+18

Fagyott levegő és síri csend.

Ezzel a mondattal lehetett a legjobban jellemezni a Y&B falai között uralkodó atmoszférát, miután Bang Chan belépett a robusztus épületbe, s felfigyeltek rá az italos pultnál szórakozó, nagyzoló, tökéletesen festő piócák.

Nyakkendőjét szokásához híven megigazítva, arcán minimális, már-már keménynek mondható arckifejezéssel, kecsesen lépdelt végig a gyönyörű, bíborvörös fényekkel, gyertyákkal kivilágított folyosón, melynek ajtajait drága festmények díszítették, s túlvezetett a bár részen, egészen a pazarul álcázott, mégis tökéletesen kivehető szobákig. Hangtalanul, emelt fővel haladt, nem foglalkozott a hátába lyukakat égető pillantásokkal, halkan elsuttogott kérdésekkel, hitetlenkedő szólásokkal, melyek legtöbbje az ittlétéről szólt. Tökéletesen tisztában volt vele, hogy nem ez a dolga, nem ezért jött ide, így figyelmen kívül hagyta azok véleményét, pletykáit, akik a ranglétrán csak egy minimálisan is alatta helyezkedtek el.

Igen.

Minden joga megvolt ehhez; végülis ilyen az úri, majdhogynem királyi, törvényen felüli élet.

Yoonjae sebesen, hitetlenkedve loholt a férfi nyomában, mellőzve "sosem futunk mások után" mentalitását, miközben a biztonsági őrök teljes lelki nyugalommal követték őket, meg sem lepődve a kaotikus, mások számára már nevetségesen festő helyzeten.  Már előre elege volt az idősnek a mogyoró hajúból, s annak kéréseiből, kérdéseiből, de tudta, semmi mást nem tehet, csak hogy megembereli magát, és jó arcot vág a történésekhez.

Így hirtelen felindulásból döntött úgy, hogy inkább nem is szól neki, hagyja, hadd csináljon azt, amihez csak a kedve tartja. Ismerte már annyira a Chan-fajta üzletembereket, hogy tudja, minden rossz mozzanat következményekkel járhat; egy ilyen vállalkozás mellett pedig még a lehetőség megadása sem játszott számára.

Édes félmosollyal az ajkán tette kezeit a fiatal a márvány, logóval gravírozott pultra, ahogy végre odaért az igazi, Pandora szelencéjének is kikiáltható, hátsó részhez tartozó bejárathoz, a kicsit elbambult alkalmazott pedig nem megijedve, profizmussal kezelte a nem mindennapi helyzetet; ismerte a járást, de legfőképpen a Bang nevet, arcot és annak minden velejáróját.

— Jó estét kívánok, Uram. Miben segíthetek? — hajolt meg a leány, majd meg sem várva a választ készítette elő a kéjlányokról és -fiúkról készült ismertetőket, úgy, ahogy a szokás megkívánta.

Ám hiába a vendégeknek járó kedvesség, Chan egyszerűen, arcátlanul sodorta odébb a gondosan kirakott papírokat, s határozottan adta a dolgozó tudtára, mit - vagyis kit - akar.

— Lee Felix — ejtette ki ellentmondást nem tűrő hangsúllyal. — Lee Felixet akarom — orgánuma furcsán, érdesen csengett, melyre a vele szemben álló torkában egy nehéz, súlyos gombóc keletkezett.

— Máris, Uram — rebegte, ahogy sarkon fordult és hátra sietett - vélhetően valamilyen módon az ausztrál tudtára adni, mi lesz a teendője az elkövetkezendőkben -, majd miután visszatért, azonnal megrázta magát, s hamisnak hamis, mégis eléggé hihető görbülettel adta át a magasnak a kulcsokat. — Ha megengedi, Hyunjin elkísérné a huszonhetes szobáig, Uram — jelentette ki, várva a reakciót.

— Megengedem, hölgyem — szúrta oda Chris gúnyosan, kihasználva a kezében lévő hatalmat, majd mindenféle hála nyilvánítása nélkül csatlakozott az erősen hiányos, falatnyi ruhába bújtatott fiúhoz, aki feltételezhetően a fentebb említett lehetett.

