és hosszasan megcsókolt.
-Jól csináltam?-kérdezte félve a választól.
-A legjobban.-mosolyogtam rá majd magamhoz húztam egy szenvedélyes csókra.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro