Kirándulás
Elindítottuk a filmet, ettünk, beledumáltunk. Tök jó volt. Aztán jött az a rohadt nagy kígyó és persze én akárhányszor megnéztem ezt a filmet mindig beparáztam. Közelebb húzódtam Peter-höz és ezt észre is vette. Megszorítottam a karját.
-Nem úgy volt, hogy nem is ijesztőek ezek a filmek?-mosolygott.
-Ettől a kígyótól kicsi korom óta félek. Ezt nem lehet megállítani.-mosolyogtam vissza és néztük tovább a filmet.
Másnap reggel:
Tök ugyanúgy keltünk, mint tegnap. Megnéztem az időt és eléggé késésben voltunk.
-Peter!-keltegettem.-Kellj fel!
-Csak még egy picit May!-motyogta.
-Nem May vagyok és nem hagylak.-ütögettem majd kiszálltam az ágyból.
-Csak egy picit!-nyomta az arcát a párnába.
-Kellj fel!-ütögettem a párnámmal.
-Rendben. Fent vagyok.-nyavalygott és felült.
-Elmegyek fürdeni. Sietek.-gyors lefürödtem és felöltöztem.-Menj fürödj le te is. Én addig összepakolok.-Beküldtem a táskájával együtt a fürdőbe. Összepakoltam a könyveimet és levittem a táskám.
-Szia!-adott puszit Rose.
-Jó reggelt! Van reggeli?-mosolyogtam.
-Mindjárt kész. Hol van Peter?
-Fent fürdik. Olyan, mint egy kisfiú aki nem akar iskolába menni.
-Miért? Nem az?-nevetett.
-Na megyek.-mosolyogtam és visszamentem a szobámba. Peter még mindig a fürdőben volt.-Mikor végzel?
-Pillanat.-pár másodperc múlva már jött is ki, csak épp póló nélkül.-Bocs, a pólóm itt maradt.
-Semmi. Én még begyek a fürdőbe. Mindjárt kész a reggeli, addig lemehetsz.
-Oké.-mosolygott és felvette a pólóját, én bementem a fürdőbe. Megcsináltam a hajam és a sminkem. Utána követtem Petert a földszintre. Már ott ették a rántottát.
-Már lassan ideköltözöl.-mosolyogtam és leültem közéjük.
-Nem szeretnék útban lenni.
-Dehogy vagy útban.-mosolygott Rose pakolászás közben.-James mindjárt jön és elvisz titeket.
-Rendben.-mosolyogtam és folytattuk az evést. Nem sokára befutott a sofőrünk.
-Indulhatunk?-mosolygott és összecsapta a kezét.
-Persze, mi már végeztünk.-Összeszedtük a cuccainkat és kimentünk a kocsiba.
-Jó volt a hétvége?-kérdezte James.
-Pakolásztunk, filmet néztünk, semmi különös.
-Remélem tanultatok is.-mosolygott.
-Én tanultam, Peter? Nem tudom.
-Anélkül el se indulok suliba.
Egy kocsikázás után:
-Legyen jó napotok!-mosolygott James s kiszálltunk a kocsiból.
-Puszi.
-Hello.-köszöntünk el tőle és bementünk az épületbe.-Milyen órával kezdünk?
-Még mindig matek.-mosolyogtam. Megkerestük a termünket és beültünk a helyünkre.
Ebben a két hosszadalmas napban:
Nem történt semmi különös, Jason még mindig egy pöcs volt és akkor belegondoltam a szerdába, hogy Peter mellé ülök. Lassan el is jött a kirándulás ideje.
Szerda:
Reggel a táskámba bepakoltam töltőt, a telefonom, a fülhallgatóm és egy rajzfüzetet egy ceruzával biztos ami biztos. Lefürödtem, felöltöztem, megcsináltam a hajam és a sminkem. Megreggeliztem és James bevitt suliba. Peter már ott várt rám.
-Készen állsz egy unalmas mégis király kirándulásra?-jött oda és ölelt meg.
-Letöltöttem a 3.részt. Nem lesz így unalmas.-mosolyogtam.
-Már hátul vár a busz a parkolóban. Szerezzünk helyeket.-elindultunk. Felszálltunk a buszra, beültünk a közepére, én az ablakhoz, ő kívülre. Nekidőltem az ablaknak és a lábamat felraktam Peter ölébe.-Kényelembe helyezted magad?-mosolygott.
-Majd felrakhatjuk az ülésre a telefont és akkor így tök kényelmes lesz.-mosolyogtam rá vissza. Odaadtam neki a telefonom, bedugtuk a fülhallgatóinkat (még mielőtt belekötöttök, fülhallgató elosztóba) és felrakta a képernyőt. Elindítottuk a filmet és eszegettük a nasikat amiket Peter hozott.
-Amúgy nem úgy volt, hogy jön Rose is?-szólt bele a filmbe.
-Jön, csak neki még el kell intéznie pár dolgot.-majd újra csönd és csak ment az Azkabani Fogoly.
...
Megérkeztünk az első múzeumba.
-Tudom még csak 10.esek vagytok, de hamarosan pályát kell választanotok. Gondoltuk jó motiváció lenne művészeket látnotok hátha valaki szeretné ezt a pályát. Idén jött ki egy német film amiben szintén elmentek a diákok egy kiállításra és az egyikük szerzett egy ösztöndíjat a munkájával, szóval ajánlom nektek ezt az utat. Most menjetek nézzetek körül és 1 óra múlva ugyanitt találkozunk.-bocsájtott utunkra Rose.
-Gondolom téged érdekel, szóval mehetek veled?.-jött oda Jason.
-Bocs, inkább mennék olyannal akit érdekel.-hagytam ott.
-Sarah! Kicsim!-fogta meg a karom Rose.
-Igen?
-Menj Mj-ékkel. Őket érdekli a kiállítás.
-Rendben.-egyeztem bele.
-És várj!-nyomott a kezembe egy kis füzetet.-Várják a véleményeket a tanárok. Inkább neked adom nem pedig olyanoknak akik hülyeségeket írnának. Légy őszinte!-hagyott ott. Odamentem Mj-ékhez, de csak pofákat vágtak.
...
Nem sokat beszélgettünk közbe csak néhányszor hozzászóltak a festményekhez, de csak rosszakat. Nem sokára végeztünk, összegyűltünk és elmentünk egy természettudományi múzeumba. Majd elindultunk hazafelé. Ugyanúgy befeküdtünk, mint odafelé, én már az alvás szélén jártam mikor Peter felpattant. Megpöcöktette Ned vállát és mondott neki valamit. Erre Ned valami űrhajóról kezdett el dumálni.
-Nem lesz semmi baj, maradj itt!-magyarázta nekem.
-Peter, nem. Veled megyek.
-Maradj itt! Nem mondom még egyszer.
-Peter! Én se!-megforgatta a szemét és megragadott. Kihúzott az ablakon, felvette a maszkját és ,,elrepültünk". Leszálltunk egy parkba és pont akkor dobták le a földre Vasembert.
-Maradj itt!-parancsolt rám és odafutott Starkhoz. Lenyomtak egy rövid beszélgetést majd az űrlény vagy mit tudom én eldobta Petert.
-Jól vagy?-futottam oda hozzá.
-Igen persze.
-Kövesd a varázslót!-ordította oda Peternek Tony. Erre elreppent felettünk egy köpenybe burkolózott valamit.
-Maradj itt! Most komolyan.
-Peter!
-Nem tudom végezni a dolgom ha adsz mellé pluszot.-hagyott ott. Utána próbáltam szaladni, de már késő volt. Felszippantotta valami fény sugár, ami elért hozzám is. Mire felértem egy kis helységben voltam, de Peter sehol. Nem sokra rá besétált oda, odamentem hozzá és megpöcöktettem a vállát.-Te mit keresel itt?-csodálkozott rá.
-Én nem akartam jönni, de a fény sugár egyszer csak felszippantott és most itt vagyok. Amúgy menő az új szerkód.-ilyen fémes beütése volt arany csíkokkal.
-Ne tereld a témát. Nekem sem kéne itt lennem, pláne neked.-járkált föl-alá.-Ezért tuti, hogy kinyír Stark. Maradj itt! Beszélek vele!-és otthagyott.-Ha már a hűségről van szó.-szállt be a beszélgetésbe........Ne akadjon ki, de-mutatott rám én meg előléptem.
-Komoly?
-Én is örülök.-mosolyogtam.
-Hogy került ide?-nézett Peterre.
-A sugár felszippantotta. Már itt volt mikor ideértem.
-Tessék.-adott egy kis ketyerét amiről fogalmam se volt micsoda.
-Ez mi?
-Ha mondjuk olyan helyzetbe kerülnél ami oxigén nélküli. Majd tedd a nyakadra és nyomd meg. Te meg találj ki valami jó tervet a megmentésére.
-Van az a bazi régi film A Bolygó neve Halál.-majd elvonultak.
-Menj hátra és kapaszkodj!-adta ki a parancsot nekem Tony. Úgy is tettem. Stark megkerülte a kínzást és előjött a sötétből. Valamit ott dumáltak utána Stark kilőtte az űrhajó oldalát és a varázsló és az űrlény kirepült rajta. Peter még az utolsó pillanatban megmentette a köpenyest. Tony befoltozta a rést és mindenki összegyűlt lent. Veszekedtek egy sort és még Peter is bepróbálkozott, de nem jött össze. Amíg a felnőttek dumcsiztak addig odamentem Peterhez.
-Szép volt!-mosolyogtam.
-És ő ki? Még egy potyautas?-nézett rám a varázsló.
-Igen, mondhatjuk úgy is. Üdv Sarah Cupid!-mosolyogtam.
-Dr. Strange, mint mondtam.-bunkózott.-Legalább mondja, hogy ő is egy ,,szuperhős"?-fordult Vasemberhez.
-Nem, sajnos nem. Ő egy átlagos lány.
-De okos.-állt ki értem Peter. Strange-ék otthagytak minket és arról kezdtek el beszélni, hogy hogyan ölhetnek meg egy bizonyos Thanos-t.-Mr.Stark! Nekünk kéne egy kis magyarázat. Ki az a Thanos és mit tett?-zavarta meg őket Peter.
-Gyors talpaló. Volt a New York-i támadás 6 évvel ezelőtt, ő küldte ránk a Chiturit és Lokit. Azóta bolygóról bolygóra megy és lemészárolja a lakosság felét, mert azt vallja, hogy így nem éheznének. Létezik 6 végtelen kő és mindegyiket megakarja szerezni. Ha meg lesz neki mindegyik elég lesz egy csettintés és kiírtja a fél univerzumot. Tudomásunk szerint már nála van a hatalom és a tér köve. Reméljük többet nem szerzett meg. Van egy aduászunk, mert az idő kő ott van a mágusunk nyakán. De mivel egy idióta, így nem hallgat rám és nem dobja ki csak a kukába ahol nem találná meg.-ilyenkor hangosan beszélt, hogy hallja a Doki.-A lényeg az, hogy elmegyünk oda ahová éppen az űrhajó visz minket, legyőzzük Thanos-t és megmentjük az univerzumot. Van kérdés?
-Hogy fogjuk legyőzni?-tette fel kérdését Pete.
-Még nem tudom, mert állítólag ő egy Titán és nincsen nála hatalmasabb az univerzumba, de meg kell próbálni.
-Mi történik?-nézett a ,,képernyőre" Peter.
-Azt hiszem megjöttünk.-válaszolt Strange.
-Kétlem, hogy ez magától leparkol.-sétált oda Stark egy kiálló karhoz.-Ragadd meg a vezérlő kart!-szólt Peternek.-Ezt zárd rá!- meg is tette.-Érted?
-Oké, igen.
-Ezt egy behemótnak tervezték úgyhogy szinkronban kell mozognunk.