— Uram, kérem kövessen! — gyenge volt a megszólalás, mely más esetben felidegesítette volna az időst, de annyira kíváncsi volt a szőke szépségre, hogy elengedte a füle mellett a nem megfelelő felszólítást.

Nem is tartott sok időbe amíg odaértek, hisz feleslegesen próbált megjegyezni, felderíteni minden négyzetcentimétert a séta közben a gazdag, gondolatai csak a zsákmányon jártak, elfeledtetve vele kötelességének egyik legnagyobb részét.

— Jó szórakozást, Uram! — hajolt meg Hyunjin udvariasan, ahogy megállt a híres huszonhetes előtt, majd a kisebb kulcsokkal való babrálás után kinyitotta az ajtót, láttatva a várva-várt trófeát.

Mintha villám csapott volna belé.

Ez volt az általános reakció Lee Felix jelenlétére és gyönyörűségére, s hiába akart erősnek mutatkozni, de ez alól Chan sem volt kivétel. Éhesen, ajkait megnyalva mérte végig a drága selyemmel takart fiút, kinek csábító, mégis gyengéd pillantása szabályosan megigézte őt.

— Lee Felix, Uram — jóval mélyebb hangszínt hallatott, mint amire a másik számított, mégsem bánta a kellemes meglepetést; már most a saját játékszerévé akarta tenni a szőkét.

— Bang Chan. De ezt biztosan tudod, gyönyörűm — nyúlt a kisebb felé, hogy csókot leheljen a kézfejére. — Nem szeretem, ha megváratnak — jegyezte meg, oldalra hajtva a fejét.

— Ha tényleg olyan, mint amilyennek tartják, akkor biztosan tisztában van a szabályaimmal — tette ujjait az alacsony a magas mellkasára, mielőtt kicsit megborította az egyensúlyát, s az a paplanok közé esett.

— Az én világomban nincsenek mások által előírt szabályok — jelentette ki Chris, megtámaszkodva a könyökén, továbbra is mélyen elmerülve a látványban.

— Még szerencse, hogy az én világomban  játszunk — suttogta, fittyet hányva arra a tényre, hogy Szöül legbefolyásosabb maffiavezérének ölében foglalt helyet.

— Nekem egy ilyen ribanc nem parancsol — fújtatott dühösen a milliárdos, várva a szokásos megbántottságot, arcokon végig futó csalódást, de a rajta ülő még véletlenül sem adta meg neki ezt az örömöt.

— Akkor rossz ribanchoz jöttél, szépfiú — lehelte Felix az idős ajkára, ki elfeledve minden néhány órával ezelőtt elolvasott pontot tapadt a kisebbre, aki erre azonnal hátra hőkölt, s hitetlenkedve törölte meg az arcát. — Első szabály: sosem csókolhatsz meg — bújtatta ki elfeledve az előző kihágást a barnát az öltönyéből, mely felettébb hanyagul ért földet. — Második szabály: nem érhetsz hozzám, amíg én meg nem engedem — babrált a méregdrága gombokkal, melynek tulajdonosa a takarót markolva vett egy mély lélegzetet; valósággal elbűvölte a kisebb. — A többit elmondom, ha releváns — körzött csípőjével lassan és őrjítően. — Még így is kellek neked? — tette fel a millió dolláros kérdést, melyre mindketten tudták, hogy az idősebb nem mondhat nemet.

Egy gyors, mégis gyengéd mozdulattal lökte le a magas a másik fiút magáról, hogy az mellé essen, s felé kerekedhessen, kimutatva, kié is az utolsó szó. Nehezen ugyan, de betartva a kicsi által kiszabott pontokat haladt csókjaival - miután megkapta a bólintást -, egészen az ing peremétől a nadrágkorcig.

Lágy, szinte észrevehetetlen zene szólt a hangszórókból, mely fabatkát sem ért, hisz semmi mást nem hallott Chris, csak az alatta fekvő szépség sóhajai végett a fülében dübörgő vért.

Többször elemelkedett a gyönyörű testtől, hogy megcsodálja annak textíliával takart sziluettjét, s minden egyes alkalommal megállapította, mennyire igazuk volt az embereknek; ez az angyal tényleg minden pénzt megér - éppen ezért kellett olyan élményt adnia számára, hogy ne akarjon másé lenni, csak az övé.

Felix bőrére mosolyogva nyomta dús párnácskáit a lüktető ütőérre, majd húzta végig a nyelvét a fiú nyakán, ki hátra hajtva a fejét nyögött fel kéjesen, úgy téve, mintha élvezné, hogy hozzáérnek. Semleges érzéseket váltott ki belőle a kis magánakció, hisz ezerszer megtapasztalta már ezt - s ennél rosszabbakat is - de minden itt dolgozó agyába bele volt vésve, hogy a vendég az első; ez az aktus sem képzett kivételt. Hiába nem mozgatta meg a fantáziáját az idős - csak egy kuncsaftként tekintett rá -, még neki is sikerült észrevennie és konstatálnia, hogy milyen pofátlanul jól néz ki felső nélkül. Csábosan felemelve csokoládé íriszeit, bátran tapogatta végig a férfi hasfalát és izmait, ki erre a tettre összehúzódott, és felettébb izgatottan várta a folytatást.

Monoton, érzelmektől mentes folyamat volt az egész vetkőztetés és egyéb fajta kényeztetés - mindketten a megszokás szerint cselekedtek -, mégsem hatott olyan kellemetlennek, sőt; Chan felettébb élvezte, hogy így uralkodik valakin, s nem is volt rest ezt még jobban megmutatni.

Erőszakosan, türelmetlenül szedte le az utolsó darabokat a szőkéről, ki más lehetőséget nem ismerve hagyta, hogy megfosszák a jogaitól, emberi mivoltjától, és rutinosan kapott a síkosítós üveg után, követve az óvszeres zacskót, s nem tétovázva kezdte volna az előkészítést, de az idősnek más ötletei támadtak.

— Térdelj le — közölte hidegen, meg sem várva a választ; azonnal rászorított a másik vállára, s lenyomta a paplanok öleléséből, egészen a hímzett szőnyeggel borított padlóra. — Mutasd meg, hogy nem csak feleselni tudsz azzal a nagy szájjal — több sem kellett, a szőke készségesen teljesítette, amit a magas mondott.

Őrjítően lassan, ingerelve csókolta a férfi belső combját, direkt kerülve nemességét, de nem sokáig húzta az agyát, hiszt tudta, mi várna rá ebben az esetben. Lehengerlő profizmussal vette ajkai közé az idős tagját, ki egy mély nyöszörgést hallatva hagyta, hogy elvegye a maradék eszét is a hirtelen forróság. Nagyot markolt a kisebb hajkoronájába, diktálva a feszes, intenzív tempót, mely először rendkívül teljesíthetetlennek bizonyult, de a fiatal majd' kiakasztva az állkapcsát még mélyebbre tudta fogadni a másikat, ki érzékelve, hogy lassan eléri a határait, agresszívan rántotta el a fiút.

— A magamévá akarlak tenni. Most — markáns volt a megszólalás, melyre a kicsi egy szempillantás alatt bólintott, s telepedett vissza az ágyra, várva egy újabb parancsot.

Ám hiába számított egy következő mondatra, jelre, Chan nem szavakkal beszélt; az elővigyázatosság fikarcnyi jelét sem mutatva kezdte el tágítani a fiatalt, aki nem meglepődve ugyan, de kissé kellemetlenül húzódott össze emiatt. Bár illett Chrisre a szörnyeteg jelző és annak minden szinonimája, legbelül mégis ember volt, így felfogva mozdulatát állt meg hirtelen, nem tudva, hogyan tovább.

— Mozoghatsz — mintha a gondolataiban olvasott volna Felix, úgy adott további engedélyt, mely felettébb imponált a másiknak, s ehhez mérten tette a dolgát.

Szerette maga alatt látni a kéjben úszó arcokat, melyeket csak az ujjai mozgatásával is el tudott érni, így bevetve minden módszerét törekedett arra, hogy a kéjfiú ne csak színészkedjen, hanem tetőtől-talpig, tényleg akarja is. Mikor úgy érezte, eleget bajlódott a fiatalabbal, lassabb tempó után keresett, melynek kis idővel ugyan, de meg is lett az eredménye; a szőke magát is meglepve nyöszörgött, kapaszkodott bele a karizmatikus idősbe, aki büszke görbülettel az ajkán húzódott ki, hogy pillanatokon belül valami egészen más kerüljön az ujjai helyére.

Elhelyezkedve a másik lábai között, forrongó vérrel és pezsdítő izgalommal hatolt bele a kicsi testébe, ki a mindennapos aktusok miatt már meg sem rezzenve lazult el, biztosítva a vendég számára a maximális élvezetet. Automatikusan lendítette csípőjét, mozgásra biztatva a magast, aki hülye lett volna nem így tenni.

Arra számított a szőke, hogy Chris azonnal beletemetkezik és könyörtelen lesz vele, mégis, meglepve tapasztalta, ez nem így történik.

Ellent mondva magának és az elveinek, óvatosan ringatta magát a férfi, odafigyelve minden apró rezdülésre, gesztusra, s úgy viselkedett, mintha teljesen kivetkőzött volna magából. Furcsa, eddig ismeretlen emóciókat tapasztalt meg az alacsony, a gerincén végigszánkázó, kellemesen pettyező libabőrtől egészen a kocsonyaként remegő lábakig, s mindenféle előzmény nélkül sikoltott fel élvezetében, melyen mindketten meghökkentek, de Chan egy homlokcsókot adva neki került mélyebbre, őrülten hajkurászva a gyenge pontját.

Nem bírva tovább tartani magát, váratlanul nyögött fel Felix, belekapva a férfiba, kinek kezei azonnal a fiú kecses csípőjére siklottak, s azt markolva hajszolta a megérdemelt élvezetet.

— Ne hagyd abba, kérlek — csúszott ki a szőke torkán a mondat, melytől valósággal összetört; sosem gondolta volna, hogy egyszer ő fog könyörögni egy kliensének, hogy végre megtapasztalja az igazi, hamisítatlan gyönyört.

— Eszem ágában sincs, szépségem — tudatta a milliárdos, kinek homlokáról versenyt futva folytak le az apró izzadtság cseppek, világosan láttatva, hogy legalább úgy kell neki a kielégülés, mint a másiknak.

A sóhajok egyre szaporábbak, magasabbak, kéjesebbek lettek, miközben egymásba gabalyodva loholt a két férfi az orgazmus kapuja felé, s pillanatokon belül, egy kis eltéréssel követték egymást, lemozogva az utolsókat, kifacsarva magukból az eufória minden élvezetét.

Chan lihegve temette az arcát Felix nyakába, kinek ajándékul egy lehelet finom csókot adott, majd elhagyva őt, a szabályoknak megfelelően dobta ki a kukába a gumit, kezdte felvenni a szanaszét szórt ruháit, vissza se pillantva a kisebbre.

Nem vette magára az alacsony a figyelmen kívül hagyást, így azonnal felkapva a köntösét, egyetlen pisszenés nélkül vette az irányt a személyzetnek kialakított fürdő felé, hogy rendbe tegye magát és felfrissítse kinézetét egy későbbi kliensével való találkozóra. Elborzadva pillantott a tükörbe, ahogy végig nézett az arcán, s ezerszer elátkozott mindenkit, hogy ilyen érzelmeket váltott ki belőle a gazdag ficsúr, akinek semmi másra nem kellett, csak egy könnyen letudható szexre.

Idegesen, a fejét rázva tipegett vissza az izzadtságtól fülledt szobába, s hiába kereste szemeivel Christ, csak egy vélhetően hirtelen felindulásból kitépett cetlit, és egy felettébb nagylelkű összeget talált a helyén.

Alig várom, hogy újra lássalak. — B. C.

Összeszorult torokkal, remegő kezekkel gyűrte össze a papírt a kicsi, s könnyes szemekkel érte el a felismerés, hogy ez az éjszaka mekkora lavinát indított el az életében.

hello, Guys!
nem életem része, de remélem tetszett.
elég régen írtam ilyesfajta részt, szóval bocsi, ha nem lett olyan jó, de szerencsére nem is kellettek ide az érzelmek.
véleményt szívesen várok!
csók, majd tala!