-Oké, oké mehet.-közeledtünk a felszínhez.-Elkérne fordulnunk most, MOST, MOST.-belementünk valami építménybe és megsérült az hajó. Dr. Strange világító hülye formákat rakott a levegőbe ami talán pajzsként hasznát, fogalmam sincs. Majd nagy nehezen lerakták az űrhajót.
-Jól van?-segített a varázsló Starknak.
-Necces volt.-állt fel.-Jövök egyel.
-Megvagy?-jött oda hozzám Peter.
-Persze, semmi bajom.-majd Peter megrezzent.
-Jön valami. Menj fedezékbe!-majd odament Vasemberékhez. Aztán hirtelen valami felrobbant a fiúk között. 3 ,,ember" jött be a terembe, az egyik azt kiáltotta: THANOOOS! Dr. Strange köpenye belerepült az arcába. Nagyon vicces volt. Aztán még ott küzdöttek majd egy elég hülyén beszélő egyén elpata Petert, Tony elkapta a rongyos csákót, a varázsló meg nem tudta mit csináljon.
-Csak egyszer kérdezem meg, Hol van Gamora?-fogta rá a fegyverét Stark-ra.
-Figyi, jobbat kérdezek, Ki az a Gamora?-válaszolt Vasember.
- Még jobbat kérdezek, Miért Gamora?-szólt a földön fekvő.
-Áruld el hol a lány vagy esküszöm kicsinálom ezt a kis mitugrászt.-fogta a fegyverét Pókicára.
-Okés, te lelövöd őt én meg odapörkölök neki.
....
Kiszálltunk az űrhajóból és egy darabjaira hullott világ tárult a szemünk elé. Amúgy, mint később nagy nehezen felfogtam, a rongyos csákó Drax, a hülyén beszélő Peter Quill, és volt egy csápos csaj Mantis. Strange elvonult a többiek pedig tanácskoztak.
Csak annyit fogtam fel az egészből, hogy ide fog jönni és van egy kesztyűje amit el kell tőle venni. Majd Mantis szólt, hogy van valami a Dokival. Mindenki köré gyűlt.
-Nyugi visszatért.
-Hey, ez meg mi volt?-kérdezte Peter.
-Előre utaztam, hogy lássam az alternatív jövőket. Az összecsapás valamennyi lehetséges kimenetelét.
-Mennyit látott?-kérdezte Quill.
-14000605-öt.
-Hányszor győztünk?-nézett rá Stark.
-1-szer.
Nem sokra rá megérkezett Thanos. Úgy döntöttek Strange fog vele beszélni először.
....
-Parker! Segíts! Gyere! Nem marad így sokáig! Szedjük le!-kiabált Stark. Gondoltam én is segítek, ezért odafutottam és én is elkezdtem lerángatni a kesztyűt.
-Mit csinálsz?-kérdezte Peter.
-Segítek.-Quill ideges lett és elkezdte ütlegelni. Ezzel kijött a bódulásból Thanos és pont lejött volna a kezéről a kesztyű, de megfogta, elütött minket és megszerezte a kesztyűét. Leestem a földre és elsötétült minden.
-Sarah! Kellj fel!-ébresztgetett.
-Mi történt?-ültem fel.
-Thanos megszerezte az időkövet.
-És most mi lesz?
-Fogalmam sincs.-láttam, hogy Tony megsérült, jött egy új személy akit nem ismerek, és mindenki padlón van. Stark Strange-el vitatkozott.
-Peter.-éreztem valamit.-Peter!
-Nyugi! Nem lesz semmi baj.-ölelt át.-Maradj! Maradj velem! Kérlek!
-Peter.-suttogtam majd elsötétült minden.
Peter szemszöge:
Elment, nem tudtam mit csinálni. Csak elporladt.
-Nyugi kölyök!-sírtam, de Tony próbált megnyugtatni nem sok sikerrel.
-Mr. Stark, nem érzem túl jól magam.
-Persze, megértem.-ölelt át. Kezdtem még gyengébb lenni.
-Nem akarok meghalni.-könyörögtem neki.-Sajnálom.-és elsötétült minden.
Folytatása következik...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro